Péter Horváth

A regény kivételes tehetségű főhőséről nem lehet biztosan tudni, hogy apja is cigány volt-e, vagy egy Taszáron szolgáló amerikai, fekete katona. Ő maga sem tudja, elbizonytalanodik, kétségeit a környezete is csak megerősíti. Apja felkutatására indul, a nyomok Svédországba és Amerikába ... Folytatás ›› vezetnek. Kijutni azonban csak nyelvtudással, ösztöndíjjal lehet. Jordán Jordán, azaz Dzsorden erre hajt, ebben gimnazista osztálytársa barátnője van a segítségére, aki -természetes ez?- gyereket vár. Megoldódik? Hogyan oldódik meg a helyzetük? Kettejük magánéleti válsága-e, ami velük történik, csak a fiúé, vagy csak a lányé? Horváth Péter regénye (ki)talált történet, a valósághoz való minden esetleges hasonlóság a véletlen műve. A(z) Dzsorden (Könyv) szerzője Horváth Péter.

Fyzika pre 2. ročník gymnázia a 6. ročník gymnázia s osemročným štúdiom

A regény kivételes tehetségű főhőséről nem lehet biztosan tudni, hogy apja is cigány volt-e, vagy egy Taszáron szolgáló amerikai, fekete katona. Ő maga sem tudja, elbizonytalanodik, kétségeit a környezete is csak megerősíti. Apja felkutatására indul, a nyomok Svédországba és Amerikába vezetnek.Kijutni azonban csak nyelvtudással, ösztöndíjjal lehet. Jordán Jordán, azaz Dzsorden erre hajt, ebben gimnazista osztálytársa, barátnője van a segítségére, aki – természetes ez? – gyereket vár. Megoldódik? Hogyan oldódik meg a helyzetük? Kettejük magánéleti válsága-e, ami velük történik, csak a fiúé, vagy csak a lányé? Horváth Péter regénye (ki)talált történet, a valósághoz való minden esetleges hasonlóság a véletlen műve.

A selmecbányai domonkos kolostor idős apátjának hívására Dürer messzi műhelyéből megérkezik Mester Sebastian, hogy megfesse az újjáépített Katalin templom oltárképeit. Mi legyen a képeken, a kívánt jelenetek miként ábrázoltassanak? A világot járt festő egyszerre próbál a – városban dúló hatalmi harcok miatt korántsem egyértelmű – kívánalmaknak és saját démonainak megfelelni. Mi a fontosabb: az örök lázadás, vagy a múlt megharcolt értékeinek átörökítése? Saját boldogulásunk, vagy a közösség (a kolostor, a város, az ország, Isten) szolgálata? Szépség és igazság, becsület és hűség. Kinek mit jelentenek e szavak?

A sötétnek mondott középkor napfényesnek tűnő utolsó évtizedeiben, Mátyás országának gazdag bányavárosában, Selmecen árván marad egy tizenegy éves, nincstelen kölyök. Jó szerencséje (vagy balsorsa) a városszélen tengődő domonkos kolostorba vezérli. (….) nyulacskát -így hívják a nyúlszájjal született, bicebóca kolostorszolgát _ különleges adománnyal áldotta (vagy verte) meg az Úr: emlékezete betűhíven megőriz mindent, amiről hallott, s aminek tanúja volt. (…)Vér és arany, szerelem és bűnök, mély istenhit és profán gondolkodás egyaránt megkísértik a kamaszból ifjúvá serdülő gyereket, aki - megértvén, hogy „árulónak” lett kiszemelve- elkeseredésében a halálba akar menekülni, amikor új esélyt kap a sorstól.Valóban új esély ez? ….. MS mester bizalmába kell férkőznie……

1960, Magyarország. Egy tízéves fiú az öccsével váratlanul – és számára érthetetlen okból – intézetbe kerül. (Apja börtönben ül a forradalomban való részvétele miatt, anyja elvesztette az állását, ideiglenes munkája mellett nem tudja ellátni a fiait.)A gyerek a brutális erőszak-szabályok szerint élő közösségbe kerülve megpróbálja feldolgozni a történteket és mindazt, ami vele az intézetben megesik. Kitűnő tanuló – ez több mint szálka a gyerektársak szemében.Egyetlen barátra lel, aki a maga kezdetleges, gyermeki módján istenhitre tanítja. Hősünk ettől kezdve rendszeresen levelez a megismert, mégis ismeretlen Úrral – bár nem igazán hisz abban, hogy Isten megszabadítja félelmeitől és szenvedéseitől. Másik szál a forradalom szegedi eseményeinek peranyagokból összeállított története, amelynek egyik meghatározó szereplője az intézetbe került fiú édesapja.Isten mindent lát, de nincs hozzáfűznivalója.

Az Öl. Egy sorozatgyilkos vallomásai, Störr kapitánynak egy időnként horrorba hajló, erotikus, másutt huncut történelmi persziflázsokat felvillantó, bolond történetet, mely hímsoviniszta disznóságnak éppúgy értelmezhető, mint a nők védelmében írott szerelmes regénynek. A sztori főhőse többször megöli színésznő feleségét, ám az imádott asszony újra és újra életre kel. Hogy mindez csupán az írói képzelet pajzán játéka-e, avagy maga a véres valóság, döntse el ön, Nyájas Olvasó! Megtisztelő véleményét várja a szerző a Horváth Péter: Öl című Facebook-oldalon. Horváth Péter író (1951) nem azonos az iskolai történelemkönyvek szerzőjével, nem ő a stuttgarti üzletember, aki irodalmi ösztöndíjat alapított, viszont szerzőként és olykor rendezőként hozzájárult néhány magyar musical sikeréhez (Padlás, Valahol Európában, 56 csepp vér). Az idők során kultuszfilmmé vált Szerelem első vérig írója és társrendezõje (a film alapjául szolgáló regény újabb kiadása a közeljövőben jelenik meg kiadónknál). Színdarabjai és hangjátékai szintén népszerűek.

„Bevallom, sokáig gondolkoztam azon, megírjam-e ezt a könyvet, hiszen bizonyos motívumai, alakjai korábbi prózai munkáimban láttak először napvilágot. Ha az ember filmet ír, elorozhatja magától a saját motívumait, hogy egy egészen más természetű anyagba beépítse őket, no de novellából novellát, regényrészletből regényrészletet fabrikálni mégiscsak megfontolandó. A Szerelem első vérig című filmet – amelyet Dobray György barátommal közösen rendeztem – nagyon sokan szerették (és nagyon sokan nem szerették), mindenesetre több mint egymillióan nézték meg. Ez a tény azt jelzi számomra, hogy kell ebben a tinédzser love storyban lennie valaminek, ami állásfoglalásra késztette a fiatalok százezreit. Úgy döntöttem tehát, talán mégsem lesz érdektelen, hogy most prózai formában is közreadom ezt a történetet, hogy miközben az olvasók újraélik fordulatait, bepillanthassanak a látványos, szórakoztató képek mögé is.” (Az író)

Előszeretettel formálunk véleményt olyan dolgokról, amiket nem ismerünk igazán. Nemigen tudjuk, hogy valójában hogyan "... élnek dolgozók itt, költők is bűntelen / és csecsszopók, akikben megnő az értelem..." - ahogyan Radnóti Miklós írta. Véleményformáló környezetünket sok minden meghatározza, beszűkíti. Nekem szerencsém van, játékos természetemnek hála. Szeretek ultizni és pingpongozni. Játékostársaim a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből szegődtek mellém, pontosabban: én kéredzkedtem hozzájuk. Róluk mesélek ebben a könyvben, az ő portréjukat igyekszem megrajzolni javarészt az ő szavaikkal. Bár az őszinteség nem esztétikai kategória, erősen bízom benne, hogy életvallomásaik megismerése olvasóim hasznára lesz.

A könyv címe a Rolling Stones azonos című, világhíres slágerére utal. Igen, nem fenékig tejföl az élet. A szerző beszélgetőtársa Kutassi József „megbukott”, és újra és újraéledő „életművész” – na, meg önmaga. Beszélgetésük során megváltják ugyan a világot többször is – de minek. Getnó. Hogyan kezdi megtalálni önmagát, majd hogyan veszíti el, és hogyan találja meg újra és újra azt az életformát, amely túllendíti a reményvesztettségen. Mennyit kell vállalkozni, és várni az élettől, hogy végre… Na, mi is történjen meg végre? Hát ez az! Kutassi és Horváth miért rabjai a saját maguk teremtette körülményeknek? Azért, mert másokkal közösen teremtették, vagy mert a megfelelő helyen nem voltak elég erősek. Kell-e, lehet-e szakítani? De kivel, mivel is?!

Összesen 160 év. Ennyi idő sűrűsödik össze a Négykezes című beszélgetőskönyv lapjain. A hetvenéves Horváth Péter faggatja a kilencvenéves Szakonyi Károlyt életútról, pályáról, írói fogásokról, gyermekkoráról és ifjú éveiről, házasságairól. S közben ő is vall a maga életéről. Lassan kibontakozik előttünk az elmúlt nyolcvan év a maga összes ellentmondásával, történelmi traumáival, irodalmi történéseivel, híres vagy kevésbé híres barátokkal. A színes tablót novella- és regényrészletek gazdagítják. A két író beszélgetése egyrészt kordokumentum, másrészt bevezetés a korszak irodalmába.