Noran Libro Kiadó strana 9 z 13

"Mesék? Sima hazugságok! Hamis állítások? Megtévesztések! Hülyítések? Ócska duma! A Hazugság Kft. árukatalógusa! Orbán Viktor és hű fegyverhordozói napról napra gyártják a politikai céljaiknak megfelelő termékeket a fogyasztók, vagyis a választók számára, méghozzá olyan magától értetődő természetességgel, hogy közben a szemük se rebben. Az árut többnyire sikerül eladniuk, mi több, a vásárlók jelentős része elégedett is vele. Én nem, sőt évek óta döbbenten figyelem, hogy mindez lehetséges, bár ahogy nyomon követem a hazug hírek gyors terjedését a világban, látom, hogy egyre nehezebb az igazságot megtalálni. Ez a könyv nem történelmi krónika, de az elmúlt nyolc év méretes hazugságainak gyűjteménye, amelyben Orbán és társai állításait a tényekkel, a valósággal szembesítem. Annál rosszabb a tényeknek, válaszolná erre Orbán, aki továbbra is magabiztosan mondja a magáét. A magam részéről mégis abban bízom, hogy aki ezt a könyvet elolvassa, nem dől be a szédítésnek, hanem elképedve és felháborodva, vagy az egészet kinevetve fogadja a fentről érkező szózatokat. Hogy annál rosszabb legyen a hazugságoknak.

Ebben a könyvben rengeteg véleményt olvashatunk egyetlen politikussal kapcsolatban, aki történetesen a rendszerváltás utáni Magyarország legfontosabb politikai szereplője. Akit ennek az országnak a politikai rendszere érdekel, nem hiheti azt, hogy az ebben a könyvben boncolgatott kérdések megválaszolása nélkül teljes képe lehet a magyar politikai valóságról. Miközben azonban a kérdések relevánsak, a válaszok kapcsán könnyű eltévedni. Olvasgatva a könyvben idézett véleményeket, némelyeket találónak, igaznak, másokat azonban igazságtalannak vagy éppen hazugnak gondoltam. Mint ahogy a szerző értelmezési kísérleteinél, kommentárjainál is olykor elgondolkoztam azon, hogy vajon mennyire tekinthetők pontos és igaz válaszoknak.

Wohl Ellával 1900-ban megfordul a világ. Kísérlete, hogy megmentse azokat, akiket szeret, erőpróbába csap át. A tét négy egymásba fonódó sors: a tékozló testvéré, a fényes karrierért mindent odadobó baráté, a gátlástalan özvegyé, és - akarva-akaratlan - Elláé is. A kérdés csak az, hogy kinek milyen árat kell fizetnie az útért, amelyen elindul. Mert a világon semmi sincs ingyen. A történet során felelevenedik az egyszervolt pesti utcák ibolyaillata, a párizsi világkiállítás bizarr embermúzeuma, a pletykák és a bosszúvágy mérgező íze, az élni, szeretni és tetszeni akarás, és egy világ, ahol az álmokból valóság, a valóságból pedig ismét álom.

Vírus után a világ Soha ehhez hasonló könyv nem jelent meg – nem csak Magyarországon, hanem sehol a világon. És nem is fog. Nem csak azért, mert talán megszabadulunk a járványtól, esetleg annak következményeitől, hanem mert ilyen hitelesen és felelősséggel gondolkodó szerzői gárda nem hozható még egyszer össze egy kötetben. A legkiválóbb magyar gondolkodók sokasága keresi napjaink nehéz kérdéseire a választ gazdasági, politikai, történeti elemzéseken keresztül, vagy éppen személyes tapasztalatuk alapján kifejezve reményeiket, aggodalmaikat. A 44 szerző között olvashatjuk történészek, politológusok, filozófusok, közgazdászok, írók elgondolkodtató történelmi visszatekintéseit, elemzéseit, vízióit. A szerzők között találjuk többek között Romsics Ignácot, Spiró Györgyöt, Csepeli Györgyöt, Bod Péter Ákost, Háy Jánost, Péterfy Gergelyt, Gábor Györgyöt, Bálint gazdát, Lengyel Lászlót, Várszegi Asztrikot, Ferge Zsuzsát, Vámos Miklóst, Markó Bélát, Tompa Andreát, Végel Lászlót, Ungváry Rudolfot, Lányi Andrást. Milyen világ vár ránk a koronavírus-járvány után? Milyen gazdasági, politikai és társadalmi változásokat idéz elő a járvány? Hogyan befolyásolja személyes életünket és kapcsolatainkat a bezártság, az egymástól való kényszerű távolságtartás? Hogy jutottunk ide? És mit tehetünk, hogy csökkentsük egy hasonló világjárvány kialakulásának lehetőségét? Az írásaikból összeállított kötet segít az olvasónak fogódzót találni egy olyan időben, amikor kérdésessé válik és megváltozik mindaz, amihez hozzászoktunk. Fogódzót ahhoz, hogy képet alkothassunk arról, milyen lehet a világ a vírus után, és milyen világot szeretnénk magunknak és az elkövetkező nemzedékeknek. * A könyv árbevételének 8%-át a kiadó a rendkívül nehéz helyzetben lévő családoknak utalja át az Oltalom Karitatív Egyesület számlájára.

A szerző, aki a szakmában ismert nyomozó, számos könyv írója, ezúttal megkívánja őrizni inkognitóját. Erre minden oka meg is van, hiszen az emberi társadalom ügyefogyottságát a kutyák szemével mutatja be kíméletlen iróniával. A bűnözés világába kalauzoló alvilági történet főhőse nem véletlenül viseli a beszédes Watson nevet. Ő az, aki képzett négylábú nyomozókutya létére gazdája, Albert detektív szolgálatába szegődve agyafúrt bűnözők leleplezésében, és elfogásában nélkülözhetetlen szerepet kap - többnyire saját magától. De amikor gazdája bajba kerül, habozás nélkül mozgósítja a kutya-detektíveket és a cél érdekében a kutyák alvilágát, az a másik kutyavilágot. Az eredmény nem kétséges: győz a legyőzhetetlen igazság. A gyilkos rács mögé kerül, a kutyák emberszemlélete azonban marad: faragatlan, humortalan, idétlen, ügyetlen, leleplezést érdemlő tisztességtelen alakok vagyunk, akikre vigyázni kell, akiket mindenek ellenére szeretni is érdemes. Hiszen kétlábon járunk, és legnagyobb szórakozásunk az, hogy a kutyaszart összegyűjtsük. A kutyatársadalom szerint nem a kutyaszar a legnagyobb kincs, amivel ők bennünket gazdagíthatnak - hanem valami más. Sir Bernáth Hegyi kutyaregénye vicces, humoros, az emberre nézve kutyául ironikus történet, amelyben Watson nyomozótársai Ugat'a Kriszti, Virágágyás kisasszony, Herr Roth Weiller és még sokan mások. Csak hogy jobban láthassuk magunkat, mi, kutya-teremtette emberek, a történet végén az embernek állított tükörben megvillan egy négylábú Colombo hadnagy meg egy nyáladzó Kojak mesternyomozó is. Akinek van humora hozzá, azért olvassa, akinek nincs, azért. "Az ember törzsfejlődésében még odáig sem jutott, hogy négy lábra ereszkedjen. Nem csoda, hogy semmi szagot nem érez, magasan hordja az orrát, és, elkerülendő a kihalást, szimbiózist létesített a kutyával. A kutya vigyáz az emberre. Vigyáz az ember kölykére, óvja az ember ólját. A kutya reggel és este elviszi sétálni az embert, sőt haza is hozza a sétából. A vesém olyan már, mint a sivatag, egymagamnak kell megjelölnöm minden fát, bokrot, lámpaoszlopot, hogy hazataláljunk, mert ő még arra is lusta, hogy fölemelje a hátsó lábát. Ha nem kéne folyton vele törődnöm, napjában elejthetnék egy őzbakot vagy szarvasbikát, a többi időt meg heverészésre fordítanám. Az ember olyan, mint a kábítószer, és mi kutyák könnyen emberfüggővé válunk. Nyomozó vagyok, hogyan és minek álcázzam magam? Embernek nem öltözhetek, ahhoz túl intelligens vagyok. Macska már voltam, ha valaki előre szól, hogy ilyen kutya nehéz macskának lenni, kutya legyek, ha nem maradok inkább kutya. Na de ha a kutya sem érti a logikámat, akkor mit várjak az emberektől. Két teremtmény van mindössze, amelyből az ember igyekszik kiirtani a gyilkos ösztönt: az egyik a kutya, a másik pedig maga az ember." (Watson, a négylábú nyomozó) A(z) Watson, a nyomozókutya (Könyv) szerzője Sir Bernáth Hegyi.

Az élet nem arról szól, hogy várjuk a vihar elmúlását, hanem annak tanulásáról, hogyan kell táncolni az esőben." Mit jelent a boldogság számunkra? Honnan ered? Valóban döntés kérdése, hogy boldogok legyünk? Mindannyian a boldogságot kergetjük. Azzal töljük életünket, hogy keressük azt a dolgot, amiről azt hisszük, végül boldoggá tesz bennünket - munkahelyi előmenetel, egy elképesztő cipő vagy a tökéletes otthon. De a boldogság valami mélyebb ennél, valami sokkal alapvetőbb. Hogyan lehet ezt a mélyebb boldogságot elérni? Őszintesége a Gyalvang Drukpa felfedi a titkot: a boldogság az elménkben rejlik. Segít felidéznünk annak az egyszerű módját, hogyan segítsünk elménkben felismerni, hogy a boldogság már eleve ott van. Eszközöket ad nekünk, hogy szorongásunk elmúljon, hogy elengedjük elvárásainkat, és hogy el tudjuk fogadni az életünket úgy, ahogy van. A boldogság - Elménk igaz természete segít abban, hogyan kell megélni egy sokkal teljesebb életet. Drukpa központok a világ minden táján találhatók - Párizs, London, Genf, Monaco, Németország, Spanyolország és Lengyelország, Malajzia, Hong Kong, Tajvan, Vietnam és Ausztrália.

"Mint minden műfaj, a novella is átalakul, s a klasszikus mintaképpel talán csak a neve marad közös. Költőibb lesz és nyugtalanabb, változatosabb és megfoghatatlanabb, de amennyit veszít kötöttségben, kerekségben, architektúrában, ugyanannyit, nem: százannyit nyer színben, távlatban, muzsikában... Egy mai novella-antológia egységgel nem dicsekedhet, de talán épp sokfélesége lesz egyik, nem egyetlen vonzereje." (Gyergyai Albert)

Szerzők: Benedek István Gábor, Heller Ágnes, Hernádi Miklós, Hegedűs D. Géza, Hrotkó Larissza, Kiss Endre, Komoróczy Géza, Lichtmann Tamás, Kenyeres Zoltán, Kiss Erika, Nógrádi Gergő, Peremiczky Szilvia, Répás Annamária, Oláh János, Schőner Alfréd, Schweitzer Gábor, Uhrman Iván Ungvári Tamás József Attila- és Széchenyi-díjas író és irodalomtudós, Budapest díszpolgára és az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem díszdoktora. Budapesten született 1930-ban, a Zsidó Gimnáziumban érettségizett, diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-angol szakán szerzett. A Csillag című lapnál már fiatalon rovatvezető lett, majd a Magyar Nemzetnél dolgozott. Később volt a Budapester Rundschau szerkesztője, a Petőfi Színház dramaturgja, a Magyar Színházi Intézet tudományos főmunkatársa, a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, a Színház- és Filmművészeti Főiskola docense, illetve egyetemi tanára. Dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia Színháztudományi Bizottságának tagjaként, és két cikluson át volt a nemzetközi PEN Club magyar tagozatának főtitkára. A hatvanas évek végétől többször tanított külföldön - a Cambridge-i Egyetemen, a kaliforniai Claremontban, a Columbia, a Yale és a Harvard egyetemeken tartott előadásokat, a Zsidó Egyetemen művelődéstörténetet oktatott. Fordított Arthur Millertől, Bertolt Brechttől, Graham Greene-től. Irodalomtudósként műfajelmélettel és -történettel, valamint a modernség megnyilvánulási formáival foglalkozik a 20. századi próza- és drámairodalomban. Érdeklődése rendkívül széleskörű, szakmai munkái mellett megírta a Beatles Biblia és A rock mesterei című könyveket, de megírta A "zsidókérdés" magyarországi történetét is. Műsorvezetőként dolgozott a Magyar Televízióban és a Magyar Rádióban, a Klubrádióban és az ATV-ben. Ebben a kötetben a barátai, kortársai, tanítványai köszöntik a neki és róla írt tudományos műveikkel, esszékkel, emlékezésekkel.

Az orosz elnök gyógyíthatatlan beteg, csak a csoda segíthet rajta. Egy a környezetében munkálkodó orvos, miután a hagyományos 21. századi orvoslás lehetőségei már nem segíthetnek, és más csodaszerben sem lát esélyt, egyedül a Szent Grál gyógyító erejében bízik. Magyarországra utazik, mert tudomása szerint a kehely, amelyben Jézus vérét összegyűjtötték, és csodákra képes, nem Jeruzsálemben, nem Isztambulban, nem Rómában, nem egy templomban és nem is egy múzeum pincéjében kell keresni. II. András magyar király ugyanis a Szentföldről hazafelé tartva meglátogatta a bizánci császárt, és a fia, IV. Béla számára hazahozta a császár lányát, Máriát, vele pedig egy értékes ajándékot, a Szent Grált. Később azonban nyoma vész az ereklyének, amit azonban a fiatal orosz tudós mellett egy amerikai kutató és annak magyar barátnője is keres. A szerző történelmi korokat és a jelent összekapcsoló, lenyűgöző kalandokban bővelkedő történeten keresztül avatja be az olvasót egy olyan misztériumba, ami a történészeket és a tudósokat évszázadok óta foglalkoztatja: hol van az a kehely, amelyet Jézus a magasba emelt az Utolsó Vacsorán?

Van egy kérdés a vetélkedőkben, amelyre az irodalmi témákban amúgy mindig elbukó játékosok is jó választ adnak: melyik magyar író vette feleségül ugyanazt a nőt kétszer? Mikszáth Kálmán – hangzik a diadalmas felelet, de ha esetleg egy újabb kérdés az életmű ismeretére vonatkozna, teljes lenne a vereség. Olyan ez, mintha Jókairól csak azt tudnánk, hogy egy híres színésznő volt a felesége, Krúdyról pedig azt gondolnánk, hogy nem írt semmi fontosat, csak vendéglőkben vacsorázott. A mai tudás-ínséges világunkban azonban már ennek is örülni kell. De még jobban örülünk, ha minél többen elolvassák Mikszáth kétszeres feleségének könyvét, ami csaknem száz esztendeje, 1922-ben jelent meg először.

Gerevich József - mint pszichiáter és pszichoanalitikus - művészek sorsát és konfliktusát, szerelmét és elválását, sikereit és tragédiáit mutatja be belülről és művészetükön keresztül. Sokakban felmerül a kérdés: ki van a vászon mögött? Mi dolgozik a művészben az alkotáskor? Minderről - vágyteljesítésről, kölcsönös függőségről, eltaszított múzsákról és művészekről, önvizsgálatról és a boldogság kikötőjéről - csoportosítva olvashatunk, ahol nem csupán az élettörténet és lelki világ finom rajzait élvezhetjük, de az alkotáshoz vezető utat is. (Hardi István)

A mi Amerikánk egy munkáját és életét ma az Egyesült Államok és Mexikó között megosztó író, antropológus, egyetemi tanár, újságíró és dramaturg könyve, amelyben családja történetéről (és ahogy fogalmaz, létezésének előfeltételeiről), európai és amerikai helyszíneket érintő Odüsszeiájáról ír. A XIX. századi európai birodalmak hanyatlásának és a nemzetállamok születésének pillanatában szemtanú dédszülők, a II. világháború tragédiáját testközelből megélő nagyszülők, és a XX. század sodrásában helyüket, életfeladatukat kereső szülők sorsát göngyölíti fel a magyarországi sztenderd történelemolvasattól eltérő fókuszpontokkal, azaz a régió zsidó lakosainak, a latin-amerikai társadalmi változások szereplőinek és az akkoriban frissen létrejött Izrael polgárainak szemszögéből. A történelmi kutatással, politikai, szociológiai, irodalmi adalékokkal pontosan alátámasztott, valamint szubjektív hely- és korképekkel kiegészített történetek hálójából megismerhető egy bukovinai-besszarábiai család életútja, viszontagságaik és vándorlásuk a XX. századon és Európán keresztül az amerikai kontinensre, majd vissza Európába, hogy Izraelt is megjárva végleg az Újvilágban kössenek ki.

A több generációt évtizedeken keresztül szórakoztató Mackó úr kedves kalandokban gazdag történetei, az eredeti kiadás reprintjeként újra kaphatóak lesznek a könyvesboltokban. A maga idejében Sebők Zsigmond meséit Jókai Mór és Krúdy Gyula világához hasonlították, amelyek gyermeket és szülőt egyaránt megszólító „történelemkönyvként” is forgathatók. A szellemes történetek varázslatos helyszínei többek között a Balaton, a dobsinai cseppkőbarlang, a máramarosi havasok, a Lomnici-csúcs, a Csorba-tó, a Magas-Tátra - Maczkó úr ugyanis mindenhova oda varázsolható, ahol történnie kell valaminek. A művek értékét növeli, hogy az eredeti kiadás mesenyelve máig nem kopott, nem is porosodott, sőt Mühlbeck Károly kiváló grafikus rajzai mellett és azokkal együtt, ma jobban élvezhető, mint annak idején.