Mundus Magyar Egyetemi Kiádo

Kik voltak a makedónok? Hogyan kovácsolódtak a hegyek vándorai világhódító nemzetté? Mit tud minderről az antik hellén mitológiai és irodalmi hagyomány? Ezt foglalja össze Kertész István könyve, amely a kezdetektől Nagy Sándor haláláig kíséri nyomon a makedón nép sikertörténetét.

„E könyv története a harmincas évek derekáig megy vissza: a Bolyaiak marosvásárhelyi kollégiumának egyik bolthajtásos hálószobájában esti lámpaoltás és az apparitor botjának utolsó koppanása után az internátusi síri csendben, elalvás előtt sok furcsa históriát hallhatott a kisdiák a kollégium igazgatói beszédekben emlegetett büszkeségeiről, a professzor apáról és a titokzatos katonatiszt fiúról. A történeteket a szoba primáriusa mesélte, úgy, ahogy azt már ő is idősebb diákoktól hallotta. Alig emlékszem rájuk, de tudom, hogy borsózott tőlük a hátam. Az esti mese, a vásárhelyi pletykák diákszájon továbbszíneződött, már-már anekdotává kerekedett szájhagyománya valami különös érdeklődést támasztott már akkor bennem a Bolyaiak életsorsa iránt. Gyermekkori emlékek is sarkaltak tehát, hogy 1952-től kezdődően vissza-vissza térjek Bolyai János kéziratos hagyatékának a tanulmányozásához.”

„E könyv története a harmincas évek derekáig megy vissza: a Bolyaiak marosvásárhelyi kollégiumának egyik bolthajtásos hálószobájában esti lámpaoltás és az apparitor botjának utolsó koppanása után az internátusi síri csendben, elalvás előtt sok furcsa históriát hallhatott a kisdiák a kollégium igazgatói beszédekben emlegetett büszkeségeiről, a professzor apáról és a titokzatos katonatiszt fiúról. A történeteket a szoba primáriusa mesélte, úgy, ahogy azt már ő is idősebb diákoktól hallotta. Alig emlékszem rájuk, de tudom, hogy borsózott tőlük a hátam. Az esti mese, a vásárhelyi pletykák diákszájon továbbszíneződött, már-már anekdotává kerekedett szájhagyománya valami különös érdeklődést támasztott már akkor bennem a Bolyaiak életsorsa iránt. Gyermekkori emlékek is sarkaltak tehát, hogy 1952-től kezdődően vissza-vissza térjek Bolyai János kéziratos hagyatékának a tanulmányozásához.”

Beke György barangoló könyveinek negyedik kötete Arad, Temes és Krassó-Szörény megyékbe vezeti el olvasóit. A szerző bemutatja a bánsági tájak múltját és jelenét. Itt zajlott le egyebek között Szent István idejében Ajtony és Csanád csatája, itt volt püspök Szent Gellért. Nagy hangsúlyt kap Bartók Béla, aki Nagyszentmiklóson született. Kiemelkedő mozzanata az aradi történetnek a 13 vértanú tábornok kivégzése: emlékük őrzése a kötet egyik fontos témája. Temesvárról szólva felidéződik előttünk 1989 decembere, amikor Tőkés László református lelki- pásztor mellett tömegek álltak ki, ez volt a romániai népfelkelés szikrája.

Kik voltak a makedónok? Hogyan kovácsolódtak a hegyek vándorai világhódító nemzetté? Mit tud minderről az antik hellén mitológiai és irodalmi hagyomány? Ezt foglalja össze Kertész István könyve, amely a kezdetektől Nagy Sándor haláláig kíséri nyomon a makedón nép sikertörténetét.