Noran Libro Kiadó

Rómeó és Cipolla. Savonarola és Ványa bácsi. Szindbád és Miska főpincér. Szóvillantó titán - találóan fogalmazta meg egy nyelvész professzor Latinovits Zoltán nevének anagrammájával színészete lényegét. Naponta átlépi a jó és rossz határát, s néha ta rka virágcsokorral a kezében érkezik meg onnan... - ezt pedig Kassák Lajos írta, nem Latinovitsról, de szavai tökéletesen jellemzik az ő életét is. Ki volt ez az ember, aki halála után negyedfél évtizeddel sem hagyja nyugton az utókorát? Írt, játszot t, rendezett, szavalt - mellesleg mérnöknek sem lett volna utolsó. Jövőt előlegező vátesz? A puha diktatúra feljelentettje? A filmezést utáló filmszínész? Teátrumokat elhagyó színészkirály? Szakírókat megszégyenítő verselemző? Fahangú sanzonénekes? K elecsényi László összeállításában szem- és fültanúk vallanak róla. Kor- és pályatársak, színészek, írók, rendezők, s olykor megvetett kritikusok szavaiból áll össze a kép. Róla oly sokan és sokfélét írtak, hogy e kötetben szereplő más szerzők, nyilat kozók szavaiból össze lehetne állítani egy másik könyvet, s az sem volna hiteltelen. De hát teljesség nincs, csak legszebb álmainkban. Valamiképp ő is ebbe bukott bele, halt meg fiatalon, reánk hagyva ábrándjait. Lám, ez a kötet is hosszú és kalandos utat tett meg, mire most az Olvasó kezéhez jutott.

A zsidó állam kikiáltását megelőző időszak megrázó, döbbenetes története; történet egy évezredes vízióktól, gyötrelmektől, üldöztetéstől sújtott nép hazára találásáról, mely a bibliai beteljesedéstől újabb egyetemes problémák felé tart.

Ha nem gondolnánk, hogy Szép Ernő valamennyi nagyprózája, még az öregkoriak is, ami a lelkiséget illeti, voltaképpen mind ifjúsági regények, akkor azt mondhatnánk, hogy az Édes az egyetlen, amely a gyermek- és az ifjúkor férfiúi lelkét szólaltatja és érinti meg. Ez a most újra felfedezhető regény, iskolai történet sok szeretetről, csínytevésről, gyermekkori bűntudatról, kedves kis drámákról, lányokról és fiúkról szól - akik már nem csak méregetik, keresik, de még - mai szóval - nem is "kóstolgat ják" egymást. Vagyis hát dehogynem. "Ennek a kicsi Esztikének, aki mikor ébren volt is, majdnem olyan csendes volt mint mikor aludt, ennek a komoly gyereknek most csak arra a nevetésére tudok emlékezni, mikor eső után az ákácfa alá csaltam, amelyik o tt állott az udvar sarkában és megráztam a fát és az esőcseppek a levelekről a hajunkra meg a nyakunkba estek. Ez alatt a friss zuhany alatt édesdeden kacagott mindig Esztike, esze ágába se volt megharagudni." (Részlet a műből)

1849-ben Fatyejev az orosz csapatokkal együtt került Magyarországra, részt vett abban a hadjáratban, amellyel a cár Bécsnek segítve letörte a lázadókat, közös erővel verték le a forradalmat és szabadságharcot. Szemtanúja volt a "Világosi fegyverletételnek", megtapasztalta, hogyan viselkednek a magyarok, akik már belekóstoltak a függetlenség ízébe, de a két szövetséges monarchia sokszoros túlereje előtt megadásra kényszerültek. Fatyejev rokonszenvvel, sőt: együttérzéssel figyelte őket. Az osztrákok viselkedése viszont ellenszenvet, majdhogynem undort váltott ki belőle. Vajon, miért? Talán, lelki nemessége folytán. Hiszen a szabadságharc, ha indokolt, ha férfias, csakis rokonszenvet ébreszthet.

Magyar írók "kurvás" novellái jó lányokról és rosszlányokról. A szerzők között találjuk többek között: Ady Endrét, Balázs Bélát, Csáth Gézát, Heltai Jenőt, Hunyadi Sándor, Krúdy Gyulát, Nagy Endrét, Nagy Lajost, Örkény Istvánt, Szomory Dezsőt, Tersánszky Józsi Jenőt, Zsolt Bélát.

Részletek a könyvből Scruton állítja, hogy az európai történelem tragédiái és katasztrófái a hamis optimizmusnak és az abból származó tévhiteknek voltak a következményei. E tévhitek helyett a szerző szenvedélyesen védelmezi mind a civil társadalmat, mind a szabadságot. Bemutatja, hogy az európai civilizáció igazi öröksége nem a hamis idealizmusok – a nácizmus, a fasizmus és a kommunizmus különböző formái –, melyek majdnem elpusztították, hanem a megbocsátás és az irónia kultúrája, ami mostanában védelemre szorul. A pesszimizmus haszna egy mélyreható változás idején íródott szenvedélyes védőbeszéd az ésszerűségért és felelősségért. „Mindenekelőtt bizonyos téveszmék érdekelnek, amelyek igazolni látszanak a reményt, vagy legalábbis elviselhetővé tenni a csalódást. Példáimat különböző területekről veszem, de van egy közös jellegzetességük: egy aggálytalanul optimista elképzelés kellős közepén mutatnak rá a tévedésre, amely olyan szemkápráztatóan nyilvánvaló, hogy csak az önámítás áldozatai képesek nem észrevenni. A pesszimizmus az efféle önámítás ellen irányul. A pesszimizmus hasznának tanulmányozása fel fogja tárni az emberi természet egyik legérdekesebb vonását, nevezetesen azt, hogy a nyilvánvaló tévedéseket a legnehezebb megcáfolni. Szerepe lehet ebben a hibás észhasználatnak; az ok azonban az észnél mélyebben keresendő, olyan érzelmi szükségletekben, amelyek minden eszközzel megvédik magukat, és nem mondanak le a könnyen szerzett illúziók vigaszáról. Egyik célom az, hogy ezeket az érzelmi szükségleteket visszavezessem prehistorikus forrásaikra, és megmutassam, hogy a civilizációkat mindig fenyegetik olyan alacsonyabb szintű hiedelmek és érzelmi reakciók, amelyek fajunk számára egykor hasznosak lehettek, de többé már nem azok.”

A Booker-díjas regény három, Londonban élő barát története barátságról, szerelemről, hűségről és zsidó identitásról.

Mint a tematikus sorozat eddigi darabjai, ez a századfordulós Budapestet bemutató válogatás is a kor legkitűnőbb íróinak novelláit tartalmazza. A szerzők között találjuk mások mellett Csáth Gézát, Hunyadi Sándort, Heltai Jenőt, Kosztolányi Dezsőt, Krúdy Gyulát, Márai Sándort, Molnár Ferencet, Szép Ernőt, Zilahy Lajost.

A kötet a huszadik századi magyar irodalom neves íróinak munkáiból nyújt válogatást. A többnyire rövid prózai művek többsége Londonban játszódik, vagy az angol fővárosról szól. A szerzők között találjuk Ady Endrét, Bálint Györgyöt, Cs. Szabó Lászlót, Harsányi Zsoltot, Hunyady Sándort, Mándy Ivánt, Márai Sándort, Szerb Antalt, Szini Gyulát, Szomory Dezsőt.

"-Te hiszel a lélekvándorlásban? -Én a kivándorlásban hiszek. Új-Zélandba, az jó messze van ide. Témánál vagyunk. Szandrából föltör a keserűség. -Én undorodom ettől az egésztől... -Akarsz egyszer egy kéglit? Akarsz velem élni? Akarsz egyszer gyereket? Mitől van neked lelkifurdalásod? Normális vagy te? Mit kaptál te ettől a rohadt világtól, mióta élsz?! -Ahogy fölkínálkozok, mint egy rossz kurva... ahogy át fogom verni… - "Koldulsz, betörsz? A rend lecsap rád!" Ezt nem én találtam ki... Ésszel kell élni. Ahogy ezek. Itt csak ez a törvény működik. Ha nyuszi vagy, fölfalnak a farkasok." (Részlet a regényből)

A filozófia történetének regénye ma már klasszikus mű, amelyre hivatkozni illik. 45 nyelvre fordították le, 30 millió példányt adtak el belőle Európában; a könyv alapján film, valamint számítógépes társasjáték is készült. Sofie Amundsen, miközben várja haza külföldön dolgozó édesapját, naponta talál levelet a postaládájában, amelyekben valaki a „nagybetűs életben” igyekszik őt eligazítani. Sofie komolyan veszi ezeket az üzeneteket, fejteni kezdi azok tartalmát, segítségükkel elmélyed az élet rejtelmeiben. A lét nagy kérdéseire keresi a választ, éppen úgy, mint bárki más, aki vár valamit az élettől. Napi izgalmakra, gyermeki történetekre egyszerűsödik a filozófiatörténet, amelyekben nekünk, fiatalabb vagy felnőtt olvasóknak is részt kell vennünk.

A figyelmes olvasó már a címből gyorsan következtet: különleges és rendhagyó utónévkönyvvel ismerkedhet az olvasó. A szerző kiváló humorral írja meg az utónevek eredettörténetét, mármint minden esetben azt, amit kizárólag egy eszement író alkothat meg. Szórakoztató olvasmány, amely ismét arra emlékeztet, hogy komoly ember az, aki nem mindig veszi magát komolyan.

Egy több generációt összekötő hegedű története. Nem is egy hegedűé, hanem egy polgári családé, amelynek tagjait egy hegedű vándorlása köti össze. Csaknem két évszázad magyar történelme, küzdés és küzdelem, csupa értelmes és megható gyönyörűség. Amikor nem a gyűrű, hanem a hegedű, egy hegedű indul vándorútra, de mindig, és mindig családon belül marad, ha múlnak is viharral az évtizedek. Polgár Lea első könyve akkora sikert aratott pár évvel ezelőtt, hogy Németországban két kiadást is megért. A damaszkuszi mester sem indul hendikeppel.

"A bécsi tolmács" című első regénye személyes tapasztalatok feldolgozása, amely betekintést nyújt a Fertő tői határnyitás utáni emigráció földrajzi központjává vált Bécs hétköznapjaiba. A különböző országokból felkerekedett vándorok közül sokan fennakadnak a bécsi rendőrség ... Folytatás ›› hálóján. A szerencselovagtól a kábítószercsempészig, a tolvajtól a megtévedt szabálysértőig, gyilkostól a könnyűvérű lányokig, a striciktől a hitelkártyacsalókig, mind olyan letartóztatottak, akikkel a bécsi hatóság csak tolmács révén tud szót érteni. Engel Edit egyike ezeknek a tolmácsoknak, amellett értelmiségi nő, szerető anya, erdélyi magyar menekült és újdonsült osztrák polgár. A történelem viharától elsodort (magyar, román, moldáv, orosz és afrikai, ázsiai) emberi sorsokra való reflektálás közben a háttérben óhatatlanul a magánéletének is tanúi vagyunk. Házassága tönkremegy, két gyermeke -zseniálisan okos lánya és a szeretetével adakozó Down-kóros fia- fokozottan igényli az anyai törődést az új hazában. A(z) A bécsi tolmács (Könyv) szerzője Engel Edit.

"Mire jó a sportpszichológia, hogyan műveljük, milyen módszereket alkalmazunk? Miért szükséges a sportpszichológiai felkészítés? Ott kell lenni fejben - hangoztatják a sportolók, edzők, sportszakemberek, de gyakran az oda vezető út módszerei hiányoznak. „Figyelj oda, kapd össze magad, uralkodj az érzelmeiden, lépj túl a kudarcon” - de hogyan? Hogyan kell edzeni az agyunkat, gondolatainkat, érzelmeinket, hogy mentálisan is felkészültek legyünk? Nos, a sportolóknak pszichikai edzéstervre van szükségük, és ugyanolyan módszerességgel kell felkészülniük fejben is, mint a pályán. Ez a felkészülés jó esetben egy élvezetes szellemi kaland, egy komoly személyiségfejlődés része az egyre magasabb teljesítmény elérése érdekében. Az úton sok más kérdéssel is szembesül az utazó: számot vet igazi céljaival, megküzd szorongásaival, hatékonyabb kommunikációt tanul, asszertív viselkedést sajátít el (megtanul kiállni önmagáért), kijavítja mozgássémája hibáit, felkészül következő versenyeire, és még sorolhatnánk... Az elsődleges cél a sportban a teljesítménynövelés, a csúcsteljesítményre való felkészítés, s ezzel együtt az a prevenció (megelőzés), ami a sportolók mentális egészségvédelmét jelenti. A sikerek érdekében szükséges növelni a kompetenciát (hozzáértést), az önbizalmat, melyhez hozzátartozik a magas szintű önértékelés is. (...)" (Dr. Lénárt Ágota)