Pillangó

A Napsugárkisasszonyok 2. kötetében ismét tíz nagy tehetségű, sokra hivatott nő életútját ismerhetik meg az olvasók. Van köztük szerzetesnővér, tanár, festőművész, operaénekes, újságíró, népművész, programozó matematikus. Élettörténeteiken keresztül bepillanthatunk a XX. század nagy történelmi kataklizmáiba. Miként valamennyiünk életében, az ő sorsukban is ott munkálnak a történelem nagy sorsfordulói. Az első nagy világégés, az azt követő igazságtalan békekötések minden következményükkel, Magyarország darabokra szaggatása, az utódállamok bosszútól vezérelt politikája, a II. világháború, az azt követő kommunista diktatúrák Magyarországon, Jugoszláviában, Romániában. Néhányuk élete, megnehezítve még árvasággal, mérhetetlen szegénységgel is. Közelképbe kerülnek számunkra történelmünk eddig alig-alig ismert részletei. A háború dúlta Budapest lakóinak szenvedései, a szerzetesrendek feloszlatásának irgalmatlan módszerei, a kitelepítések, a betelepítések, a menekülések, a politikai üldöztetések szenvedő alanyainak kálváriája. Feltárulnak előttünk a börtönökben, internálótáborokban sínylődők embertelen körülményei, a máig felderítetlen, elhallgatott bácskai vérengzések mártírjainak sorsa, 1956 és az azt követő megtorlások. Az emigrációs lét gyötrelmei. Hősnőink mégis, minden megnyűgöző körülmény ellenére, valamennyien kibontakoztak. Tehetségük – hatalmas akaraterejüknek, küzdeni tudásuknak, a szívükben lakozó szeretetnek köszönhetően – így vagy úgy utat tört magának. Ők is, akárcsak az első kötet szereplői, igazi napsugárkisasszonyok. Egész életük ajándék szűkebb családjuk, tágabb közösségük, az egész magyarság számára. Kóka Rozália

Magyar katonai erődítések Kárpátalján és Székelyföldön. Az Árpád-vonaltól az Árpád-állásig. "Románia 1944. augusztus 23-án bekövetkezett átállása a tengelyhatalmak oldaláról az antifasiszta koalíció oldalára gyökeresen változtatta meg a hadászati védelem addig tervezett elképzeléseit Dél- és Közép-Kelet Európában. Még augusztus 10-én vitéz dálnoki Veress Lajos altábornagy, a kolozsvári IX. hadtest parancsnoka a Békás-szorosban tartott egy alkalmazó megbeszélést, amelyen a hadtest legfontosabb beosztásait viselő személyek mellett jelen volt von Grolman vezérőrnagy, a német Dél-Ukrajna Hadseregcsoport vezérkari főnöke is. A téma a Keleti-Kárpátok védelme volt, s részben első világháborús tapasztalatok alapján az a megállapítás született, hogy hét-nyolc hadosztállyal és a Székely Határvédelmi erőkkel- beleértve az erődszázadokat is - az ezeréves határt meg lehet védeni. Ez az elgondolás Romániával, mint szövetségessel, s nem mint a védelem hátában megjelenő ellenséggel számolt. A 2002-ben megjelent, Az Árpád-vonal, a magyar királyi honvédség védelmi rendszere a Keleti-Kárpátokban című könyvem ezen bővített kiadása kitér a Székelyföld körkörös erődítésére, vázlatai, térképmellékletei pontosan mutatják be a völgyzárakat. Szovjet és román források feldolgozásával árnyaltabb és pontosabb lett a kép, amely apáink, nagyapáink Kárpátokban vívott honvédő harcait mutatja be." (a Szerző)

Karcsi üvegcsontú, az orvosok két hónapot jósoltak neki, azóta felnőtt és igyekszik valóra váltani az álmait. Nem volt egyszerű az eddig megtett út, hisz teljes mértékben a szüleire és a családtagjaira van utalva, önellátásra teljesen képtelen, de a kitartása végtelen. Megszámolni sem lehet, hányszor tört el a csontja. Nála egy-egy ártatlannak vélt nyújtózkodás lábtöréshez vezethet, egy tüsszentés könnyedén eltörheti a kulcscsontját. A vesekőműtétjeit kisebb hadseregnyi orvosi stáb végezte, minden végtagjára külön személyzet figyelt. Mégsem volt hajlandó keserűségében feladni, bár sokszor tűrőképességének a határán táncolt. Szerettei és saját állhatatossága, pozitív hozzáállása az élethez mindig előre vezették. Zenél, verset ír - no meg könyvet -, ő készítette, koordinálja és vezeti a Tégy jót! weboldalt, amellyel segít, súlyos beteg kisgyerekekért dolgozik. Megható és tanulságos története nekünk is erőt és útmutatást ad.

Adósai vagyunk szülőföldünknek - így szól az 1991-ben újjáalakult Jászok Egyesületének jelmondata. Adósaik vagyunk mi is, ma élő jászok nem csak a szülőföldünknek, hanem az előttünk itt élt és munkálkodott őseinknek is, és felelősséget viselünk azért, hogy ebből a gazdag örökségből mit tudunk továbbadni az utánunk jövőknek. Régen megtörtént eseményekre gyakran ételek segítségével emlékezünk, a gyermekkori ízekhez még akkor is hűek maradunk, ha felnőttként egy egészen más kultúrában is kerülünk. A szülőföld ízei és illatai az emlékezés folyamatának fontos katalizátorai, bizonyos ételek képesek megteremteni a kapcsolatot az elvesztett múlttal - az otthon ízeinek öröksége olyan ajándék, amely rendszerint anyáról leányra, nemzedékről-nemzedékre száll. Az ősök tisztelet és a hazaszeretet nem feladat, sokkal inkább önmagunk elfogadása. Aki szereti hazáját, saját sorsát szeretheti benne, aki eldobja magától a hagyományt, önmagát tagadja. A történelemben csak addig láthatunk tisztán, ameddig elér a tudomány, azon túl csak a lelkünk segítségével láthatunk, és a mondák mindig kitöltik a múltdarabok között hiányzó láncszemeket. A nemzeti hagyomány nemcsak azt jelenti, hogy őrzünk valamit a múltból, ragaszkodunk a régihez, hanem azt is: szeretni és ünnepelni tudjuk azt, ami csak a miénk és senki másé.

Magyar katonai erődítések Kárpátalján és Székelyföldön. Az Árpád-vonaltól az Árpád-állásig. "Románia 1944. augusztus 23-án bekövetkezett átállása a tengelyhatalmak oldaláról az antifasiszta koalíció oldalára gyökeresen változtatta meg a hadászati védelem addig tervezett elképzeléseit Dél- és Közép-Kelet Európában. Még augusztus 10-én vitéz dálnoki Veress Lajos altábornagy, a kolozsvári IX. hadtest parancsnoka a Békás-szorosban tartott egy alkalmazó megbeszélést, amelyen a hadtest legfontosabb beosztásait viselő személyek mellett jelen volt von Grolman vezérőrnagy, a német Dél-Ukrajna Hadseregcsoport vezérkari főnöke is. A téma a Keleti-Kárpátok védelme volt, s részben első világháborús tapasztalatok alapján az a megállapítás született, hogy hét-nyolc hadosztállyal és a Székely Határvédelmi erőkkel- beleértve az erődszázadokat is - az ezeréves határt meg lehet védeni. Ez az elgondolás Romániával, mint szövetségessel, s nem mint a védelem hátában megjelenő ellenséggel számolt. A 2002-ben megjelent, Az Árpád-vonal, a magyar királyi honvédség védelmi rendszere a Keleti-Kárpátokban című könyvem ezen bővített kiadása kitér a Székelyföld körkörös erődítésére, vázlatai, térképmellékletei pontosan mutatják be a völgyzárakat. Szovjet és román források feldolgozásával árnyaltabb és pontosabb lett a kép, amely apáink, nagyapáink Kárpátokban vívott honvédő harcait mutatja be." (a Szerző)