Pillangó

Karcsi üvegcsontú, az orvosok két hónapot jósoltak neki, azóta felnőtt és igyekszik valóra váltani az álmait. Nem volt egyszerű az eddig megtett út, hisz teljes mértékben a szüleire és a családtagjaira van utalva, önellátásra teljesen képtelen, de a kitartása végtelen. Megszámolni sem lehet, hányszor tört el a csontja. Nála egy-egy ártatlannak vélt nyújtózkodás lábtöréshez vezethet, egy tüsszentés könnyedén eltörheti a kulcscsontját. A vesekőműtétjeit kisebb hadseregnyi orvosi stáb végezte, minden végtagjára külön személyzet figyelt. Mégsem volt hajlandó keserűségében feladni, bár sokszor tűrőképességének a határán táncolt. Szerettei és saját állhatatossága, pozitív hozzáállása az élethez mindig előre vezették. Zenél, verset ír - no meg könyvet -, ő készítette, koordinálja és vezeti a Tégy jót! weboldalt, amellyel segít, súlyos beteg kisgyerekekért dolgozik. Megható és tanulságos története nekünk is erőt és útmutatást ad.

Magyar katonai erődítések Kárpátalján és Székelyföldön. Az Árpád-vonaltól az Árpád-állásig. "Románia 1944. augusztus 23-án bekövetkezett átállása a tengelyhatalmak oldaláról az antifasiszta koalíció oldalára gyökeresen változtatta meg a hadászati védelem addig tervezett elképzeléseit Dél- és Közép-Kelet Európában. Még augusztus 10-én vitéz dálnoki Veress Lajos altábornagy, a kolozsvári IX. hadtest parancsnoka a Békás-szorosban tartott egy alkalmazó megbeszélést, amelyen a hadtest legfontosabb beosztásait viselő személyek mellett jelen volt von Grolman vezérőrnagy, a német Dél-Ukrajna Hadseregcsoport vezérkari főnöke is. A téma a Keleti-Kárpátok védelme volt, s részben első világháborús tapasztalatok alapján az a megállapítás született, hogy hét-nyolc hadosztállyal és a Székely Határvédelmi erőkkel- beleértve az erődszázadokat is - az ezeréves határt meg lehet védeni. Ez az elgondolás Romániával, mint szövetségessel, s nem mint a védelem hátában megjelenő ellenséggel számolt. A 2002-ben megjelent, Az Árpád-vonal, a magyar királyi honvédség védelmi rendszere a Keleti-Kárpátokban című könyvem ezen bővített kiadása kitér a Székelyföld körkörös erődítésére, vázlatai, térképmellékletei pontosan mutatják be a völgyzárakat. Szovjet és román források feldolgozásával árnyaltabb és pontosabb lett a kép, amely apáink, nagyapáink Kárpátokban vívott honvédő harcait mutatja be." (a Szerző)

Magyar katonai erődítések Kárpátalján és Székelyföldön. Az Árpád-vonaltól az Árpád-állásig. "Románia 1944. augusztus 23-án bekövetkezett átállása a tengelyhatalmak oldaláról az antifasiszta koalíció oldalára gyökeresen változtatta meg a hadászati védelem addig tervezett elképzeléseit Dél- és Közép-Kelet Európában. Még augusztus 10-én vitéz dálnoki Veress Lajos altábornagy, a kolozsvári IX. hadtest parancsnoka a Békás-szorosban tartott egy alkalmazó megbeszélést, amelyen a hadtest legfontosabb beosztásait viselő személyek mellett jelen volt von Grolman vezérőrnagy, a német Dél-Ukrajna Hadseregcsoport vezérkari főnöke is. A téma a Keleti-Kárpátok védelme volt, s részben első világháborús tapasztalatok alapján az a megállapítás született, hogy hét-nyolc hadosztállyal és a Székely Határvédelmi erőkkel- beleértve az erődszázadokat is - az ezeréves határt meg lehet védeni. Ez az elgondolás Romániával, mint szövetségessel, s nem mint a védelem hátában megjelenő ellenséggel számolt. A 2002-ben megjelent, Az Árpád-vonal, a magyar királyi honvédség védelmi rendszere a Keleti-Kárpátokban című könyvem ezen bővített kiadása kitér a Székelyföld körkörös erődítésére, vázlatai, térképmellékletei pontosan mutatják be a völgyzárakat. Szovjet és román források feldolgozásával árnyaltabb és pontosabb lett a kép, amely apáink, nagyapáink Kárpátokban vívott honvédő harcait mutatja be." (a Szerző)

A Napsugárkisasszonyok 2. kötetében ismét tíz nagy tehetségű, sokra hivatott nő életútját ismerhetik meg az olvasók. Van köztük szerzetesnővér, tanár, festőművész, operaénekes, újságíró, népművész, programozó matematikus. Élettörténeteiken keresztül bepillanthatunk a XX. század nagy történelmi kataklizmáiba. Miként valamennyiünk életében, az ő sorsukban is ott munkálnak a történelem nagy sorsfordulói. Az első nagy világégés, az azt követő igazságtalan békekötések minden következményükkel, Magyarország darabokra szaggatása, az utódállamok bosszútól vezérelt politikája, a II. világháború, az azt követő kommunista diktatúrák Magyarországon, Jugoszláviában, Romániában. Néhányuk élete, megnehezítve még árvasággal, mérhetetlen szegénységgel is. Közelképbe kerülnek számunkra történelmünk eddig alig-alig ismert részletei. A háború dúlta Budapest lakóinak szenvedései, a szerzetesrendek feloszlatásának irgalmatlan módszerei, a kitelepítések, a betelepítések, a menekülések, a politikai üldöztetések szenvedő alanyainak kálváriája. Feltárulnak előttünk a börtönökben, internálótáborokban sínylődők embertelen körülményei, a máig felderítetlen, elhallgatott bácskai vérengzések mártírjainak sorsa, 1956 és az azt követő megtorlások. Az emigrációs lét gyötrelmei. Hősnőink mégis, minden megnyűgöző körülmény ellenére, valamennyien kibontakoztak. Tehetségük – hatalmas akaraterejüknek, küzdeni tudásuknak, a szívükben lakozó szeretetnek köszönhetően – így vagy úgy utat tört magának. Ők is, akárcsak az első kötet szereplői, igazi napsugárkisasszonyok. Egész életük ajándék szűkebb családjuk, tágabb közösségük, az egész magyarság számára. Kóka Rozália