Noran Libro Kiadó strana 13 z 13

Napjaink új kihívása az EU-USA-Kína hatalmi háromszög színrelépése az új világrendben. Az előző évtized végére összeomlott a régi világrend, de a 2020-as évtized elején kirobbanó hármas globális válság kikényszerítette a hegemón hatalmak megállapodását. Az EU kezdeményező és vezető szerepet játszott mind a társadalmi-gazdasági, mind a klimatikus, mind pedig az egészségügyi klímaválság rendezésében, míg a másik két hegemón hatalom, a hanyatló Egyesült Államok és a felemelkedő Kína inkább elnyújtott és részleges megoldásokkal kísérletezett. A kötet erre a három szereplőre koncentrál, azok sajátos szerepvállalását mutatja be, amelynek hátterében feltárul a globális demokratizálás ellentmondásos története is, különös tekintettel Kelet-Közép-Európára és a hazai folyamatokra. A hármas globális válság következtében a nemzetközi viszonyok elméletében is paradigmaváltás következett be a kaotikus, felbomló világrend áttekintésétől a kialakuló új globális rendezettség leírása felé. A kötet szerzői az újonnan kialakuló világrendszer főbb tendenciáit mutatják be a maguk területén, eljutva a hazai demokratikus rendszer mély válságáig is. Szerzők: Ágh Attila, B. Simon Krisztián, Balázs Péter, Eszterhai Viktor, Galgóczi Eszter, Győrffy Dóra, Losoncz Miklós, Oross Dániel, Róna Dániel, Vincze Hajnalka

Két párhuzamos könyvről van szó, ugyanazzal a szerkezettel. Egy nyugatnémet és egy keletnémet író veszi leltárba gyermekkorát. A két szerző szó szerint leltárba veszi a környezetében levő tárgyakat, tereket, helyeket, embereket, eseményeket, persze elsősorban azokat, amelyek egy gyerek számára fontosak: megtudhatjuk például, hogy a nyugatnémet családnál milyen lemezjátszót használtak, és hogy odaát, a keletnémet oldalon a lemezjátszó tetejét nem lehetett lecsukni, ha nagylemezt tettek fel. Tévék, tévézési szokások az egyik oldalon és a másikon. Magnók, rádiók, háztartási gépek, közlekedési eszközök itt és ott. Iskolák és az iskolai oktatás különbségei. Játékok, barátok, lányok, az első szexuális élmények. Utazások. A leltárból és a tárgyakhoz, helyekhez, emberekhez fűződő kis történetekből fokozatosan kibontakozik a mindennapi életnek egy-egy jellegzetes képe a két országban, sőt a két társadalmi rendszer valamiféle szociológiai körképe is felsejlik. Megtudhatjuk, hogy az a környezet, amelyet egy gyerek természetesnek tekintett az egyik oldalon, milyen kiáltó ellentétben állt a "másik oldalon" élő gyermek környezetével.

Amikor Soros György 1979-ben létrehozta alapítványát, célja a nyílt társadalom előmozdítása volt. Később a Szovjetunió és a hozzá hasonló elnyomó rezsimek összeomlottak, a nyílt társadalmak pedig fejlődtek. A 2008-as pénzügyi válsággal a trend megfordult, 2016 pedig újabb mélypontot jelentett az Európai Unióban és az Amerikai Egyesült Államokban, előbbiben a Brexit, utóbbiban Donald Trump elnökké választása miatt. A világhírű üzletember ebben a könyvében korábbi írásait gyűjtötte össze, amelyekben a nyílt társadalom védelmében megfogalmazott gondolatait tartalmazzák, közben megismerhetjük életútját és a filozófiáját is.

A kéziratok a legkülönfélébb szibériai és transzszibériai lelőhelyekről kerültek elő: részben Alekszandr Petyofi (magyarán: Posztpetőfi Sándor) kései burját, mordvin, cseremisz és szkíta leszármazottai őrizték meg kegyeletből ezeket az ő számukra tökéletesen érthetetlen, mindazonáltal szent családi ereklyeként tisztelt szövegeket, részben a cári Ohrana, a szovjet Cseka, az NKVD és a Katorga i Gulag nemrég megnyitott archívumaiban maradtak fenn - többnyire a feljelentésekhez csatolt hiteles másolatok formájában." Szerzőről: Szilágyi Ákos (1950): József Attila-díjas és Babérkoszorú-díjas költő, esztéta, szerkesztő, Pulitzer-emlékdíjas közíró, Oroszország-kutató, habilitált egyetemi docens

Szántó T. Gábor kötetének címadó elbeszéléséből Török Ferenc rendezett játékfilmet, mely a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválról és az amerikai Miamiból is közönségdíjjal tért haza.Tudjuk, mi történt a II. világháború Európájában, de tudjuk-e, mi történt közvetlenül utána a hazatérő zsidókkal, a kitelepített svábokkal, a lakosságcsere áldozatául esett felvidéki magyarokkal? Mi történt azokkal, akik saját kezükbe szerették volna venni az igazságszolgáltatást?A 20. század Közép-Európájának nagy társadalmi drámái éppúgy témái e felkavaró kötetnek, mint az egyéni sors: hogyan feszíti szét a vágy a mindennapos normák és szokások kereteit, hogyan tesz tönkre, vagy vet másik földrészre életeket?Mi történik az emberrel, ha férfitestbe születik, nőként kíván élni, de választott hivatása vallási normák betartását írja elő? Mi lesz a sorsa az élete első szerelmét átélő kamasznak, akinek tanárnője a fiú legjobb barátjára vet szemet, és gonosz játékot űz a serdülőkkel?Mi lehet a végzete a paraszti sorban megesett asszony süketnéma fiának, aki végső kirekesztettségében az emberi társadalomból, az állatoknál keresne vigasztalást?Amikor a történetek végére érünk, nem úgy tesszük le Szántó T. Gábor kötetét, ahogyan írói világába beléptünk. Miközben olvassuk, átírhatja életünket, gondolkodásunkat. "