TT Play

"A Csodák nem rejtőzködnek. Éppen, hogy túlságosan is szem előtt vannak. Talán azért nem vesszük őket észre, mert megszoktuk a látványukat, A világ Csodái feltárják magukat előttünk, ahhoz azonban, hogy rájuk csodálkozzunk, nekünk kell megváltoztunk: időnként meg kell állnunk, és el kell merülnünk bennük. Ezek a versek a valóság és mesevilág határán született apró életképek. Harmóniára törekvő játékok szavakkal, ritmusokkal. A vers, a zene és az élet szépségét a ritmus és a harmónia teremti meg. Valahol olvastam, hogy ha közelebbről megvizsgáljuk az Univerzum (Universe) szót, akkor kiderül, hogy mindnyájan egyek vagyunk (Uni-), ráadásul egyetlen vers, vagy bibliai idézet részei (-verse). Miért ne fedezhetnénk fel azonosságunkat a költészet világában? Ez a kötet -reményeim szerint- segít felfedezni önmagunkban a kreatív gyermeket, emellett pedig kedvcsináló mindazoknak, akik szeretnének elmélyedni a hasonló „ritmikus rímfaragásban". (a Szerző)

Egy édesanya ajánlása Áhítatos csodálója vagyok Anna lányomnak, aki szelíden, jóságosan és elnézően tekint rám aprócska kora óta. Boldogságos harmóniában él környezetével: magától értetődően szól kutyához, cinegéhez és kistestvéreket lefegyverző szeretettel a kisebbekhez. Nemcsak az írásaiból áradó derű és rend lenyűgöző, az is megdöbbent, milyen mélységben ismerője ez a fiatal lányka az emberi léleknek, álmoknak… Mintha egy tisztán látó angyalka élne köztünk, aki mosolyogva, könnyeden mesél és általa mintha egyszerűbb, érthetőbb, elfogadhatóbb lenne minden. Neki elhiszem, hogy létezik a vágyott harmónia a világban, amire a lénye is bizonyíték. Az egyik leghitelesebb, és mégis legvarázslatosabb ember, akit ismerek. S aki a közelébe kerül, kimondhatatlanul érzi ezt. Ha az írásai eljuthatnak gyerekekhez, felnőttekhez, izgalmas és lélekemelő kalandokban lesz részük. Megélhetnek rengeteg érzést, amit átélni érdemes, és közben jobbá, bátrabbá válhatnak, s csendben övék is lesz a CSODA. Gazdagabb és könnyebb lélekkel csukják majd be a könyvet a mese végén. S talán átlapozzák újra Anna kedves, vidám rajzait, amit a könyvhöz készített, amelyek még közelebb hozzák az olvasót a mesei padlás hangulatához. A történetből áradó derűt tovább vihetik a szívükben és a sok-sok kis mosolynak hála, egyre szebb lesz a mi világunk is. Hát ezért vagyok nagyon boldog, hogy megszületett az első könyve, hiszen Annának van a szívében bátorság, jóság, szeretettel fordulni a körülötte levőkhöz, s feladatait fegyelmezetten végzi. Látom a boldogságtól ragyogó arcát és tudom, milyen lendületet ad neki a hit, hogy megoszthatja másokkal az ő színes szép világának szereplőit s azok kalandjait. (Anna mama, Dr. Kozma Andrea)

Mennyire lehet bátor egy kislány? Egészen kicsi kislányra gondolok, amilyenek valaha anyáink, nagyanyáink, testvéreink, vagy mi is voltunk. Flóra is egészen kicsi, de bátorsága rendkívüli. Gondolkodás nélkül feláldozta haja aranyfényét, hogy megmenthesse barátját, Ritkát, a csillagfarkast. Egy valamit azonban nem tudott: Soha ne köss alkut Szénszívű Brezovnyikkal! Vajon minden rosszért az árnyak ura a felelős? Miközben Flórában csatát vív a fény és a sötét, megtapasztalja, hogyan áll feje tetejére addigi békés élete. Megjelenik nála Sártapodi Benyó, a kobold hősszerelmes és trubadúr, aki betöréssel próbálkozik, házasodni készül, és rászabadítja az ő egyetlen Degeszkéjét a kamra lekvárkészletére. Dadi-mentes napok következnek, a gombusok patkányirtó akciókkal forgatják fel a padlást, s ha ez nem lenne elég, megjelenik Pihe őhercegsége, a tündemolyok aprócska, de végtelenül pimasz trónörököse. Flóra hirtelen azon kapja magát, hogy iciri-picire zsugorodik, és Pihe oldalán próbálja kinyomozni, ki lopta el a királyság selyemhernyóit. De vajon milyen titok lapul Berreg bácsi, a vén, mogorva asztalos házában? Ki lehetett az a Regina nevű hölgy, akinek az emlékéért egy óra ketyeg, s vajon egy csodálatos hullócsillag képes lesz megmenteni Flórát? A kalandok során a kislány megérti, hogy a szeretet értékesebb, mint a büszkeség, a félelmet akkor lehet legyőzni, ha farkasszemet nézünk vele, és a kínzó magányra gyógyír a barátság. S végül, mikor szembe kel néznie az árnyak urával, rájön, hogy nem minden az, aminek látszik. Talán még az is lehetséges, hogy egy szénfekete szív érezzen...