Noran Libro Kiadó strana 7 z 13

A kéziratok a legkülönfélébb szibériai és transzszibériai lelőhelyekről kerültek elő: részben Alekszandr Petyofi (magyarán: Posztpetőfi Sándor) kései burját, mordvin, cseremisz és szkíta leszármazottai őrizték meg kegyeletből ezeket az ő számukra tökéletesen érthetetlen, mindazonáltal szent családi ereklyeként tisztelt szövegeket, részben a cári Ohrana, a szovjet Cseka, az NKVD és a Katorga i Gulag nemrég megnyitott archívumaiban maradtak fenn - többnyire a feljelentésekhez csatolt hiteles másolatok formájában." Szerzőről: Szilágyi Ákos (1950): József Attila-díjas és Babérkoszorú-díjas költő, esztéta, szerkesztő, Pulitzer-emlékdíjas közíró, Oroszország-kutató, habilitált egyetemi docens

Szántó T. Gábor kötetének címadó elbeszéléséből Török Ferenc rendezett játékfilmet, mely a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválról és az amerikai Miamiból is közönségdíjjal tért haza.Tudjuk, mi történt a II. világháború Európájában, de tudjuk-e, mi történt közvetlenül utána a hazatérő zsidókkal, a kitelepített svábokkal, a lakosságcsere áldozatául esett felvidéki magyarokkal? Mi történt azokkal, akik saját kezükbe szerették volna venni az igazságszolgáltatást?A 20. század Közép-Európájának nagy társadalmi drámái éppúgy témái e felkavaró kötetnek, mint az egyéni sors: hogyan feszíti szét a vágy a mindennapos normák és szokások kereteit, hogyan tesz tönkre, vagy vet másik földrészre életeket?Mi történik az emberrel, ha férfitestbe születik, nőként kíván élni, de választott hivatása vallási normák betartását írja elő? Mi lesz a sorsa az élete első szerelmét átélő kamasznak, akinek tanárnője a fiú legjobb barátjára vet szemet, és gonosz játékot űz a serdülőkkel?Mi lehet a végzete a paraszti sorban megesett asszony süketnéma fiának, aki végső kirekesztettségében az emberi társadalomból, az állatoknál keresne vigasztalást?Amikor a történetek végére érünk, nem úgy tesszük le Szántó T. Gábor kötetét, ahogyan írói világába beléptünk. Miközben olvassuk, átírhatja életünket, gondolkodásunkat. "

Szántó T. Gábor kötetének címadó elbeszéléséből Török Ferenc rendezett játékfilmet, mely a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválról és az amerikai Miamiból is közönségdíjjal tért haza.Tudjuk, mi történt a II. világháború Európájában, de tudjuk-e, mi történt közvetlenül utána a hazatérő zsidókkal, a kitelepített svábokkal, a lakosságcsere áldozatául esett felvidéki magyarokkal? Mi történt azokkal, akik saját kezükbe szerették volna venni az igazságszolgáltatást?A 20. század Közép-Európájának nagy társadalmi drámái éppúgy témái e felkavaró kötetnek, mint az egyéni sors: hogyan feszíti szét a vágy a mindennapos normák és szokások kereteit, hogyan tesz tönkre, vagy vet másik földrészre életeket?Mi történik az emberrel, ha férfitestbe születik, nőként kíván élni, de választott hivatása vallási normák betartását írja elő? Mi lesz a sorsa az élete első szerelmét átélő kamasznak, akinek tanárnője a fiú legjobb barátjára vet szemet, és gonosz játékot űz a serdülőkkel?Mi lehet a végzete a paraszti sorban megesett asszony süketnéma fiának, aki végső kirekesztettségében az emberi társadalomból, az állatoknál keresne vigasztalást?Amikor a történetek végére érünk, nem úgy tesszük le Szántó T. Gábor kötetét, ahogyan írói világába beléptünk. Miközben olvassuk, átírhatja életünket, gondolkodásunkat. "

A mahájána buddhizmus hívei, a perzsa zoroasztriánusok és az egyiptomi Hathor-kultusz követői szerint a szerelem és a jóság istennője vízből emelkedett ki. Miért? Hogyan segít a szépségistennők gyakran erotikus története közelebb jutni az ember létrejöttének titkához? A föníciaiak által alapított városokban, Tírusztól Karthágón át Cádizig valamennyi település közepén állt egy hatalmas templom, amelyet a föníciai Héraklésznek szenteltek, aki megpróbálta jobbá tenni a világot. Nem ránk maradt tőle semmi kézzelfogható, csak egyetlen mítosztöredék. Úgy tűnik, ez a férfi messzebbre eljutott, mint utána háromezer éven át bárki. Emléke köztünk él, anélkül, hogy tudnánk. Európa első szupercivilizációja Kréta szigetén jött létre, még a görög hódítás előtt, az egyiptomi piramisok építésével egy időben. Szabad, erőszakmentes, virágzó országról tudósítanak a régészek. A hellén törzsek is tőlük, a krétaiaktól tanulták tudásuk egy részét. Kik voltak ezek az emberek? És valóban nyomtalanul eltűntek? Ha figyelmesen olvassuk a Bibliát, találunk egy választ. Az a nép közelebb van hozzánk, mint hinnénk. Arisztotelész azt tanította: valami csak valamiből lesz, semmiből nem lesz semmi. Tudunk azonban egy görög bölcsről, aki létrehozott a semmiből valamit. Nem beszélt róla, hanem megmutatta, miképp működik a Teremtés. A mítosz nem puszta fantázia. Ősi tudást hordoz, az emberi személyiség szerkezetéről beszél. A mítosz élni tanít.

"Lapzárta - A Népszabadság-sztori A magyar sajtószabadság elleni merénylet története Miért végezték ki 2016. október 8-án a Népszabadságot? Ki hozta meg az ítéletet és ki vezényelte a kivégzőosztagot? Hogyan élte túl a Népszabadság egykori gazdáját, az MSZMP-t, és miként tudott az 1990 utáni Magyarországon az ország vezető minőségi lapjaként megmaradni? A lap ismert szerzői beszélnek munkamódszereikről, újságírói elképzeléseikről is. A szerzőket most másik oldalukról ismerheti meg az olvasó. Nem az ország, a világ ügyeiről számolnak be, hanem személyes sorsukról, ami egyben a magyar sajtószabadság sorsa is. Az olvasó megtudhatja, milyen eljárásban volt részük a változó tulajdonosok részéről, végül hogyan élték át ezeket a heteket. Milyen furfangos csellel zárta ki a munkatársakat a kiadó? Hogyan fosztották meg őket elektronikus levelezésüktől, bizalmas anyagaiktól? Miért lebegteti a titokzatos új tulajdonos a Népszabadság újraindításának lehetőségét, miközben a kiadó új vezetői a kormánybarát laptól érkeztek? A kötetben sok olyan történet is helyet kap a lap elmúlt évtizedeiről, amelyekről eddig nem beszéltek. Szó lesz a pártállami Népszabadságról, és az újságírók 1989-es lázadásáról. Tisztázódnak a rendszerváltás utáni évtizedek ügyei, kiderül, mi igaz abból, hogy a lap veszteséget okozott a tulajdonosoknak. A Népszabadság holtában is világhírű: a szerzői kollektíva összegyűjtötte a lap elleni merénylet hazai és nemzetközi visszhangját. Az előszóban Spiró György vall a Népszabadsághoz fűződő évtizedes kapcsolatáról.

Őszinte könyvet akartam írni egy őszinte emberről. De lehet, hogy már ez a fogalom sem létezik úgy, mint régen. Valaki a Nappali hold kapcsán a gyerek őszinteségből fakadó otrombaságát hányja Csoóri Sándor szemére, én pedig Csoórinak arra a sokszor valóban gyermeki őszinteségére gondoltam, amellyel nem szelíden, nem otrombán, hanem igazul kimondja, hogy meztelen a király. Minél mélyebben ástam bele magam az életműbe, annál inkább azonosulni tudtam Orbán Ottó csapongóan szellemes megfogalmazásaival és végtelenül komoly megállapításaival, amelyek szerint a nemzetköziség-nemzet-nemzetiség sajgóan időszerű, hármas tárgykörében kevesen tettek föl annyi megfontolandó kérdést, mint Csoóri. És kevesen figyelmeztettek olyan indulattal, mint ő, az emberi méretekre, mint a nagy világfolyamatok nélkülözhetetlen mértékére. Íróasztala mellől egyszerre látni a parasztporták valóságos és a galaktika elvont udvarára, mely utóbbin a nap kapirgál gömbölyded csibéivel. Az életút tekintélyes részében folyamatosak voltak a megfigyelések, menetrendszerűek a letiltások. Ilyesmi már nincs. A szankciók helyét régóta átvette a köddé tevő csönd-fogadtatás vagy durvább esetben a karaktergyilkosság, amelyet egyetlen politikai, netán hatalmi formáció nem vállal magára. (A szerző)

Garantáltan ??az eddigi legjobb Rejtő életrajzi regényt tartja kezében az olvasó, mert bármilyen meglepő is, de egyik legnépszerűbb írónkról mind ez idáig nem született még ilyesfajta biográfia, legfeljebb jobb-rosszabb élettöredékek. Talán még senkiről sem írtak le annyit téves információt, legendás, már-már mesés történetet, mint Rejtő Jenőről, aki maga is nagymértékben forrása volt ezeknek, hiszen gyakran ferdített az igazságon, amikor önmagáról írt vagy nyilatkozott. A különböző szerzők aztán gyakran egymástól is átvették ezeket a mítoszokat, amelyek így ma már széles körben elterjedtek. Ebben a kuszaságban próbál rendet teremteni e könyv szerzője, aki felveszi ugyan P. Howard mindent humorosan, torzan látó szemüvegét, így megőrizve annak utánozhatatlanul szórakoztató stílusát, de bemutatja Rejtő komoly oldalát is, a csillagászattól a modernizmuson és a freudi pszichoanalízisen át Tesla és Edison találmányaiig terjedő tudományos érdeklődését, ritka szociális érzékenységét, kisiklott házasságait, testi és lelki problémáit éppúgy, mint szenvedélyes futballszeretetét és féktelen kártyamániáját, nem feledkezve meg legyőzhetetlen nikotin-, kávé-, alkohol- és amfetaminfüggőségéről sem. Az igen alapos kutatómunkával készült életrajz olyan új, minden eddiginél teljesebb és pontosabb kronológiát állít fel Rejtő életéről, amely a hivatalos dokumentumok, magánlevelek, a kortársak beszámolói és Rejtő írásai alapján évről évre, eseményről eseményre, szinte napról napra haladva, koherensen és hitelesen mutatja be a szerző kalandos életét, rávilágítva számtalan mára elfeledett tényre (hányan voltak valójában a Reich-testvérek, hová járt Jenő iskolába, merre utazott, belépett-e a légióba, mi volt öngyilkossága valódi háttere stb.), kiemelve azt, hogy Rejtő gyermekkori traumái, felnőttkori élettapasztalatai, tudományos ismeretei és az általa mindenkor szorosan figyelemmel kísért aktualitások miként épültek be műveibe.

Őszinte könyvet akartam írni egy őszinte emberről. De lehet, hogy már ez a fogalom sem létezik úgy, mint régen. Valaki a Nappali hold kapcsán a gyerek őszinteségből fakadó otrombaságát hányja Csoóri Sándor szemére, én pedig Csoórinak arra a sokszor valóban gyermeki őszinteségére gondoltam, amellyel nem szelíden, nem otrombán, hanem igazul kimondja, hogy meztelen a király. Minél mélyebben ástam bele magam az életműbe, annál inkább azonosulni tudtam Orbán Ottó csapongóan szellemes megfogalmazásaival és végtelenül komoly megállapításaival, amelyek szerint a nemzetköziség-nemzet-nemzetiség sajgóan időszerű, hármas tárgykörében kevesen tettek föl annyi megfontolandó kérdést, mint Csoóri. És kevesen figyelmeztettek olyan indulattal, mint ő, az emberi méretekre, mint a nagy világfolyamatok nélkülözhetetlen mértékére. Íróasztala mellől egyszerre látni a parasztporták valóságos és a galaktika elvont udvarára, mely utóbbin a nap kapirgál gömbölyded csibéivel. Az életút tekintélyes részében folyamatosak voltak a megfigyelések, menetrendszerűek a letiltások. Ilyesmi már nincs. A szankciók helyét régóta átvette a köddé tevő csönd-fogadtatás vagy durvább esetben a karaktergyilkosság, amelyet egyetlen politikai, netán hatalmi formáció nem vállal magára. (A szerző)

A színes képekkel gazdagon illusztrált kötet tizenhét világhírű festőművész életének egy-egy különös, izgalmas történetén keresztül mutatja be művész és múzsája szenvedélyes viszonyát. Azt a sokszor szövevényes, rejtélyes viszonyt, amelyből majd a remekmű, mint alkotás megszületik. Picasso, Modigliani, Frida Kahlo, Schiele, Manet, Munch, Gauguin, Dalí, Toulouse-Lautrec, Goya, Magritte, Kokoschka és még számos világhírű festőművész életének olyan rejtelmeivel találkozunk, amit eddig csak a nagyon beavatottak ismerhettek. Valamennyien egyfajta lelki vagy testi függésben éltek - kedveshez, feleséghez, szeretőhöz, apához, anyához kötötte őket lázas, vagy éppen frusztráló, lelki zavart teremtő szenvedély. "A könyvben leírt valamennyi történetnek két hőse van. Az alkotó és egy másik személy - múzsa, barát, partner, alkotótárs. Leginkább az utóbbi. Az általam kiválasztott festmények keletkezésének körülményei arra utalnak, hogy Picassónak volt igaza, amikor a művészt és múzsáját egymásba fonódó, szimbiotikus viszonyban láttatta. Sokszor kideríthetetlen, melyikük járul hozzá jobban a mű létrejöttéhez." (Gerevich József) Ízelítő a világhírű festőóriások alig ismert vagy eddig homályban maradt, szenvedélyes történeteiből: Toulouse-Lautrec - szentségtörés a Ligetben Bellmer az erotikus bábutorzók szorításában Frida Kahlo halálos ölelése Modigliani, a szemérmes festő Dalí és a nevetőgörccsel gyógyított szerelem Manet és az égbekiáltó meztelenség Gauguin baljós naplementéje Munch és egy pisztolylövés az éjszakában Picasso, a női arc elcsúfítója Van Gogh és egy tragikus barátság története Rubens és a Lolita-effektus Schiele, a tékozló fiú Goya és a Janus-arcú hercegnő "Ebben a könyvben műalkotások titkait kutattam. Arra lettem figyelmes, hogy a festményeknek, szobroknak személyes történetük van, amely fellelhető a művész életrajzi dokumentumain keresztül. Olyan történetekre bukkantam, amelyek lecsupaszítva akár a művészet keletkezésmítoszainak is tekinthetők: két ember találkozik, felfedezik egymást, egy ideig élvezik egymás társaságát, majd szétválnak, vagy hosszú ideig, akár életük végéig együtt maradnak. És közben egyikük vagy mindkettejük remekműveket alkot. Van, akit a találkozás negatív élményei inspirálnak, és van olyan, akiből a boldogság hajtja ki a művészi teljesítményt. Kutatásaim eredménye a művészetpszichológiai megközelítés számára különböző kérdéseket vet fel, lés összefüggések feltárását segíti elő. Az olvasó így közelebb kerül a művész szándékaihoz, és eltöprenghet azon, mi a különbség művész és nem-művész, pszichotikus és művész, vagy alkotó és múzsája között. És közelebb kerülhet a műalkotások megértéséhez." (Gerevich József) Gerevich József pszichiáterként kezdett foglalkozni művészetpszichológiai kérdésekkel, a mai napig alkotó pszichiátriai betegeket is kezel. Ez a művészetpszichológiai "szövegígűjtemény", a művészettől távol állókat közelebb hozhatja a festészethez, és kulcsot adhat a képek megértéséhez.

Beszédhiba Újabban kutyás könyveket olvasunk, kutyás falinaptárak közt válogatunk, és természetesen leszóljuk kutyás szomszédunk rosszul nevelt, beszédhibás kutyáit, mármint olyan értelemben beszédhibások, hogy Brunóhoz képest rendkívül csúnyán ugatnak, teljesen fölöslegesen, hiszen szerintünk az égvilágon semmit nem akarnak mondani, ennyit már mi is tudunk kutyanyelven, jobb lenne, ha befognák a szájukat, az a semmirekellő szomszéd valószínűleg nem ad nekik rendesen enni, ráadásul meg sem simogatja őket, legalábbis mi ilyesmit sohasem láttunk, holott az utóbbi időben, mint említettem, több kutyás könyvet is elolvastunk," és tudjuk, hogy egy kutya tíz-tizenöt évig él, míg az ember hetven-nyolcvan, sőt, százesztendőt is megérhet, ami azt jelenti, hogy Brunó órája is legalább hétszer-nyolcszor gyorsabban ketyegne, ha volna neki órája, ezért aztán naponta egyszer megsimogatni csupán annyi, mintha egy kisgyereket hetente egyetlenegyszer simogatnánk, mert ha egy napra elmegyünk, az a kutyánál kitesz egy egész hetet, szóval nem bonyolítom tovább: napi hét-nyolc simogatás egy kutyának mindenképpen kötelező, ezt alkalomadtán a szomszédnak is kertelés nélkül el fogjuk mondani, nem kell ahhoz Bolyai Jánosnak lenni, hogy gyorsan kiszámolhassa, a kutyavilágban be kell szorozni a szeretetet héttel, esetleg nyolccal, és ha ezt megteszi, nem lesznek az ő kutyái sem beszédhibások, és hagynak végre minket is aludni.

Beszédhiba Újabban kutyás könyveket olvasunk, kutyás falinaptárak közt válogatunk, és természetesen leszóljuk kutyás szomszédunk rosszul nevelt, beszédhibás kutyáit, mármint olyan értelemben beszédhibások, hogy Brunóhoz képest rendkívül csúnyán ugatnak, teljesen fölöslegesen, hiszen szerintünk az égvilágon semmit nem akarnak mondani, ennyit már mi is tudunk kutyanyelven, jobb lenne, ha befognák a szájukat, az a semmirekellő szomszéd valószínűleg nem ad nekik rendesen enni, ráadásul meg sem simogatja őket, legalábbis mi ilyesmit sohasem láttunk, holott az utóbbi időben, mint említettem, több kutyás könyvet is elolvastunk," és tudjuk, hogy egy kutya tíz-tizenöt évig él, míg az ember hetven-nyolcvan, sőt, százesztendőt is megérhet, ami azt jelenti, hogy Brunó órája is legalább hétszer-nyolcszor gyorsabban ketyegne, ha volna neki órája, ezért aztán naponta egyszer megsimogatni csupán annyi, mintha egy kisgyereket hetente egyetlenegyszer simogatnánk, mert ha egy napra elmegyünk, az a kutyánál kitesz egy egész hetet, szóval nem bonyolítom tovább: napi hét-nyolc simogatás egy kutyának mindenképpen kötelező, ezt alkalomadtán a szomszédnak is kertelés nélkül el fogjuk mondani, nem kell ahhoz Bolyai Jánosnak lenni, hogy gyorsan kiszámolhassa, a kutyavilágban be kell szorozni a szeretetet héttel, esetleg nyolccal, és ha ezt megteszi, nem lesznek az ő kutyái sem beszédhibások, és hagynak végre minket is aludni.

Az Új honfoglalás Orbán országa című könyvem a rendszerváltás utáni történelem rövid áttekintését követően elsősorban a Fidesz-korszakkal s ezen belül mindenekelőtt Orbán Viktor életrajzával, személyiségével, politikájával s világképével foglalkozik. Nem titkolom, hogy én őt a rendszerváltást követő magyar történelem legtehetségesebb és legveszélyesebb politikusának tartom. (Paul Lendvai)

Az augusztus legvégén megjelenő kötetben több, mint hatvan író, művész, közéleti személyiség megrendült emlékezése olvasható Esterházy Péterről. A könyvet Esterházy Péter életét követő fényképekkel illusztráljuk. A könyv szerzői: Aczél Géza, Balla Zsófia, Barna Imre, Báthori Csaba, Bazsányi Sándor, Benedek Szabolcs, Alexander Brody, Csányi Vilmos, Csehy Zoltán, Csejdy András, Dalos György, Dés László, Élet és Irodalom szerkesztősége, Fabiny Tamás, Farkas Zoltán, Gazdag József, Grecsó Krisztián, Heller Ágnes, Jánossy Lajos, Károlyi Csaba, Kenyeres Zoltán, Konrád György, Kornis Mihály, Kőrössi P. József, Kuczogi Szilvia, Kun Árpád, Lakat T. Károly, Láng Zsolt, Paul Lendvai, Lengyel László, Lengyel Péter, Makk Károly, Markó Béla, Márton László, Murányi Gábor, Nádas Péter, Nagy Gabriella, Németh Gábor, Osztovits Ágnes, Pál Dániel Levente, Péterfy Gergely, Radics Viktória, Radnóti Sándor, Radnóti Zsuzsa, Reményi József Tamás, Romsics Ignác, Sándor Iván, Sántha József, Selyem Zsuzsa, Szabó Ádám, Szigeti László, Szilágyi Ákos, Szüts Miklós, Takács Zsuzsa, Tettamanti Béla, Can Togay János, Tőzsér Árpád, Tunyogi László, Ungvári Tamás, Váradi Júlia, Várszegi Asztrik, Végel László, Visky András, Vörös István.

"Garantáltan az eddigi legjobb Rejtő életrajzi regényt tartja kezében az olvasó, mert bármilyen meglepő is, de egyik legnépszerűbb írónkról mind ez idáig nem született még ilyesfajta biográfia, legfeljebb jobb-rosszabb élettöredékek. Talán még senkiről sem írtak le annyi téves információt, legendás, már-már mesés történetet, mint Rejtő Jenőről, aki maga is nagymértékben forrása volt ezeknek, hiszen gyakran ferdített az igazságon, amikor önmagáról írt vagy nyilatkozott. A különböző szerzők aztán gyakran egymástól is átvették ezeket a mítoszokat, amelyek így ma már széles körben elterjedtek. Ebben a kuszaságban próbál rendet teremteni e könyv szerzője, aki felveszi ugyan P. Howard mindent humorosan, torzan látó szemüvegét, így megőrizve annak utánozhatatlanul szórakoztató stílusát, de bemutatja Rejtő komoly oldalát is, a csillagászattól a modernizmuson és a freudi pszichoanalízisen át Tesla és Edison találmányaiig terjedő tudományos érdeklődését, ritka szociális érzékenységét - valamint kisiklott házasságait, testi és lelki problémáit éppúgy, mint szenvedélyes futballszeretetét és féktelen kártyamániáját, legyőzhetetlen nikotin-, kávé-, alkohol- és amfetaminfüggőségét. Az alapos kutatómunkával készült életrajz olyan új, minden eddiginél teljesebb és pontosabb kronológiát állít fel Rejtő életéről. A hivatalos dokumentumok, magánlevelek, a kortársak beszámolói és Rejtő írásai alapján évről évre, eseményről eseményre, szinte napról napra haladva, koherensen és hitelesen mutatja be a szerző kalandos életét, rávilágítva számtalan mára elfeledett tényre (hányan voltak valójában a Reich-testvérek, hová járt Jenő iskolába, merre utazott, belépett-e a légióba, mi volt "öngyilkossága" valódi háttere stb.), kiemelve azt, hogy Rejtő gyermekkori traumái, felnőttkori élettapasztalatai, tudományos ismeretei és az általa mindenkor szorosan figyelemmel kísért aktualitások miként épültek be műveibe." Az életrajz ma már Kinyomozhatatlan fehér foltjait a szerző Rejtő Jenő saját, sokszor önéletrajzi ihletésű műveiből átvett részletekkel igyekszik kipótolni, amelyek révén egy folyamatos, összefüggő és hihető életút rajzolódik ki. E fiktív napló azonban nemcsak életrajz, hanem korrajz ( és kórrajz) is. Behatóan foglalkozik a két világháború közötti évekkel, amely - főként a színházi élet tekintetében - rendkívül gazdag időszaka volt az egyetemes magyar kultúrának. Ennek köszönhetően számtalan kortárs híresség szintén megelevenedik e könyv lapjain, Molnár Ferenctől Karinthy Frigyesen és Kabos Gyulán át Salamon Béláig, de bepillantást nyerhetünk a korszak kávéházainak, színházainak és budoárjainak ma már kevéssé ismert titkaiba is. A szerző reményei szerint könyve vitákat gerjeszt, így sokan foglalkoznak majd ismét irodalmunk egyik legtermékenyebb, legérdekesebb és legellentmondásosabb írójával, és remekműveit újra felfedezve de stílusteremtő alkotó sokadik reneszánsza köszönthet be hamarosan." (a Kiadó)

A rendkívül sikeres Fejben dől el - sportpszichológia mindenkinek szerzői a fiatal és utánpótlás-korosztálynak, illetve az őket nevelő szülőknek és edzőknek állították össze újabb könyvüket. "Hagyjuk békén a gyerekeket! A legfontosabb dolog fiatalkorban az, hogy mindenki szeretettel menjen le edzésre. Élvezzék a sportot, próbálják megkeresni az a sportágat, ahova szívesen járnak, és szeretik azt, amit csinálnak, mert kényszerből nem lehet sportolni." (Cseh László) "A sikeres, átlagon felüli sportoló fejben különbözik versenytársaitól, hiszen ott születik meg minden gondolat, ami a későbbiekben cselekedetté alakul. Egyszerűen hangzik, a valóságban ez ennél sokkal bonyolultabb. Fontos a cél, ami a sportoló szeme előtt lebeg nap mint nap. Ezért a célért lesz képes szenvedni, keményen edzeni és rengeteg plusz munkát végezni." (Nagy Ádám) "A sport közösségeket képes építeni, egy csapathoz tartozásnak és a közösen elvégzett munkának hatalmas ereje van. Minden akkor változik meg, amikor elkezdődnek az első megmérettetések, és az ember szembesül azzal, hogy nem az ő gyereke lett az első, vagy a legjobb. Én is nagyon nehezen éltem meg ezeket a helyzeteket, noha nálunk nem volt eredményközpontúság." (Jakupcsek Gabriella) "Kamaszokkal dolgozom, sokszor nagyon nehéz velük. Az edzőnek egy kicsit pszichológusnak is kell lennie. Egyiket a keményebb szóval lehet belátásra bírni, míg a másiknak simogatás kell, hogy kihozza magából azt, amit tud. A másik fontos dolog, hogy motiválni kell őket a saját lelkesedéseddel, szenvedélyeddel, ez átragad a srácokra. Ha beleélem magamat az edzésbe, az olyan, mintha én lennék az ő helyükben, és ez be is szokott jönni. Nekem a munkám a szenvedélyem, és a példamutatás ragadós tud lenni." (Erdei Zsolt)

"Külön mentális napló a felkészüléshez? Wow, ez de menő! Ma már természetes egy csomó dolog, ami régebben elképzelhetetlen volt: a technika, a módszerek fejlődnek, a korábbi időknél sokkal gyorsabb ütemben. Egy dolog nem változott! Kemény, kitartó edzésmunka nélkül nem lesz senkiből sem igazi bajnok. Az edzés, a pihenés, a táplálkozás mellett roppant fontos a mentális erő. Ez a mentális napló segít abban, hogy megtaláld a kiegyensúlyozott, boldog és sikeres sportoláshoz vezető lelki utat. Mert hiába tehetséges és szorgalmas valaki, ha nem érzi jól magát a közegében, vagy éppen a döntő pillanatokban rosszul vagy félve dönt, sok év kemény munkája veszhet gyorsan kárba. És ez nem csak a fiatalokra vonatkozik! Pont ezért ajánlom minden érdekeltnek szeretettel a könyv mellett ezt a naplót. Sok sikert kívánok minden kedves használónak!" (Dr. Kiss Gergely)