Noran Libro Kiadó

Létezik olyan elbeszélés, amiben Thom Yorke, Szájer József, Václav Havel, Torgyán József, Orbán Viktor, Iggy Pop és egy holland sírásó váltják egymást a színen? Milyen az, amikor egy regény kulisszája többek közt a Parlament, egy prágai stadion, Amszterdam hátsó utcái, a német autópályák, Budapest kültelki futballpályái, egy online lap szerkesztősége, a Tilos az Á és egy késő Kádár-kori lakótelep? Hogyan karol egymásba a pornóvideó és a magnókazetta, a Commodore 64 és a Facebook, a bőrlabda és a gombfoci, a Rolling Stones és a Cure, az Európa Kiadó és a Kispál és a Borz? Ki ismer magára egy bonyolult kelet-közép-európai családtörténetben és az abból elágazó magánügyekben, amiknek egyszerre része Trianon, a holokauszt, a Kádár-kor, a rendszerváltás és az elmúlt harminc év? És rázós érzelmi kérdésekben? Volt, hogy megállt az idő? Kezdte már újra?

A posztkommunista rendszerek anatómiája az eddigi legátfogóbb munka a rendszerváltó országokban kialakult különféle berendezkedésekről: egységes, koherens fogalmi keretet kínál a térségre jellemző politikai, gazdasági és társadalmi jelenségek megértéséhez. Masha Gessen, a The New Yorker újságírója szerint: „Ezt a könyvet olvasni olyan, mintha elhúznák a függönyt, és hirtelen bejönne a fény. Minden tisztán láthatóvá válik. A minket körülvevő lápos politikai valóság tapasztalatát felváltja a szigorú, pontos analízis.” Jan-Werner Müller, a Princetoni Egyetem professzora szerint „ez a fogalmilag igen innovatív elemzés megadja azokat a kifejezéseket és elméleteket, amelyek alapvetőek ahhoz, hogy megértsük a történelmi pillanatot, amiben élünk”. Szelényi Iván, világhírű magyar szociológus, a Yale Egyetem emeritus professzora pedig kijelentette: „A 1990-es évek óta foglalkozom »a posztkommunista országok változataival«. Mindazonáltal ez a könyv jobb és fontosabb, mint bármi, amit az elmúlt 30 évben csináltam.”

Sokkal jobb bárhol bárkivel bármit csinálni, mint sehol senkivel nem csinálni semmit, mondogatja Fecske egyik cimborája. Fecske gyakran érzi úgy, hogy nem csinál semmit, ha pedig mégis megpróbál elmenekülni a mindennapok nyomasztó egyhangúságából, legtöbbször egy kocsmában vagy egy házibuliban találja magát. Barátkozik, ismerkedik, mégis mindig magányos. Egy call centerben dolgozik, ahol óránként tíz perc szünetet lehet tartani, őt viszont álmában kinevezik szünetmenedzsernek. Amúgy is folyton álmodik, amikor pedig véletlenül ébren van, ritkán szólal meg, miközben mindenki más beszél körülötte. Folyton csörög a telefon, mindig érkezik valami üzenet, és ez ijesztő. De nyugtalanító az is, ha éppen senki nem keresi az embert. Fecske élete állandó lebegésből áll, és talán maga sem veszi észre, mikor változik a lebegés fuldoklássá, hogyan lesz a bizonytalanságból kilátástalanság, a félelemből pánik, a keresésből menekülés.

Mi kell egy pandémiához? Először is végy egy tojást — jelképezze létezésünk törékenységét —, majd add ezt a tojást egy részeg ember kezébe, akiről biztosan tudható, hogy a tojás törékenységére oda sem hederít majd. A 2019 őszén világ körüli útra indult új koronavírus-járványhoz éppúgy kellettek a hibás politikák és a rossz politikai döntések, mint a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjének képessége az emberi ACE2-receptorokhoz történő csatlakozásra. A kérdésnek a politikai, gazdasági és társadalmi vetületei legalább olyan fontosak, mint a biológiaiak. A járványt kiváltó tényezőket megérteni és a következő járványt megelőzni nem csak a virológia, az epidemiológia, az orvostudomány vagy éppen az ökológia hatáskörébe utalható kihívás. A társadalomtudományok felől is fontos reflektálni rá. Ebben a kötetben Marton Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem docense erre vállalkozik, és a pandémiához elvezető és a járványt súlyosbító döntéshozatali folyamatokat tekinti át. Rávilágít a képzelőerő hiányának, az észszerűtlen kockázatkezelésnek és a gondolkodási folyamatok számos egyéb zavarának szerepére a járvány kialakulásában. Ezt követően pedig kitér a járványkezelés elsőbbségének meg nem adásából, a járványkozmetikából, a felelősséghárításból és a járványkezelés szükségszerűen globális léptékének figyelmen kívül hagyásából adódó következményekre. Az elemzés a pandémia bő első esztendejét tekinti át, világléptékben.

Az 1980-as évekig Magyarországon mindenki egyetlen emberre figyelt, Kádár Jánosra. Közös tudás volt, hogy tőle függ, merrefelé mennek a dolgok az országban. A rendszerváltás ígérete az volt, hogy ilyen többé nem lesz. Aztán 2010-től ismét mindenki egyetlen emberre figyel, Orbán Viktorra. Ismét közös tudás, hogy végső soron minden úgy fog eldőlni, ahogy ő jónak gondolja. Ez a könyv arról szól, hogyan jutottunk csöbörből vödörbe. Az egyszemélyes kormányzás visszatérése ugyanis nem csak úgy megtörtént velünk. A térség többi országában nincs is ilyen. Mi történt Magyarországon 1989 és 2010 között, ami megalapozta az Orbán-rendszert? A Kádártól Orbánig című kötet írásai ezt az utat mutatják be. Az írások többségében az Új Egyenlőség online társadalomelméleti magazin első öt évében jelentek meg a szerkesztőktől és felkért szerzőktől. A folyóirat egyértelmű világképet képvisel: a szolidaritás, az empátia, az igazságosság, a szabadság, a fenntarthatóság és a gazdasági demokrácia értékeit.

Vírus után a világ Soha ehhez hasonló könyv nem jelent meg – nem csak Magyarországon, hanem sehol a világon. És nem is fog. Nem csak azért, mert talán megszabadulunk a járványtól, esetleg annak következményeitől, hanem mert ilyen hitelesen és felelősséggel gondolkodó szerzői gárda nem hozható még egyszer össze egy kötetben. A legkiválóbb magyar gondolkodók sokasága keresi napjaink nehéz kérdéseire a választ gazdasági, politikai, történeti elemzéseken keresztül, vagy éppen személyes tapasztalatuk alapján kifejezve reményeiket, aggodalmaikat. A 44 szerző között olvashatjuk történészek, politológusok, filozófusok, közgazdászok, írók elgondolkodtató történelmi visszatekintéseit, elemzéseit, vízióit. A szerzők között találjuk többek között Romsics Ignácot, Spiró Györgyöt, Csepeli Györgyöt, Bod Péter Ákost, Háy Jánost, Péterfy Gergelyt, Gábor Györgyöt, Bálint gazdát, Lengyel Lászlót, Várszegi Asztrikot, Ferge Zsuzsát, Vámos Miklóst, Markó Bélát, Tompa Andreát, Végel Lászlót, Ungváry Rudolfot, Lányi Andrást. Milyen világ vár ránk a koronavírus-járvány után? Milyen gazdasági, politikai és társadalmi változásokat idéz elő a járvány? Hogyan befolyásolja személyes életünket és kapcsolatainkat a bezártság, az egymástól való kényszerű távolságtartás? Hogy jutottunk ide? És mit tehetünk, hogy csökkentsük egy hasonló világjárvány kialakulásának lehetőségét? Az írásaikból összeállított kötet segít az olvasónak fogódzót találni egy olyan időben, amikor kérdésessé válik és megváltozik mindaz, amihez hozzászoktunk. Fogódzót ahhoz, hogy képet alkothassunk arról, milyen lehet a világ a vírus után, és milyen világot szeretnénk magunknak és az elkövetkező nemzedékeknek. * A könyv árbevételének 8%-át a kiadó a rendkívül nehéz helyzetben lévő családoknak utalja át az Oltalom Karitatív Egyesület számlájára.

Harminc évvel ezelőtt felfordult a világ, és benne Magyarország: szétesett egy birodalom, vereséget szenvedett egy megváltásnak szánt, de végül diktatúrát hozó eszme, és a magyarok lehetőséget kaptak egy új jövőre. Ez a könyv csak látszólag szól a múltról, tükör inkább, amibe ma belenézhetünk. A változástól erősen tartó Spiró György, az ellenzékből jövő Rajk László, a Nemzeti Bank élén a politika forgatagában egymást váltó Surányi György és Bod Péter Ákos, a fideszes nemzedék tanára, Kéri László, a Népszabadságot a hatalompártról leválasztó Eötvös Pál, a három pártban is igazságát kereső Elek István, a sorból mindig kilógó Beer Miklós katolikus püspök, két hosszú, régi titkokat is feltáró beszélgetésben Németh Miklós, a rendszerváltás miniszterelnöke, és még sokan mások tesznek tanúságot az időről, ami elmúlt, és ami mégis itt van velünk.

Rohamosan változik körülöttünk a világ, átalakulóban van az egész világrendszer, új szereplők, új kihívások, új ellentmondások jelentek meg. Az 1989-ben kialakult, viszonylag jól szabályozott és áttekinthető világrend összeomlott, kavargó „világrendetlenség” lépett a helyébe, a multilaterális szabályozás helyett bilaterális konfliktusok sorozatával. Különféle koncepciók bukkantak fel az új helyzet jellemzésére és korszakolására.  A szerzők bemutatják a globális rendszer régi és új főszereplőit, azok törekvéseit és erőviszonyait. Feltárják az új multilaterális világrend kialakulásának várható folyamatait, különös tekintettel Kínára, Oroszországra, az EU új globális szerepére, valamint ezeknek a változásoknak a magyar folyamatokra gyakorolt hatására.  

Izgalmas nők történetei izgalmas korokból – röviden így jellemezhetnénk a Szerelmes királynék című novelláskötetet. Történelmileg hitelesen, de fordulatos, olvasmányos, novellisztikus feldolgozásban tárja elénk a könyv Szulamit, Eszter királynő, Kleopátra fáraónő, Theodóra császárnő és a titokzatos asszír uralkodó, Szemirámisz életregényét. Ezek a nők évezredek óta izgatják az utókor fantáziáját: szerelmeik, sikereik és vereségeik, rejtélyesen felszárnyaló karrierjük és tragédiájuk újra meg újra regények, színdarabok, operák írására ihlették a szerzőket, hatalmas festmények megalkotására a festőművészeket. Ez a könyv bemutatja a legfontosabb ismereteket, helyenként erotikus, máskor pedig drámai és regényes formában.

Ha hinni lehet a statisztikának, Magyarországon minden a legnagyobb rendben volt a 2020-as koronavírus-járvány előtt: magas volt a gazdasági növekedés üteme, nőttek a keresetek, csökkent a munkanélküliség. Az Orbán-kormánytól sokan várták, hogy a történelmi jelentőségű program tavaszi meghirdetése után eredményesen kezeli majd a válságot, de nyár végére a történelmi nagyság már nem a csomagra, hanem éppen a gazdasági visszaesésre volt igaz. A járvány második, őszi hullámának idején hozott intézkedések sem adnak okot a megnyugvásra, miközben felszínre került a gazdaság több strukturális problémája is.   Mellár Tamás egyetemi oktatóként, kutatóként, ellenzéki országgyűlési képviselőként és a Gazdasági Bizottság alelnökeként, az eseményeket kívülállóként, mégis egészen közelről szemlélve készített gyorsjelentést a kormány válságkezelő programjáról. A járvány terjedése kiszámíthatatlan, és nem tudhatjuk, meddig tart és hogyan ér véget a nyomában kialakult gazdasági válság, a szerző markáns véleményét olvasva azonban könnyebben megérthetjük, mi is történik körülöttünk.  

A több generációt évtizedeken keresztül szórakoztató Mackó úr kedves kalandokban gazdag történetei, az eredeti kiadás reprintjeként újra kaphatóak lesznek a könyvesboltokban. A maga idejében Sebők Zsigmond meséit Jókai Mór és Krúdy Gyula világához hasonlították, amelyek gyermeket és szülőt egyaránt megszólító „történelemkönyvként” is forgathatók. A szellemes történetek varázslatos helyszínei többek között a Balaton, a dobsinai cseppkőbarlang, a máramarosi havasok, a Lomnici-csúcs, a Csorba-tó, a Magas-Tátra - Maczkó úr ugyanis mindenhova oda varázsolható, ahol történnie kell valaminek. A művek értékét növeli, hogy az eredeti kiadás mesenyelve máig nem kopott, nem is porosodott, sőt Mühlbeck Károly kiváló grafikus rajzai mellett és azokkal együtt, ma jobban élvezhető, mint annak idején.

Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname, Francia Guyana, Jamaica, Trinidad és Tobago, Saint Lucia, Martinique... Távoli országok, amelyekről általában semmit (vagy semmi jót) nem hall a magyar közönség. Pedig a régió, ahol a konkvisztádorok egykor a mesés Eldorádót keresték, csodálatos helyeket rejteget. A tengerpartok, szigetek, tűzhányók, táblahegyek, dzsungelek és szavannák világában igazi kincsekre bukkanhat, aki nem fél nekiindulni. Soltész Béla a Clandestino – Egy év Latin-Amerikában és a Hátizsákkal Brazíliában című kötetei után ezúttal az Andoktól a Karib-tengerig kalauzolja olvasóit. Fejvadász indiánok és szökevény rabszolgák leszármazottait látogatja meg az őserdőben, hegytetőn és vitorlás hajón száll meg, piranhára horgászik és részt vesz egy madárcsipogtató versenyen. Felkeresi a venezuelai magyar közösséget, és megtudja, hogy miért hímeznek magyar mintákat az ecuadori indiánok. Meglátogatja García Márquez és Bob Marley otthonát, és borzongva szemléli Pablo Escobar elhagyott villáit. A sok történetből pedig egy színes kulturális tabló áll össze, ami velünk, magyar olvasókkal is megismerteti az Eldorádótól az Antillákig érő, meglepetésekkel teli világot.

A Pestisjárvány idején, Boccaccio írt egy remekművet, a Dekameront. Több száz éve olvassák! Most éppen koronavírus-járvány van, a világ nagy része karanténban. A karanténban bizonyára sok tízezren írnak, mint Boccaccio. Vélhetően kevesebb sikerrel. Én is írok. Mit is? Az utóbbi években készített jegyzeteimből és emlékeimből rögzítek néhány gondolatot, történetet. Nyolcvannyolc éves a múltam, szép életem volt. Hatvanhét évig dolgoztam, mint rendező. Színházban, operában, televízióban, filmgyártásban, kőszínházban, szabadtéren. De hát miért is írok? Miért is írunk egyáltalán? Egyrészt azért, mert vannak gondolataink, ötleteink, véleményünk, és azt jól esik rögzíteni. De valljuk be, hogy azért is, mert nyomot akarunk hagyni magunk után. Mint a sétáló kutya, aki egyre csak pisil, pedig már nincs is szüksége - csupán jelzi, hogy ott volt."    Szinetár Miklós 75 szekvenciája egy sokat tapasztalt művész gyógyító bölcsességeit tartalmazza, amelyekkel öregeket és fiatalokat egyaránt megszólít. Ez az ő kedves és szórakoztató Füveskönyve.

Heckenast Gusztáv szakmai, üzleti, közéleti pályaíve az újkori magyar történelem legfényesebb évszázadának mérföldköveihez köthető. Schöpflin Aladár méltán nevezte Heckenast Gusztávot – Jókai Mór után szabadon – a magyar könyvkiadás aranyemberének. Heckenast nem csupán jeles könyvkereskedő, nyomdatulajdonos és kiadó volt, az ő élet pályáján keresztül a 19. század valamennyi szegmense – ipar-, kereskedelem-, technika- és vállalkozástörténet, politika, kultúra, tudomány, közélet – nyomon követhető. Ennek szellemében egy gazdaság-, kultúr- és társadalom-történeti elemeket is magában foglaló tanulmánykötettel tisztelgünk előtte oly módon, hogy életműve bemutatásával a modernizáció útját járó Pest-Buda és az egyesített főváros múltjának egy-egy szelete is megelevenedjék. Jó szívvel ajánljuk e tanulmánykötetet mindazok figyelmébe, akik valaha vállalkoztak és vállalkozni fognak, akik a kultúra területén valaha alkottak és alkotni fognak, és azoknak, akik bepillantanának egy 19. századi könyvkiadó és egy pesti német-magyar polgár világába.  

Hampstead London egyik leggazdagabb városrésze, itt lakik a legtöbb milliomos. Az 1930-as évektől sok magyar is letelepedett hangulatos utcáiban, tágas villáiban. Ötvenkét évvel ezelőtt vettem meg kis sorházamat Hampstead egyik sokat fotózott, hegynek futó, régi utcácskájában, és harminc évig képzőművészeti galériám volt egy sétálóutcában. Megismertem a hampsteadieket és ők is engem.

A szerző Csinszka életének Ady Endre halálát követő időszakát mutatja be: ezt a korábban elhanyagolt, ám annál érdekesebb és művekben gazdag periódust. Lapjain megelevenednek a múzsa szerelmei, Babits Mihály és Márffy Ödön, valamint az Ady-per is.