Noran Libro Kiadó strana 4 z 13

Mérföldkőnek számít a feminizmus történetében Betty Friedan 1963-ban megjelent könyve, a feminizmus második hullámának elindítójaként szoktak rá hivatkozni. A kötet magyar nyelvű, történeti, kritikai előszóval ellátott megjelentetése hiánypótló a magyar társadalomtudományi diskurzus és a felsőoktatás számára. A szerző a II. világháborút követő női szerepeket vizsgálja, mindenekelőtt a reklámokban és egyéb médiareprezentációkban, amelyek abból az ideából indulnak ki, hogy egy nő saját magát a háziasszony szerepében, a házasságon, a szexuális passzivitáson és a gyermeknevelésen keresztül valósíthatja meg. Minden más pedig, ami a háztartás és család körén kívül esik, nem nőies – legyen szó felsőoktatásban való részvételről, karrierről, politikai szerepvállalásról. A mű azonnal bestseller lett, és azóta is a XX. század egyik legnagyobb hatású olvasmányaként, a feminista mozgalom egyik alapműveként tartják számon.

Az ősmítoszok gyakran brutálisak és heves erotika fűti át őket, nyilván nem függetlenül attól a ténytől, hogy fiatal emberekből állt a törzs, harmincöt-negyven évesnél idősebbek már ritkán akadtak. Feltűnő azonban, hogy ezen túl is milyen sok mitológiában bukkan fel néhány nagyon hasonló történet.

A 88 címmel közölt gondolataim viszonylagos sikert arattak. A könyvből sok példány elkelt, még második kiadásra is sor került. Olvastam jó kritikákat, és sok like jött a könyvvel kapcsolatos írásokra. Mindez nagyon jólesett, már csak azért is, mert előtte egy rádiószereplésem kapcsán olyan is megjelent az Facebookon, hogy a Szinetár egy seggfej. De hát így kerek a világ. Nagyon örültem összevissza gondolataim sikerének - úgyhogy elszemtelenedtem: a 89. születésnapomon elkezdtem írni újabb hasonlókat. Eszembe jutott a cím is: 88 ÉS FÉL. Félek is meg nem is. Írok politikáról, olyat is, ami többek számára vitatható, vagy egyenesen taszító. Történelemről, hitekről, színházról, moziról is mindenfélét, amikkel szintén nem ért mindenki egyet, de reményeim szerint lesznek, akik megértéssel, szimpátiával fogadják. És azok az olvasóim, akik netán más írásaimmal már találkoztak, megbocsájtják, ha néhány történetet, gondolatot, ami számomra meghatározó, ismét felidézek. Mindig szerettem keverni a műfajokat színházban, filmben, tévében, és ha módomban állt az életben is. Most is megpróbálom. Remélem, hogy ezekről jut valami az olvasó eszébe. Bízom benne, hogy lesz olyan is, amit tovább gondol.

"A Pestisjárvány idején, Boccaccio írt egy remekművet, a Dekameront. Több száz éve olvassák! Most éppen koronavírus-járvány van, a világ nagy része karanténban. A karanténban bizonyára sok tízezren írnak, mint Boccaccio. Vélhetően kevesebb sikerrel. Én is írok. Mit is? Az utóbbi években készített jegyzeteimből és emlékeimből rögzítek néhány gondolatot, történetet. Nyolcvannyolc éves a múltam, szép életem volt. Hatvanhét évig dolgoztam, mint rendező. Színházban, operában, televízióban, filmgyártásban, kőszínházban, szabadtéren. De hát miért is írok? Miért is írunk egyáltalán? Egyrészt azért, mert vannak gondolataink, ötleteink, véleményünk, és azt jól esik rögzíteni. De valljuk be, hogy azért is, mert nyomot akarunk hagyni magunk után. Mint a sétáló kutya, aki egyre csak pisil, pedig már nincs is szüksége - csupán jelzi, hogy ott volt." Szinetár Miklós 88 szekvenciája egy sokat tapasztalt művész gyógyító bölcsességeit tartalmazza, amelyekkel öregeket és fiatalokat egyaránt megszólít. Ez az ő kedves és szórakoztató Füveskönyve.

Van egy kérdés a vetélkedőkben, amelyre az irodalmi témákban amúgy mindig elbukó játékosok is jó választ adnak: melyik magyar író vette feleségül ugyanazt a nőt kétszer? Mikszáth Kálmán – hangzik a diadalmas felelet, de ha esetleg egy újabb kérdés az életmű ismeretére vonatkozna, teljes lenne a vereség. Olyan ez, mintha Jókairól csak azt tudnánk, hogy egy híres színésznő volt a felesége, Krúdyról pedig azt gondolnánk, hogy nem írt semmi fontosat, csak vendéglőkben vacsorázott. A mai tudás-ínséges világunkban azonban már ennek is örülni kell. De még jobban örülünk, ha minél többen elolvassák Mikszáth kétszeres feleségének könyvét, ami csaknem száz esztendeje, 1922-ben jelent meg először.

Az 1980-as évekig Magyarországon mindenki egyetlen emberre figyelt, Kádár Jánosra. Közös tudás volt, hogy tőle függ, merrefelé mennek a dolgok az országban. A rendszerváltás ígérete az volt, hogy ilyen többé nem lesz. Aztán 2010-től ismét mindenki egyetlen emberre figyel, Orbán Viktorra. Ismét közös tudás, hogy végső soron minden úgy fog eldőlni, ahogy ő jónak gondolja. Ez a könyv arról szól, hogyan jutottunk csöbörből vödörbe. Az egyszemélyes kormányzás visszatérése ugyanis nem csak úgy megtörtént velünk. A térség többi országában nincs is ilyen. Mi történt Magyarországon 1989 és 2010 között, ami megalapozta az Orbán-rendszert? A Kádártól Orbánig című kötet írásai ezt az utat mutatják be. Az írások többségében az Új Egyenlőség online társadalomelméleti magazin első öt évében jelentek meg a szerkesztőktől és felkért szerzőktől. A folyóirat egyértelmű világképet képvisel: a szolidaritás, az empátia, az igazságosság, a szabadság, a fenntarthatóság és a gazdasági demokrácia értékeit.

A mi Amerikánk egy munkáját és életét ma az Egyesült Államok és Mexikó között megosztó író, antropológus, egyetemi tanár, újságíró és dramaturg könyve, amelyben családja történetéről (és ahogy fogalmaz, létezésének előfeltételeiről), európai és amerikai helyszíneket érintő Odüsszeiájáról ír. A XIX. századi európai birodalmak hanyatlásának és a nemzetállamok születésének pillanatában szemtanú dédszülők, a II. világháború tragédiáját testközelből megélő nagyszülők, és a XX. század sodrásában helyüket, életfeladatukat kereső szülők sorsát göngyölíti fel a magyarországi sztenderd történelemolvasattól eltérő fókuszpontokkal, azaz a régió zsidó lakosainak, a latin-amerikai társadalmi változások szereplőinek és az akkoriban frissen létrejött Izrael polgárainak szemszögéből. A történelmi kutatással, politikai, szociológiai, irodalmi adalékokkal pontosan alátámasztott, valamint szubjektív hely- és korképekkel kiegészített történetek hálójából megismerhető egy bukovinai-besszarábiai család életútja, viszontagságaik és vándorlásuk a XX. századon és Európán keresztül az amerikai kontinensre, majd vissza Európába, hogy Izraelt is megjárva végleg az Újvilágban kössenek ki.

Napjaink új kihívása az EU-USA-Kína hatalmi háromszög színrelépése az új világrendben. Az előző évtized végére összeomlott a régi világrend, de a 2020-as évtized elején kirobbanó hármas globális válság kikényszerítette a hegemón hatalmak megállapodását. Az EU kezdeményező és vezető szerepet játszott mind a társadalmi-gazdasági, mind a klimatikus, mind pedig az egészségügyi klímaválság rendezésében, míg a másik két hegemón hatalom, a hanyatló Egyesült Államok és a felemelkedő Kína inkább elnyújtott és részleges megoldásokkal kísérletezett. A kötet erre a három szereplőre koncentrál, azok sajátos szerepvállalását mutatja be, amelynek hátterében feltárul a globális demokratizálás ellentmondásos története is, különös tekintettel Kelet-Közép-Európára és a hazai folyamatokra. A hármas globális válság következtében a nemzetközi viszonyok elméletében is paradigmaváltás következett be a kaotikus, felbomló világrend áttekintésétől a kialakuló új globális rendezettség leírása felé. A kötet szerzői az újonnan kialakuló világrendszer főbb tendenciáit mutatják be a maguk területén, eljutva a hazai demokratikus rendszer mély válságáig is. Szerzők: Ágh Attila, B. Simon Krisztián, Balázs Péter, Eszterhai Viktor, Galgóczi Eszter, Győrffy Dóra, Losoncz Miklós, Oross Dániel, Róna Dániel, Vincze Hajnalka

Izgalmas női történetek izgalmas korokból – röviden így jellemezhetnénk a Szerelmes királynék című novelláskötetet. Történelmileg hitelesen, de fordulatos, olvasmányos, novellisztikus feldolgozásban tárja elénk a könyv Szulamit, Eszter királynő, Kleopátra fáraónő, Theodóra császárnő és a titokzatos asszír uralkodó, Szemirámisz életregényét. Ezek a nők évezredek óta izgatják az utókor fantáziáját: szerelmeik, sikereik és vereségeik, rejtélyesen felszárnyaló karrierjük és tragédiájuk újra meg újra regények, színdarabok, operák írására ihlették a szerzőket, hatalmas festmények megalkotására a festőművészeket. Ez a könyv bemutatja a legfontosabb ismereteket, helyenként erotikus, máskor pedig drámai és regényes formában.

Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname, Francia Guyana, Jamaica, Trinidad és Tobago, Saint Lucia, Martinique... Távoli országok, amelyekről általában semmit (vagy semmi jót) nem hall a magyar közönség. Pedig a régió, ahol a konkvisztádorok egykor a mesés Eldorádót keresték, csodálatos helyeket rejteget. A tengerpartok, szigetek, tűzhányók, táblahegyek, dzsungelek és szavannák világában igazi kincsekre bukkanhat, aki nem fél nekiindulni. Soltész Béla a Clandestino – Egy év Latin-Amerikában és a Hátizsákkal Brazíliában című kötetei után ezúttal az Andoktól a Karib-tengerig kalauzolja olvasóit. Fejvadász indiánok és szökevény rabszolgák leszármazottait látogatja meg az őserdőben, hegytetőn és vitorlás hajón száll meg, piranhára horgászik és részt vesz egy madárcsipogtató versenyen. Felkeresi a venezuelai magyar közösséget, és megtudja, hogy miért hímeznek magyar mintákat az ecuadori indiánok. Meglátogatja García Márquez és Bob Marley otthonát, és borzongva szemléli Pablo Escobar elhagyott villáit. A sok történetből pedig egy színes kulturális tabló áll össze, ami velünk, magyar olvasókkal is megismerteti az Eldorádótól az Antillákig érő, meglepetésekkel teli világot.

Hampstead London egyik leggazdagabb városrésze, itt lakik a legtöbb milliomos. Az 1930-as évektől sok magyar is letelepedett hangulatos utcáiban, tágas villáiban. Ötvenkét évvel ezelőtt vettem meg kis sorházamat Hampstead egyik sokat fotózott, hegynek futó, régi utcácskájában, és harminc évig képzőművészeti galériám volt egy sétálóutcában. Megismertem a hampsteadieket és ők is engem.

Raoul Wallenberg másmilyen életet képzelt el magának. Nem kereste a hős szerepét, még csak kalandra sem vágyott. 1944 háborús tavaszán töltötte be 32. évét, és egy kis kereskedelmi vállalatnál dolgozott, amely libákat, pulykákat és tojásport importált Magyarországról. Építészmérnöki végzettségével az üzleti életben szeretett volna karriert elérni, de nehezen találta a helyét. Akkor kezdődött a vészkorszak Magyarországon. Egy amerikai–svéd akciót terveztek az európai zsidóság maradékának megmentésére. A svéd kormánynak valakit Budapestre kellett küldenie, de kit? Véletlen események sorozata következtében Raoul Wallenberg került a figyelem középpontjába. Fél évvel később több ezer magyar zsidó a fiatal svédnek köszönhette életben maradását. 1945 januárjában Raoul Wallenberg szabad akaratából a szovjet csapatok elé ment a szétbombázott Budapesten. Soha többet nem látta viszont Svédországot. Az Itt egy szoba, és rád vár nemcsak egy fantasztikus, lélegzetelállító történet, hanem egy nagyszabású kutatómunka eredménye is eddig ismeretlen archívumokban. A történelemben először olvashatjuk Raoul Wallenberg teljes élettörténetét, már amennyire ez ma megismerhető a rendelkezésre álló forrásokból – gyermekéveit, a háborús Stockholmban tett korai karrierpróbálkozásait, a drámai budapesti féléves tartózkodását, letartóztatását és a szovjet börtönben töltött időt, de a sorsával kapcsolatos, egészen napjainkig tartó politikai játszmákat is. Először követhetjük Raoul Wallenberg családjának történetét a tragikus diplomáciai kudarcok sorozatának tükrében. Új választ kapunk arra a kérdésre, hogyan lehetséges, hogy Raoul Wallenberg a Fehér Ház politikai szemléletváltása következtében az 1970-es évek végére amerikai hőssé válik. Az író, Ingrid Carlberg, tudományos pontossággal kidolgozott műve közérthető és megrázó olvasói élményt nyújt, amelyben a történelem ismert személyiségei kelnek életre. Raoul Wallenberg, az ember, előlép az árnyak közül, moszkvai élete úgyszintén. A beillesztett jelenkori történetek mélyebben segítenek megérteni, hogy mi, és miért történt. Egy valóban izgalmas, vonzó, karakteres és kimerítő portré erről a titokzatos emberről – ennél talán történész soha jobban nem tudott megközelíteni egy valóságos embert és feltárni az igazságot a sorsáról.