Széphalom Könyvműhely

Jókai Anna Kossuth-díjas író, és a Príma Primissa közönségdíjának 2004. évi nyertese, új elbeszéléskötetében a mese, a szellemi sci-fi és a spirituális realizmus határmezsgyéit járja. Az emberi lét eredete és jövője foglalkoztatja képzeletét. De nem általában, hanem konkrétan: a bölcseletileg megalapozott írói fantázia segítségével hosszabbítja meg az ismert eredőket a múlt és a jövő felé. Iróniával, kíméletlen írói tisztánlátással, felelősséggel törekszik az életet fenyegető erők árnyékát, a torz társadalmi jelenségek veszélyeit, a személyiségre leselkedő embertelen tendenciákat bemutatni. A "majd" a jelenben érik, s rajtunk áll, milyen lesz.

"...akik leseperték, besöpörték; akik átvertek, megvertek; akik szónokoltak, elnémítottak; akik ránknevettek, kiröhögtek; kuss,burzsu; huj, proletá; isten, haza; soha már!"

Jókai Anna Kossuth-díjas író új kötetében az elmúlt tíz-tizenkét esztendőben, és a legfrissebb jelenben született apokrifek, versimák, imaversek találhatók. Szokatlan jelenség ez a kötet, nem csak azért, mert műfaji újdonságot hordoz és mai költészetünkben egyedülálló vállalkozás. A magyar lírában hagyományos, viaskodó "istenes költészethez" képest mély hitbeli harmóniát tükröz, ugyanakkor a prózaíró társadalomkritikai látásmódja és a költő mélyről fakadó érzelmi telítettsége egyesül benne. Képisége egyszerű és kifejező, szimbólumrendszere könnyen feloldható, a szenvedélyes hangvételből és a megszólalás személyes bátorságából fakad ereje. De a dalszerű egyszerűség mellett a képversformákat, a kísérletező költészet bonyolultabb eszközeit is megtaláljuk a gyűjteményben, ha az tűnik célravezetőbbnek a költő számára gondolatai kibontásához. Jelen kötet Jókai Anna lírájának eddig legteljesebb gyűjteménye, amely az elmúlt években kultuszverssé lett Ima Magyarországért című mű mellett magában foglalja a forradalom félévszázados jubileumára született, nagysikerű Krónikásének 1956-2006 című többszólamú, oratórikus költeményt is.

Jókai Anna már pályakezdése első évtizedeiben beírta magát a magyar kispróza halhatatlan mestereinek sorába. Az Elbeszéltem jelentőségét kiemeli, hogy az író öntörvényű szerkesztői munkája nyomán, teljességre törekedve foglalja magában valamennyi eddig megjelent novelláját és kisregényét. Minden egyes írás izgalmas, pergő olvasmány: élményt adó, szórakoztató és elgondolkodtató.

Jókai Anna Jákob lajtorjája címmel rendhagyó, különleges szerkezetű és sugallatú új regénnyel lepte meg az irodalmat. A feszült, izgalmas cselekménysort olykor-olykor megszakítva mintegy "kényszeríti" olvasóját az elvontabb meditációra, hogy azután ellenállhatatlan erővel sodorja tovább hőseinek, a színész-ügyész "emberpárnak" történetében. Kétféle stílus szerves ötvözete valósul meg a regényben, egyik a másikat mintegy átvilágítja, s a kettő egymást feltételezi. Jelenben játszódó fantasztikus regény, reális élethelyzetekkel? A megszenvedett társkapcsolatok elemzése? Egy kétségbeesett szerelem kudarca vagy magasabb fokra emelt győzelme? A színészvilág illúziótlan ábrázolása? A bűn és büntetés lélektani csapdái? Sajátos költői létértelmezés, mindennapjaink társadalmi, erkölcsi gondjaiban eligazító szándékkal? Talán mindez együtt - de az olvasó szabadsága, érzékenysége dönti el végül, mit olvasott. "Aki járja a hágcsót a huzatos létben, nyeresége lesz, ha jobbjával kapaszkodva baljában másokat emelni marad erő, lába pedig senkit nem taszít lejjebb..." Mezey Katalin

Hell Miksa, Kempelen Farkas, Bolyai Farkas, Jedlik Ányos, Bolyai János, Puskás Tivadar, Eötvös Loránd, Csonka János, Kandó Kálmán, Szent-Györgyi Albert, Tihanyi Kálmán, Bíró László, Bay Zoltán, Neumann János, Teller Ede. -Tudjátok-e, ki alkotta meg közülük az első beszélőgépet? ... Folytatás ›› -Melyikük találta fel a televíziót? -Melyik honfitársunk találmányának a segítségével tárták fel a világ olajmezőit? -Kinek köszönhetjük a C-vitamint? -Tudjátok-e, kik azok a magyar feltalálók, akiknek döntő szerepük volt az első motorok és autók megalkotásába? -Melyik nagy tudósunk elmélete alapozta meg a mai űrkutatást? -Ki fogalmazta meg a számítógépek működési elvét? Ha nem tudjátok a válaszokat, olvassátok el ezt a könyvet, amelyből minderre és még sok más izgalmas kérdésre fény derül! A(z) Magyar feltalálók és tudósok (Könyv) szerzője Nyerges Magda.

A regény napjainkban játszódik, hősei mindennapi emberek, akik folyamatosan szembesülni kényszerülnek gyorsan változó világunk új helyzeteivel. Az egyetlen család történetében minden korosztály megjelenik. Nem hagyományos felépítésű család ez, hanem igazi mai képződmény, korábbi házasságokból származó gyerekekkel, akik sokféle, bonyolult viszonyban állnak egymással és a többiekkel. A modern, mozgalmas történet minden szereplőjét derűs távolságtartással és megértő szeretettel ábrázolja az író.

Tomas Tranströmer 1931-ben született Stockholmban. A modern svéd költészet egyik vezéralakja, s kétségkívül a legtöbbet fordított élő lírikus. Jelen kötet válogatott verseit tartalmazza.

Ez a kötet adja először közre Vlagyimir új írását, a "Miszovaja állomás"-t, amelyben folytatódik a szeretetteljes történet arról a megbonthatatlan kapocsról, amely az író mai, egyre szélesedő kanadai családját a távoli, de hozzájuk máig nagyon közel álló Burját-Mongólia szibériai földjével összeköti. Vlagyimir Rott különleges ember, teli életörömmel és humorral. Ez a könyv mindenki számára érdekes, akinek van szíve, aki jólelkű és tud szeretni.

Bakfark Bálint, Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Egressy Béni, Reményi Ede, Lehár Ferenc, Dohnányi Ernő, Bartók Béla, Kálmán Imre, Kodály Zoltán, Lajtha László, Fischer Annie, Cziffra György. Tudjátok-e kiket neveztek közülük "a három nagy magyar"-nak? Ki adott életében több mint tízezer koncertet? Melyikük volt képes egyszeri átolvasással egész partitúrákat megjegyezi? Kinek a művét játszották több mint ezerkétszázszor a New York-i Broadway-n? Ki gyűjtött össze több mint tízezer népzenei dallamot? Melyik művészünkről született Lengyelországban még közmondás is? Ki játszott közülük a Kheopsz-piramis tetején? Ha nem tudjátok a válaszokat, olvassátok, el ezt a könyvet, amelyből minderre és még sok más izgalmas kérdésre fény derül!

Az életműsorozat szerkesztője, Kövendi Dénes filozófus írja az 1945 és a fordulat éve közötti, sok változást és kétséget magában hordó időkről, „A magyar demokrácia és A magyar béke születéséről: "E két kötet mondanivalójának megfogalmazásában Karácsony Sándornak természetesen alkalmazkodnia kellett országunk kiszolgáltatott helyzetéhez: lényegében azokat a kifejezéseket töltötte meg jövőépítő, a magyar nép (és a világ minden népe) számára valóban elfogadható, sőt szükségszerű tartalommal, amelyeket az új hatalom többnyire csak üres jelszóként pufogtatott. Igen, szabadság van, illetve épül; a szabad társadalomban már nincsenek osztálykülönbségek; a nagyvilágban sincsenek felsőbb- és alsóbbrendű embercsoportok, illetve azt a két embercsoportot, ti. a gyarmati népeket és az ifjúságot, amelyeknek a többiekkel egyenlő emberi jogait még elvileg sem ismerték el eddig, fel kell szabadítani. (...)

Jókai Anna, Kossuth-díjas író huszonkettedik kiadásban, az új életműsorozat harmadik köteteként megjelent, megrendítő sikerű regényét tartja kezében a kedves Olvasó. Ez a könyv az öregedés és a halál témáját, ugyanakkor a négy főhős életének teljes spektrumát öleli fel. Bár a legjelenebb jelenben végződik, az egyes sorsok múltja is megelevenedik: a Horthy-Magyarország, a személyi kultusz, a puha diktatúra esztendei, majd a rendszerváltás reményei és csalódásai 1997-ig. Két asszony (a volt stewardess és a szociális gondozó) és két férfi (a pszichiáter és az ügyvéd) története, de a gyermekek, unokák, az "ősök" története is. Különlegessége a regénynek, hogy a négy ember közül nem mindegyik ismeri a másikat, mégis szoros szálak fűzik őket össze. A párban élők a kudarcba fulladt, régi szerelmet keresik. Tudati életük más, felettes valóságban zajlik, mint amit a fizikai valóságban közvetlenül átélnek. A sodró erejű, konvenciókat felrúgó történetnek eredeti formai megoldása van, amit azonban a közlendő követel meg: misztérium-dráma-jellegű kivetítése a lelki-szellemi síknak, maga a mindennapi eseménysor pedig aláfestésként, zárójelben, esetenként mintegy "ellenpontozza" azt. A regény sokféleképpen olvasható: halálfélelem elleni orvosság, talán javallott beavatási út, de mindenképpen segítség a méltó élethez és a jó halálhoz. És egy kielégíthetetlen, nagy szerelem históriája is. Kíméletlen kor- és kórrajz az ezredforduló felé haladó világról. Őszinte megfigyelések, mozzanatok a lepusztuló létről, a fizikum hanyatlásának fokozatairól, és ugyanakkor metafizikai távlatokba emelt vigasz az igazi Én-tudatot kiküzdő ember számára. Izgalmas könyv? Kinek ajánlott olvasmány, kinek kötelező. Határozott véleménynyilvánítás a mindenkit érintő kérdésben: életünk minősége összefügg halálunkkal. Semmi pesszimizmus: itt a halál perce kiragyog.

Jókai Anna, a Nemzet Művésze, Kossuth-nagydíjjal kitűntetett író, életműsorozatának új kötete önéletírás, amelynek nem véletlenül Átvilágítás a címe. Kettős jelentésrétege van ennek a szónak: egyrészt valamilyen tárgynak, testnek valamely fénysugárral történő átvilágítását jelenti, amely segítségével belső tartalma megismerhetővé válik. Másrészt - különösen az utóbbi időkben vált idehaza gyakran használt kifejezéssé - valakinek a jobb megismerésére, esetleg politikai beágyazódottsága feltárására végzett "átvilágítás", amelyben ugyan valóságos fénysugárnak nincs szerepe, de a folyamat végeredménye itt is az átvilágított személy belső, egyébként rejtett történetének, kapcsolatrendszerének feltérképezése. Jókai Anna létének legfontosabb része az irodalom, számára az írás misszió és szolgálat. "Passió és nem passzió" - mondta róla találóan Bogárdi Szabó István református püspök. Most - Szent Ágoston vallomásaihoz hasonló felfogásban saját személyiség-fejlődésével és írói életútjával szembesíti önmagát és olvasóit. Öniróniával, hittel, történelmi tisztánlátással megírt, rendkívüli új regény született ismét a keze alatt, amely abban is kiemelkedő, hogy az átvilágításhoz Krisztus-i fényt: a szeretet, a megértés, a megbocsátás fényét használja az író. Jókai Anna 2016. Július 9-én fejezte be könyvét, és ezzel szándéka szerint egész életműve végére is kitette a pontot. Az utolsó bekezdésekben így ír erről: "Ma nincs semmi jelentőségteljes esemény, hacsak az nem, hogy leteszem a tollat. Mire ez az írás megjelenik, 85. évemben járok. Még itt leszek, vagy már ott - patetikus találgatás. Akárhogy is: befejezett, teljes memoár nincsen. Ha sikerülne is a halál pillanatáig elvezetni, akkor is csonka maradna. Nincs képességünk, hogy a küszöb után még visszaszóljunk, akár egy tőmondatot is - vagy csupán egy jelzőt - édes-ékes magyar nyelven, arról, hogy mi ez és milyen...?"

"E kötet lapjain a költő Tábory Maxim, önnön példáján át megjelentetni énünk sajátos vonalait: a magunkra hagyatottság szorongó érzéseivel, az embertársi megértésre való vágyakozásainkkal." (Miska János)

Jókai Anna Príma Primissima- és Kossuth-nagydíjas író életműsorozatában jelenik meg ez a két kötetes esszé-, tanulmány és meditáció-gyűjtemény, amely az eddigi legteljesebb összeállítás, és amelyet maga az író válogatott és szerkesztett. Az első kötetben számos neves kortárs íróról, művészről készült rövidebb-hosszabb tanulmányt olvashatunk. Egy olyan, elsősorban 20. századi arcképcsarnokot sorakoztatnak fel ezek az írások, amelyben megtalálhatók a Jókai Anna írói és gondolkodói hitvallásával rokon, legkiválóbb alkotók Kosztolányi Dezsőtől, Illyés Gyulától, Tóth Árpádtól, Németh Lászlótól, Ignácz Rózsától Kodolányi Jánosig, Várkonyi Nándorig, Hamvas Béláig, Nemes Nagy Ágnesig, Makovecz Imréig és tovább. A kötetekbe rendezett írások jellemzően ma is aktuális gondolatokat, fontos meglátásokat emelnek ki a kiváló portrékban, lényeglátó elemzésekben bemutatott szellemi nagyságok életművéből. "Az öntelt sovinizmus éppoly veszedelmes, mint a nemzeti kishitűség." A második kötet Jókai Anna világlátásának foglalatát adja. Hol a személyes vallomás hangján szólal meg, és mutatja meg az igazság, a hitből fakadó harmónia és a korunkat jellemző relativizmus és agresszivitás ellentmondásait. Hol fontos társadalomelméleti fogalmak érzékeny elemzését adja, hol a korszellem és az örökérvényű erkölcsi világrend szembesítésével hívja fel olvasói figyelmét a krisztusi szellemiség mai jelentőségére, hol a modern életvezetés visszásságainak tükrében mutatja fel a mai ember krónikus Isten-hiányának, szeretet-hiányának tüneteit. "Mihály arkangyal szárnysegédei vagyunk, az Égből a Földre taszított sárkánnyal viaskodva. "Az ördög nem alszik" - mondja a népi bölcsesség, de azt is mondja: "Isten szeme mindent lát."

A kötetben megjelent drámák: - Kincskeresők - A Nap fia - A béka csókja - Hol a pénz? - Az angyalok nem sírnak - Angyalka - La Grange - Boldog