Noran Libro Kiadó strana 7 z 13

Az Onódy-ügy a hatvanas évek legnagyobb elhallgatott botránya volt. Onódy Lajos, a kor legsikeresebb üzletembere, átalakította az idegenforgalmat,ő alapította a Mézes Mackót,ő hozta be az első grillsütőt, motelt és a Wurlitzert. Be akart épülni a politikába, de a kemény oldal nem fogadta be. Csalással, "a társadalmi vagyon megkárosításával" vádolták, börtönbe került, megromlott az egészsége, gyakorlatilag száműzöttként halt meg. Az Onódy-ügy igazi nagy vesztes azonban Bara Margit, korának egyik legtehetségesebb és legszebb színésznője volt. Neve nemzedékek tudatában összefonódott az Onódy- üggyel, amelynek úgy lett áldozata, hogy részt sem vett benne, sőt Onódyt sem ismerte. Azzal vádolták meg, hogy az Onódy által szervezett orgiákon vett részt, a felső pártvezetés tagjait kényeztette, szórakoztatta. Az 1960-as években vagyunk. Az emberek utánakiabáltak az utcán, obszcén telefonhívásokat, gyalázkodó leveleket kapott, a Nemzeti Színházból el kellett mennie, csak egy-két kolléga védte, a szakma elfordult tőle. Végül úgy döntött, otthagyja a színészetet. Filmekben ugyan szerepelt még, de soha nem tudta megbocsátani a politikusoknak azt, amit vele tettek. Az ő sorsukat törték meg: koncepciós perben az egyikét, koholt vádakkal a másikét.

A politika alulnézetben című kötet a politika hagyományos hazai felfogásával perlekedik, miszerint a politika egy szűk terület, ami a kormány és a pártok monopóliuma, holott a fejlett demokráciák működőképességének a titka éppen a politika széles és nyitott világa "középen", a nagypolitika és a civil társadalom között. A "köztes politika" egy olyan gazdag és jól tagolt intézményrendszer, amely közvetíti és politikai követelésekké formálja a civil társadalom nyomását a nagypolitika felé. A könyv felvázolja a társadalmi fejlődés nyugat-európai modelljét, amelyből a politika táguló világa kinőtt. Magyarországon viszont a politika drasztikus leszűkítése ment végbe 2010 után. Ezzel az ország radikálisan letért az uniós fejlődés főútvonaláról, és drasztikusan vesztett globális versenyképességéből a regionális partnereihez képest is. Ezért a könyv meghirdeti a politikai köztér visszahódításának, az alulról építkező demokráciának a programját, mert a nyugatias köztes politika intézményrendszerének kialakítása rendkívül fontos Magyarország demokratizálása és eredményes uniós tagsága szempontjából.

A szerző Csinszka életének Ady Endre halálát követő időszakát mutatja be: ezt a korábban elhanyagolt, ám annál érdekesebb és művekben gazdag periódust. Lapjain megelevenednek a múzsa szerelmei, Babits Mihály és Márffy Ödön, valamint az Ady-per is.

Mi történik egy festményen? Mi történt az életben, mielőtt az festménnyé alakult volna át? És milyen különbség van az élet eleven lüktetése, illetve egy festmény elevensége között? Gerevich József esszéi kimondatlanul is ilyen kérdésekkel szembesítik az olvasót. Írásai az élet és a művészet közötti kényes átmenetet vizsgálják: melyikből hogyan következtethetünk a másikra? Őt idézve: "Minél kevesebbet tudunk egy kép születésének körülményeiről, annál nagyobb a kép projekciós 'felülete', vagyis annál többet tudunk rávetíteni a műre.

A német nemzetiszocialista vezérek számára a II. világháború alatt a különböző európai országokból elrabolt műtárgyakból hoztak létre művészeti gyűjteménye!ket. Ezeket azután - a hadi eseményektől függően - más és más helyszínre szállították, jól védhető kastélyokban vagy sóbányák tárnái mélyén őrizték. A kin!csek felkutatása a háború utolsó szakaszának különlegesen izgalmas fejezete volt, amelynek hősei az amerikai hadsereg erre szakosodott szervezetei és tisztjei voltak. Az egyik első "kaland" a berlini Birodalmi Bankból a merkersi bányába szállított óri!ási mennyiségű aranyrúd, többtonnányi ezüst, valuta, papírpénz és értékes műtárgy felfedezése volt, amelyeket 1945. április 12-én Eisenhower, Bradly és Patton ameri-kai tábornokok jelenlétében foglaltak le. Az aranyrudak nagy részét visszaadták az egykor megszállt országoknak, így lefoglalásukat jogosnak tarthatjuk, a hatalmas "leletben" azonban voltak olyan értékes darabok is, amelyek soha nem kerültek vissza eredeti tulajdonosaikhoz. Néhány műtárgy, rögtön a háború végét követően, illegális utakon az Amerikai Egyesült Államokba került, ahol a felvevőpiac óriási volt. A mú!zeumok és műkereskedők nem kérdezték, hogy a legtöbbször svájci műkereskedők közvetítésével kalapács alá került műtárgyak korábban kinek a tulajdonát képezték. Az azonban egyértelmű, hogy az elrabolt műkincsek rejtekhelyeinek megtalálásában, megmentésében és visszaszolgáltatásában az Egyesült Államok példamutató szerepet vállalt.

"A zsidó etika két alaptételre épül. Az egyik így hangzik: pikuách néfes, azt jelenti: az élet védelme. Meg lehet törni a szombat törvényét, a kóserság törvényét és az életviteli törvényeket is, ha ezzel megmentünk valakit. Ha nincs más, aki szombaton gyógyszert hozzon, akkor a vallási tilalom ellenére maga a rabbi ül kocsiba, mert ezt írja elő az élet védelmének parancsa. A másik alapelv így szól héberül: tikun olám. Azt jelenti, a feladatunk, hogy azért dolgozzunk: a világ jobb legyen, amikor kilépünk belőle, mint amikor beleszülettünk. A magyar zsidóság jobbá tette közös hazánkat. Ez a könyv a zsidó teljesítményt idéző emlékhelyekről szól. Történelmünk közös kincseiről. Ajánlom azoknak, akiket érdekel az elhallgatott valóság, azoknak, akik szeretnének tájékozódni egy számukra talán alig ismert világban, és azoknak, akik úgy vélik, a tikun olám érvényes iránytű. A menóra a zsidóság egyik legősibb jelképe. Nemcsak pontos leírása található meg a Tórában, hanem a feladata és célja is. Készíts lámpatartót - írja a Biblia -, és készíts hozzá hét mécsest, és úgy rakják fel a mécseit, hogy előre világítsanak. Olyan kulturális örökségről szól ez a könyv, amelyik, mint a menóra, noha a múltban fénylik, mégis előre világít. (Szunyogh Szabolcs)

A huszadik század hetvenes éveiben egy fiatalembert ügynöknek szervez be a III/III-as csoportfőnökség. A belső elhárítás tartótisztjeinek elsősorban saját feleségéről, annak barátairól és egy illegális ifjúsági szervezet tagjairól kell jelentenie. Az ügynök felesége minderről a rendszerváltást követően szerez tudomást, miután a beszervezettek egy részének nevét közzéteszik. A regény ennek a rejtett párkapcsolati drámának a feldolgozására tesz kísérletet. A történet valós eseményeken alapul, a szereplők nagy része ma is él.

Összeálltak a zseniális Karinthi/Karinthy család leszármazottai, és alkottak egy nagyot. A Testvérlélek két időszak, a kisgyermekkor és a fiatal felnőttkor köré épülő lélektani dráma. Ki nem álmodott soha arról, hogy hirtelen egy rokonlélek jelenik meg az életében? Philippe szerencsés, ő már gyerekkorában megtalálta a magáét. Meg is kérte a kezét, és a kislány elfogadta. De a gyerekeknek nincs sok beleszólásuk a felnőttek döntéseibe: a kisfiú családja elköltözik a városkából, és a pajtások elszakadnak egymástól, ám Philippe nem feledkezik meg gyerekkori társáról. Múlnak az évek, a gyerekből fiatalember lesz. A szüleivel lakik, időszakos munkákból él, félreteszi a pénzt, és alig várja, hogy viszontlássa gyerekkori szerelmét. Lesz-e, lehet-e közös a jövőjük? Milyen áron tudják a múltat feleleveníteni? A Franciaországban élő Agnes Karinthi regényét édesanyja, Karinthy Judit fordította magyarra.