Noran Libro Kiadó strana 11 z 13

Mózes Endre összeállítása a magyar filoszemitizmusról. A szerzők között találjuk többek között: Bibó Istvánt, Czeizel Endrét, Gyurgyák Jánost, Komoróczy Gézát, Konrád Györgyöt. Müller Péter Sziámit, Tóth Krisztinát, Végel Lászlót.

A ?Tömpe család neve sok szálon kötődik a huszadik századi magyar politikatörténetet meghatározó eseményekhez. A család férfitagjai, a szerző apja és testvérei a köztársaságiak oldalán harcoltak a spanyol polgárháborúban, közülük később az egyik testvér titokzatos körülmények között tűnik el végleg. A családban az ő sorsát a mai napig titkos dél-amerikai küldetéshez kötik. A Rákosi-érát követő időszakban, még a puha diktatúra kezdetén a másik testvér – a szerzőre gyerekkorában nagy hatást gyakorló nagybátyja – kémkedés gyanújába keveredik, és a Vörösmarty téri irodaházban fegyverrel vet véget életének.A történelem során a család valamennyi tagja közéleti szerepet is vállalva ugyan megússza Rákosi diktatúráját, Kádár János, ha el is fogadja őket, különösebb bizalmi szerepet ő sem szán nekik a pártban. A szerzőnek, Tömpe Istvánnak sem. A több nyelvet beszélő, külföldön tapasztalatot szerző, nemzetközi szinten is jegyzet gazdasági szakembert, ám de reformer gondolkodású, kritikus szemléletű pártpolitikust mégsem engedheti túl közel magához a párt.A rendszerváltás azonban – kezdetben legalábbis úgy tűnik – meghozza Tömpe István számára a képességeinek megfelelő lehetőséget, és a gazdasági rendszerváltók egyik kulcsfigurája lehet. A külföldet, elsősorban a privatizációban érdekelt nyugati országokat bejáró-kijáró gazdaságpolitikus miniszterhelyettes, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő RT egyik első igazgatója lesz, akkor, amikor a közvélemény – akárcsak ma – a nemzeti vagyon széthordásáról, az ország kiárusításáról beszél. 1996 és 1998 között a MAV Rt elnöke, majd a MÁV Start igazgatósági tagja.

A ?szerző, aki a szakmában ismert nyomozó, számos könyv írója, ezúttal megkívánja őrizni inkognitóját. Erre minden oka meg is van, hiszen az emberi társadalom ügyefogyottságát a kutyák szemével mutatja be kíméletlen iróniával. A bűnözés világába kalauzoló alvilági történet főhőse nem véletlenül viseli a beszédes Watson nevet. Ő az, aki képzett négylábú nyomozókutya létére gazdája, Albert detektív szolgálatába szegődve agyafúrt bűnözők leleplezésében, és elfogásában nélkülözhetetlen szerepet kap – többnyire saját magától. De amikor gazdája bajba kerül, habozás nélkül mozgósítja a kutya-detektíveket és a cél érdekében a kutyák alvilágát, az a másik kutyavilágot. Az eredmény nem kétséges: győz a legyőzhetetlen igazság. A gyilkos rács mögé kerül, a kutyák emberszemlélete azonban marad: faragatlan, humortalan, idétlen, ügyetlen, leleplezést érdemlő tisztességtelen alakok vagyunk, akikre vigyázni kell, akiket mindenek ellenére szeretni is érdemes. Hiszen kétlábon járunk, és legnagyobb szórakozásunk az, hogy a kutyaszart összegyűjtsük. A kutyatársadalom szerint nem a kutyaszar a legnagyobb kincs, amivel ők bennünket gazdagíthatnak – hanem valami más. Sir Bernáth Hegyi kutya-regénye, vicces, humoros, az emberre nézve kutya egy történet, amelyben Watson nyomozó társai még Ugat’a Kriszti, Virágágyás kisasszony, Herr Roth Weiller és még sokan mások. Csak hogy jobban láthassuk magunkat, mi kutya-teremtette emberek megvillan a történet végén egy Colombo handnagy, meg egy Kojak mesternyomozó is. Akinek van humora hozzá azért olvassa, akinek nincs, azért.

A zsidókról eddig tankönyveink csak a holokauszt kapcsán írtak valamennyit. A magyar történelemben játszott szerepükről, kultúrájukról, vallásukról, etikájukról, humorukról semmit.Másféleképpen felnövő új nemzedéket szeretnénk, amely reálisabban értékeli a világot? Amely nem esik téveszmék áldozatául? Amely élni tud az együttműködés és az egymástól való kölcsönös tanulás lehetőségével?Ez a könyv ebben szeretne segíteni. Bemutatja a zsidó vallást, az ünnepeket, a szokásokat, az életvitelt, a kóserság törvényeit, a zsidóság szent könyveit, külföldi és hazai történelmét, fontosabb magyarországi műemlékeit, a legismertebb antiszemita vádakat, kiindulópontjaikat, következményeiket és cáfolataikat, a zsidósággal kapcsolatos legfontosabb történelmi személyiségeket, és képet rajzol Izrael Állam életéről is. Részletesen szól a zsidó kultúra és életmód értékeiről. Bemutatja a nők tiszteletét a zsidó közösségekben, a zsidó vallásjog demokratikus szerkezetét, a zsidó vallás racionális problémamegközelítését, emberközpontú moralitását, a kultúra iránti nyitottságot, a zsidó nevelést, valamint a zsidó humort, amely még a legnehezebb helyzetekben is meg tudja nevettetni az embereket. 

A férfi emigrációba kényszerül, és amerikai feleségének idézi fel a forradalom eseményeit, amelyek benne újabb, személyét érintő drámákat idéznek elő.A könyvben a szerző 56-os trilógiájában megismert történet utóéletét olvashatjuk.

Az Öl. Egy sorozatgyilkos vallomásai, Störr kapitánynak egy időnként horrorba hajló, erotikus, másutt huncut történelmi persziflázsokat felvillantó, bolond történetet, mely hímsoviniszta disznóságnak éppúgy értelmezhető, mint a nők védelmében írott szerelmes regénynek. A sztori főhőse többször megöli színésznő feleségét, ám az imádott asszony újra és újra életre kel. Hogy mindez csupán az írói képzelet pajzán játéka-e, avagy maga a véres valóság, döntse el ön, Nyájas Olvasó! Megtisztelő véleményét várja a szerző a Horváth Péter: Öl című Facebook-oldalon. Horváth Péter író (1951) nem azonos az iskolai történelemkönyvek szerzőjével, nem ő a stuttgarti üzletember, aki irodalmi ösztöndíjat alapított, viszont szerzőként és olykor rendezőként hozzájárult néhány magyar musical sikeréhez (Padlás, Valahol Európában, 56 csepp vér). Az idők során kultuszfilmmé vált Szerelem első vérig írója és társrendezõje (a film alapjául szolgáló regény újabb kiadása a közeljövőben jelenik meg kiadónknál). Színdarabjai és hangjátékai szintén népszerűek.

„Bevallom, sokáig gondolkoztam azon, megírjam-e ezt a könyvet, hiszen bizonyos motívumai, alakjai korábbi prózai munkáimban láttak először napvilágot. Ha az ember filmet ír, elorozhatja magától a saját motívumait, hogy egy egészen más természetű anyagba beépítse őket, no de novellából novellát, regényrészletből regényrészletet fabrikálni mégiscsak megfontolandó. A Szerelem első vérig című filmet – amelyet Dobray György barátommal közösen rendeztem – nagyon sokan szerették (és nagyon sokan nem szerették), mindenesetre több mint egymillióan nézték meg. Ez a tény azt jelzi számomra, hogy kell ebben a tinédzser love storyban lennie valaminek, ami állásfoglalásra késztette a fiatalok százezreit. Úgy döntöttem tehát, talán mégsem lesz érdektelen, hogy most prózai formában is közreadom ezt a történetet, hogy miközben az olvasók újraélik fordulatait, bepillanthassanak a látványos, szórakoztató képek mögé is.” (Az író)

Nehéz manapság olyan irodalmi műfajt találni, amely egyaránt megfelel írónak és olvasónak. A twitterezés, az SMS-ek, a gyorséttermek világában bátorság kell a nagyregényhez, de az egypercesekhez is. Hiszen mindannyiunk élete egy nagyregény, amely azonban millió egypercesből áll össze. Hol és mivel ragadjuk meg a lényeget és az olvasó figyelmét? Egyáltalán a betű alkalmas-e még rá, vagy már csak a képekből, filmből, látványból értünk?Évtizedekkel ezelőtt egyperceseivel Örkény István megelőzte korát, bár lehet, hogy ma már inkább másodperceseket írna. Most én is rövidülő időmet és szűkülő teremet keresem, hátha létrejön a korunknak megfelelő téridő. Vagy egyszerűbben: pár szóból is megértjük egymást.