Metropolis Media (Galaktika) strana 4 z 5

Írország pénzügyi összeomlását követően egy ír faluban rég elfojtott indulatok törnek fel a felszínre. Egy lelkiismeretlen vállalkozó csődje miatt sokan kerülnek kilátástalan helyzetbe. És ha mindez nem lenne elég, szörnyű bűncselekmény történik a máskülönben csendes, békés településen. Az emberek félnek, egyre dühösebbek, és a legtöbben elkeseredett csatát vívnak a mindennapi élet problémáival, saját vágyaikkal és démonaikkal. A sorban megszólaló szereplők a maguk módján mesélnek a régebbi és a mostani életükről, valamint arról, amit az eseményekről tudnak. Ezekből az elbeszélésekből megismerjük a falu lakóit, közben lassan, fokról fokra kibontakozik előttünk az igazság. A Forgó szív szerzője, Donal Ryan a The Guardian szerint: “az új-hullámos ír alkotók koronázatlan királya!”

Az idő ajándékai első részében négy kétségbeesett ember – egy csillagász, egy ősnyelvkutatónő, egy órásmester és egy festőnő – megrendítő ajándékot kap egy titokzatos látogatótól: magát az időt. Az idő-ajándék megváltást ígér, azonban ára van…A második részben a rangos World Fantasy-díjat elnyert novellafüzér, A könyvtár hat, egymásba fonódó fantasztikus történetét olvashatjuk, amelyek mindegyike a könyvekhez fűződő, fontos kapcsolatunkra épül. A stílus emlékeztet Jorge Luis Borges végtelen könyvtárára, de Kafka vagy Umberto Eco univerzumára is. A nyitó történetben egy író felfedez egy weboldalt, ahol az összes könyvét megtekintheti, beleértve azokat is, amelyeket még nem írt meg. Egy másikban egy közönséges könyvtár egyik napról a másikra az élettörténetek archívumává változik. Egy harmadikban a pokol maga is egy könyvtár… Zoran Živković vízióiban, elképzelt világaiban az emberi lét képtelenségeit jeleníti meg melankolikus, ironikus szellemességgel. „Živković elbeszélései látszólag egyszerűek s egyúttal rendkívül elegánsak. A szerb író minden új könyvével újra meg újra fölényesen bizonyítja, miért tekinthető a kortárs fantasztikus irodalom egyik legjelentősebb mesterének.”(Revolution SF, USA) „Akárcsak Jorge Luis Borges, Živković is a csodás alternatív világok mestere. David Lynch- hez hasonlóan sikerül összefonnia a feszültséget a bánattal – egyszerre tud kegyetlen és szellemes lenni.”(The Seattle Times, USA)

Mogorva egy sikeres, tapasztalt stalker, de senki sem veszi túl komolyan. Nem keresi a bajt, közepes áron adja el a közepesen értékes relikviákat, nem keveredik konfliktusokba, nem kér és nem ad kölcsönt. Egyetlen barátja a humoros, életvidám, dilinyós stalker, Moonlight. És ez a fura páros elvállal egy megbízást: egy különös srác jelentős summát hajlandó fizetni annak, aki elviszi a Zóna szívébe, a Monolithoz... Mogorva még csak a Monolit létezésében sem hisz. Moonlightnak meg teljesen mindegy, hol teszi kockára a bőrét a Zónában. A pénz az pénz, ezért elindulnak a Négyes Reaktorblokkhoz, mely körül szörnyű és hihetetlen legendák keringenek. Útjukat folyamatosan áthatja egy sűrű, tejfehér köd, amiben észrevétlenek maradnak a mutánsok és az anomáliák, feloldódnak benne a határok, és az is kétségessé válik, ki barát, és ki ellenség. Amikor a Zóna látszólag éppen lépéselőnyt ad, nem tudni, hogy ez szerencsét hoz-e nekik, vagy megsemmisítő csapásra kell készülniük... Alekszej Gravickij forgatókönyvíró, többek között a nagy sikerű Kóma című film fűződik a nevéhez. Jelen regénye, a S.T.A.L.K.E.R. sorozat többi darabjához képest, lélektani megközelítésű, kevésbé az akciókra, mint inkább a stalkerek belső világára helyezi a hangsúlyt.

Egy neutroncsillagot tanulmányozó rutinküldetés során az Akadémia űrhajója ismeretlen nyelvű adást kap. Mielőtt elhagyná a területet, a csillaghajó több műholdat elhelyez ott, hogy megtalálja, honnan érkezik a jel. Öt évvel később egy műhold végre újra detektálja a jelet, amelyet a Kapcsolat Társaság (a lelkesek gazdag csoportja, akik az idegen élet létezésének kutatását finanszírozzák) földönkívüli eredetűnek vél. Priscilla Hutchins kapitányt bízzák meg a feladattal, hogy az általa irányított csillaghajóval megtalálja az adás forrását. A végtelenűrben a számtalan csillag között, világról világra járva Hutch és legénysége követi a jelet, de csak rejtvényeket és halálos meglepetéseket találnak. Aztán egy bolygórendszerben, amely messze túlmutat a korábbi kutatások határain, felfedeznek egy tárgyat. Hatalmas, baljóslatú és titokzatos. És nem csak a Kapcsolat Társaság kérdéseire adhat a választ, hanem minden olyan ember kérdésére, aki valaha az égre nézett, és azon töprengett, hogy egyedül vagyunk-e a galaxisban...

Általánosan elfogadott, hogy a Zóna instabil, de még instabilitásának is megvannak a maga határozott alapjai. Így például mindenki tudja, mire számíthat a Kordonoknál, illetve a határt ellenőrző katonaságtól. A terület egy része Hvorosztyin tábornok parancsnoksága alá került. És az új seprű új módon seper. Hvorosztyin biztos benne, tudja, mit és hogyan kell megszervezni a Lezárt Zónában. A tábornok a saját feje után megy, közben űzi a maga játékait. Ambíciói ráadásul sokkal tágabbak, mint a Határvidék feletti ellenőrzés. Az egész Zónát akarja a hatalmába keríteni. A S.T.A.L.K.E.R.-Tisztogatás a világhíres univerzum legújabb története.

Van benned elég bátorság, hogy igazán mélyen beleláss egy férfi elméjébe? Akarod tudni, valójában mire gondol, amikor rád ír a randiappon? Mindenkinek megvan a helye a táplálékláncban, a társkereső oldalak világában is. A keresés célja azonban merőben különböző. A regény főhőse a valódi szépséget keresi minden nőben, de csak a részeket találja. A részekből ő maga, sajátos módon, próbálja összerakni az egészet. A tökéletes szépség rabjaként, őrjítő keresésében boncmesterként hatol a női test belsejébe, hogy megélhesse a vágyott csodát. De vajon a megszerzett „kincsek” segíthetnek megszabadulni az elméjét uraló gyermekkori trauma fogságából?Szerencsés Dániel pszichothrillere, a Szike utazás a lélek mélyére, olyan olvasóknak, akik elég bátrak ehhez. A könyvben megelevenedik a partnerkereső oldalak világa, a szélsőségesebbek is, megannyi, kétségbeesetten egymást „kergető” nő és férfi, újabb és újabb maszkokat felvéve, egy széttört tükör szilánkjain taposva, valami „valódit” áhítva. Testben a lelket, az anatómiában a szépséget, a részekben az egészet. Ebben a nagy táncban azonban nem csupán férfi és nő, hanem nyomozó és gyilkos is őrült párharcot vív. És a bárányok nem mindig hallgatnak…

Reeli Reinaus észt néprajzkutató-író mágikus realizmus jegyében íródott ifjúsági regénye, a Morten és az eltűnt világok az észt lápvidéken játszódik. Ennek közelében él a hányattatott sorsú, tizenéves Morten, akinek az anyja Finnországban dolgozik, őt pedig alkoholista nagybátyja neveli. A fiú imád fényképezni, gyakran kijár a közeli lapályhoz, hogy a természetet fotózhassa. Egy éjszaka véletlenül összetalálkozik Emilie-vel, akivel barátságot kötnek. Morten azonban hamarosan rájön, hogy a titokzatos lány nem hagyhatja el a lápot…

Ha valamit eltörnek, akkor az csak új alakot ölt, mondogatja előszeretettel a jobb oldali szomszéd. De vajon érvényes ez akkor is, mikor nem régi csészékről, tányérokról van szó, hanem a társadalom egészéről? Az Útmutató Apokalipszishez története egy névtelen faluról szól, amely lehetne bárhol;  egy csapatnyi rosszcsont kölyökről, akik unalmukban légpuskával lövöldöznek az elhaladó kocsikra, vagy fel-le kerékpároznak a faluban. Szomszédok közötti konfliktusokról, ahol mindenki belelát a másik tányérjába, de még a hálójába is. A kocsmáról, ahol a törzsvendégek azzal ütik el az időt, hogy tipikus, minden vidéki ivóra jellemző dumákat nyomnak egymásnak. Csakhogy a „falusi élet” éleslátóan leírt epizódjai alatt lassan beszivárognak az idegen, zavaró elemek, melyek egyre inkább eltorzítják az unalmas vidéki hétköznapokat. A nyári forróságban az emberek Egonra várnak, az egyetlen emberre a faluból, akinek sikerült eljutnia valahová, hogy évről évre hírt hozzon nekik egy távoli világból. Mindeközben az atmoszféra egyre sűrűsödik, és azzal fenyeget, hogy a mához képest a holnap sokkal nehezebb, sokkal kilátástalanabb lesz.

A S.T.A.L.K.E.R. sorozat nagy sikerű szerzője, Jezsi Tumanovszkij, a fiatal nemzedékhez tartozó író ebben a regényében a jelenkor fájdalmasan aktuális és sokszor zavarba ejtő kérdéseit szegezi nekünk. Hol húzódik a határ a valódi és a virtuális világ között? Miféle játékmesterek irányítanak minket mindkét világban? Vajon csak egy hajszálra vagyunk attól, hogy a kényelmes fotelünk és monitorunk komfortzónájából hirtelen és akaratunkon kívül, valódi harcmezőn találjuk magunkat, egy igazi háborúban? Sokszor ellaposodott életünk elől a kibertérbe menekülve megtalálhatjuk-e a barátságot, a bajtársiasságot, a szolidaritást, a mások iránt érzett felelősséget, illetve az igazi bátorságot önmagunkban? Valóban csupán egy tisztítótűzként működő újabb háború ébreszthetne rá minket arra, hogy melyek az igazi értékeink? Ennyire nem változtunk volna? Ennyire magányosak és kényelmesek lennénk? Megállnánk-e a helyünket, ha csak magunkra lennénk utalva? Megannyi kínzó kérdés, amit az író, az orosz hagyományokhoz hűen, finom iróniával és tragikomikumba hajló, igen szórakoztató módon tár elénk. Ámde főhőséhez hasonlóan minket is csapdába csal, mert csak látszólagos válaszokat kapunk. Az igazi megoldásokat nekünk kell megtalálnunk, méghozzá egyre sürgetőbben.

Az atombomba ledobásának 75. évfordulója alkalmából a Hugo és Nebula-díjas író, Robert J. Sawyer visszarepít minket az időben, hogy újraélhessük a történelmet... egy kis csavarral. Míg J. Robert Oppenheimer és a Manhattan-terv csapata az atombomba kifejlesztésén dolgozik, Teller Ede valami még pusztítóbbat akar: egy magfúzión alapuló bombát. Kutatásai félelmetes felfedezéshez vezetnek: 2030-ra a Napból kilökődik a legkülső réteg, ami elpusztítja az egész belső Naprendszert - beleértve a Földet is. Amikor a háború a Japán elleni atombombák bevetésével véget ér, Oppenheimer csapata, valamint Albert Einstein és Wernher von Braun, a múlt század legnagyobb tudós koponyái együtt maradnak, tovább dolgoznak, hogy versenyt futva az idővel, megmentsék az emberiséget. A szerző alapos, aprólékos kutatásain alapuló, korabeli szereplőkkel és eseményekkel teli regénye mesterien keveri a valóság és az alternatív történelem síkjait. Lélegzetelállító kalandot ígér az olvasónak.

A könyv lapjain hét ember töredékes emlékekből próbálja rekonstruálni a titokzatos férfi, Benedict Ryś életét.  Az érzéki hangulatokban bővelkedő történet részben az egyetemek világába kalauzolja az olvasót, részben pedig egy mediterrán étterem sorsa körül bonyolódik. Biztos, hogy ismerünk egy embert? A regénybeli hetek is azt hitték, de a történet végére ? stílusosan ? mintha egy hagymát hámoznánk, rétegről rétegre bomlik szét a rejtélyes férfi története, közben feltárul azoknak a sorsa is, akik róla beszélnek. A regény mítoszokat épít és rombol le egyszerre, és folyamatosan felteszi az elmondhatóság kérdését: ugyanazt értjük-e a szavakon, vagy amit mondunk, az másoknak egyfajta „idegen nyelv”? Mekkora szabadságunk van a nyelv használatában, vagy inkább szavainkba vagyunk bezárva? Megismerhető-e egy ember teljes valójában, vagy a róla alkotott leírások csak szeletei a személyiségének? És ezek vajon mennyire tükrözik a valóságot? Wit Szostak regénye 2021-ben Lengyelországban elnyerte a legjobb irodalmi mű közönségdíját, az ArtRage irodalmi díjat.

Gordo Livingstone jól megtanulta a leckét. A bőrébe vésődött.Amikor a falka elárulta és magára hagyta, megfogadta, hogy soha többé nem ártja magát a farkasok ügyeibe. Ennyinek elégnek kellett volna lennie. És elég is volt, mígnem a farkasok visszatértek Green Creekbe, köztük Mark Bennett is.Együtt néztek szembe a fenevaddal… és legyőzték, együtt, falkaként.Egy évvel később az élet visszatér a normál kerékvágásba. Gordo újfent a Bennett-klán boszorkánya, s nehezére esik figyelmen kívül hagynia Markot, és a kettejük között üvöltő dalt.De fogytán az idő. Valami történni fog. A veszély ezúttal belülről fenyeget.És vannak kötelékek, amelyek bármilyen erősek is, arra ítéltettek, hogy elszakadjanak.?T. J. Klune egyszerre szívmelengető és vérfagyasztó, világhírű fantasy-sorozatának második kötete szenvedélyről, hűségről, árulásról és családról mesél. De mindenekelőtt a szerelemről – ami néha olyan, mint egy durva pokróc a bőrödön, ám mégsem tudsz élni nélküle.

A főszereplő fiatal lány, aki saját magát „kövérnek és csúnyának” tartja, rajongással figyeli bátyját, aki vonzó és népszerű a nők körében. Leginkább akkor érzi jól magát, ha a bátyjával kettesben lehet, így óhatatlanul minden gyűlölete azokra a lányokra irányul, akiket a báty „esetlegnek” nevez, és akik a hivatalos barátnő címre pályáznak. Mindent megtesz annak érdekében, hogy leleplezze és kiutálja ezeket a lányokat, akik belerondítanak a bátyjával közös, csodálatos életébe.L. Karhu Bátyámnak című regénye egy különleges és provokatív történet, humorral és finom iróniával átszőve a testvéri kötelékek rejtett, sokszor ellentmondásos világáról és a felnőtté válás nehézségeiről. Merész és szokatlan mű, egy csodálatos és felejthetetlen, a normáknak megfelelni képtelen lányról, aki őszinteségével és természetességével mélyebb önvizsgálatra ösztönzi az olvasót.

Híba, a szíriai háborúból menekülő fiatal lány végül eljut Londonba, ahol próbál beilleszkedni az új iskolába és a számára idegen életbe. Itt keresztezi útját Jan, aki maga is keresi a helyét – mígnem a metróban elkövetett terrortámadás mindkettejük sorsát gyökeresen megváltoztatja. Jan apja a támadás áldozatául esik, és a fiú minden haragját, csalódását Híbára zúdítja. A gyűlöletből gyökerező indulatok olyan események láncolatát indítják el, amely mindkettőjük, barátaik és családjuk életét végérvényesen megpecsételi.A két fiatal története csupán egyetlen szála annak a sűrűre font, világokat összekapcsoló mesének, amelyben feltűnnek londoni huligánok, az Iszlám Állam kiképzőtáboraiba hurcolt gyerekek, háborús és válsággócok menekültjei, s azok, akik a balkáni útvonalon keresnek menedéket.Janja Vidmar megrendítő, kegyetlenül aktuális regénye egyszerre lélektani dráma és éles társadalmi látlelet, ami kérdez, felkavar, és arra késztet, hogy újragondoljuk, mit jelent biztonságban élni – valamint embernek maradni.

Glasgow, 2024. Clem a lánya kórházi ágya mellett várakozik. A tizenkilenc éves Erint összeégve találták meg Orkney egyik idilli tengerpartján, a Fynhallow-öbölben, ahol a barátaival kirándult. Amikor a lány felébred, nem ismeri fel az anyját, és kitart amellett, hogy őt Nyxnek hívjákOrkney, 1594.A boszorkánysággal vádolt Alison Balfour a tárgyalását várja. A büntetése: máglyahalál.Két, életveszélyben lévő nő, akiket 400 év választ el egymástól, ám összeköti őket A Boszorkányság Könyve.   Clem és volt férje, Quinn a baleset helyszínére utazik, hogy megpróbálják kideríteni, mi történt a lányukkal. Vajon Erin furcsa viselkedése egy megtébolyodott elme tünete, vagy netán egy ősi átok hatása? Sikerül-e megfejteniük egy több száz éves rejtélyt? Hajlandó lesz-e felfedni titkait a Fynhallow-öböl, mielőtt még valaki meghalna? 

Rendkívüli történet, melynek kiindulópontja egy legenda — Krisztus keresztjének negyedik szögéről –, ami összefügg a cigányok megbélyegzésével a Megváltó halálában való állítólagos bűnrészességük miatt.A szerző, Feri Lainšček, aki gyermekkora óta egy roma falu közelében élt, s akit lenyűgözött a „cigány lélek”, a roma életvitel és látásmód, sajátos, modern mítoszt teremt. Négy roma generáció életét követhetjük nyomon a 20. század történelmi zivataraiban, a tényleges balkáni nomád élettől kezdve Jugoszlávia szétbomlásáig terjedő időszakban.A regényből 2012-ben Sanghaj címmel több díjat is elnyert filmalkotás született. Marko Naberšnik szlovén filmrendező szavaival élve: „Ez a történet a boldogság utáni örökkévaló vágyról szól, a szerelemről és a családi kötelékekről, ahol a könnyek nevetéssel keverednek.”