Non profit strana 2 z 2

Törvényszerű és természetes, hogy az évszázadokkal korábbi események a múlt ködébe vesznek. Vannak azonban olyan sorsformáló és sorsfordító események, amelyekre még a kései utókor is szívesen gondol. Ezek egyikére a keresztény templomok legtöbbjében delente megkonduló harangszó is emlékeztet, és noha igen sokan tudják azt, hogy Nándorfehérvár/Belgrád váránál 1456-ban sikerült feltartóztatni a hódító oszmán sereget, egyre kevesebben tudják, hogy ez a harangszó erre emlékeztet. Pedig így van. Az oszmán fenyegetés elhárítására III. Callixtus pápa keresztes hadjáratot hirdetett, majd 1456 júniusában meghozta híres rendeletét a harangok megszólaltatásáról. Az eredetileg mozgósításra felcsendülő harangszó egy szűk hónapon belül, július 22-re a diadalt világgá hirdető harangszóvá vált, hiszen ekkorra sikerült a magyar sereget vezető Hunyadi Jánosnak és a kereszteseket fanatikus lelkesedésével magával ragadó Kapisztrán Jánosnak a nagy győzelmet kivívni. Ennek hírére a pápa örök időkre elrendelte a déli harangozás szokásának fennntartását. A nándorfehérvári győzelem nemcsak a magyar Királyság magyar, szerb, román, horvát, szász, szlovák népeinek a sikerét, hanem az ötszázötvenöt évvel ezelőtti európai összefogást is dicséri.

Markó Iván, az elmúlt évtizedek nemzetközileg is legismertebb magyar táncművésze vall életéről, Maurice Bejart társulatánál eltöltött éveiről, külhoni és hazai karrierjéről, valamint a Győri Balett alapításáról és működéséről. A köteben található közel 100 fotó a részben soha sem...