Nagyapám-nagyanyám

---

"A nagy cserfa asztal szegletén jól elfértek a bácsi a nénivel, de a tálak alig a tetején. Ebben egy kis friss túró, fenyőfakéregben; odább egy tál újmódi, korán érő fekete szőlő; egy kis mézzel főzött retek, üvegfedél alatt, mandulával a jó szájíz végett; és hónapos retkek, amiket a fogások között rág az ember, hogy ne unja el magát. A kövér, forró leves párolog a tányérban. A néni alig mer hozzányúlni." (Petelei István)

"Azt mondták, hogy a szeretet ellenszolgáltatás. Ha szeretnek bennünket, akkor valamiért szeretnek. Ok nélkül nincs szeretet. Az oktalan szeretet képtelenség. (...) Körülbelül így beszéltek. Én megjegyeztem, hogy mégiscsak önmagunkért kell szeretni bennünket." (Kosztolányi Dezső)

"...a kert kapujában megjelent egy emberi forma, aki jött felém, a füzek felé, a part irányában. (...) Hosszú, vékony, emberi forma, fehér fürdőköpenyben. Olyan könnyedén jött (...), hogy szinte nem is jött, mint inkább szállott, mint egy kísértet a fehér köpenyével a csillogó atmoszférában. Mint egy nagy lepke, úgy szállott. Úgy is kaptam feléje, a karomat meglengetve, mint egy lepkefogó." (Szomory Dezső)

A kötet szerzői: Ambrus Zoltán, Bródy Sándor, Gelléri Andor Endre, Heltai Jenő, Herczeg Ferenc, Illés Endre, Kassák Lajos, Kóbor Tamás, Kosztolányi Dezső, Markovits Rodion, Móra Ferenc, Móricz Virág, Móricz Zsigmond, Nagy Lajos, Palotai Boris, Pap Károly, Petelei István, Szomory Dezső, Vaszary Gábor, Zágon István, Zsolt Béla.

menej