Noran Libro Kiadó strana 8 z 13

"Mint minden műfaj, a novella is átalakul, s a klasszikus mintaképpel talán csak a neve marad közös. Költőibb lesz és nyugtalanabb, változatosabb és megfoghatatlanabb, de amennyit veszít kötöttségben, kerekségben, architektúrában, ugyanannyit, nem: százannyit nyer színben, távlatban, muzsikában... Egy mai novella-antológia egységgel nem dicsekedhet, de talán épp sokfélesége lesz egyik, nem egyetlen vonzereje." (Gyergyai Albert)

Két párhuzamos könyvről van szó, ugyanazzal a szerkezettel. Egy nyugatnémet és egy keletnémet író veszi leltárba gyermekkorát. A két szerző szó szerint leltárba veszi a környezetében levő tárgyakat, tereket, helyeket, embereket, eseményeket, persze elsősorban azokat, amelyek egy gyerek számára fontosak: megtudhatjuk például, hogy a nyugatnémet családnál milyen lemezjátszót használtak, és hogy odaát, a keletnémet oldalon a lemezjátszó tetejét nem lehetett lecsukni, ha nagylemezt tettek fel. Tévék, tévézési szokások az egyik oldalon és a másikon. Magnók, rádiók, háztartási gépek, közlekedési eszközök itt és ott. Iskolák és az iskolai oktatás különbségei. Játékok, barátok, lányok, az első szexuális élmények. Utazások. A leltárból és a tárgyakhoz, helyekhez, emberekhez fűződő kis történetekből fokozatosan kibontakozik a mindennapi életnek egy-egy jellegzetes képe a két országban, sőt a két társadalmi rendszer valamiféle szociológiai körképe is felsejlik. Megtudhatjuk, hogy az a környezet, amelyet egy gyerek természetesnek tekintett az egyik oldalon, milyen kiáltó ellentétben állt a "másik oldalon" élő gyermek környezetével.

A Szerény ajándékok egy levélregény, amelyben a világ két végéről levelezik egymással két fivér - az egyik Szerbiában él, és megsérült az éppen véget ért háborúban, a másik Amerikában. Párbeszédet folytatnak a köztük lévő nemzedéknyi szakadékról, keletről és nyugatról, a régiről és az újról, a lehetséges történelemszemléletekről, kultúrákról, ideológiákról, életkörülményekről, mentalitásokról és sorsokról, és persze: lányokról, asszonyokról. Hatalmasak, de áthidalhatóak a két egymástól nemcsak földrajzi értelemben nagyon távoli kultúra között fölmerülő különbségek. A két férfi között korábban nem volt igazi testvéri viszony, de most, az e-mailek révén mintha a fizikai távolság ellenére (vagy éppen amiatt?) kialakulna egy kapcsolat, és ekkor már nemcsak a valamennyire mégiscsak közös múltban keresik gyökereiket, hanem a történelemben is - elsősorban persze Szerbia történelmének elmúlt 20 évében.

Két párhuzamos könyvről van szó, ugyanazzal a szerkezettel. Egy nyugatnémet és egy keletnémet író veszi leltárba gyermekkorát. A két szerző szó szerint leltárba veszi a környezetében levő tárgyakat, tereket, helyeket, embereket, eseményeket, persze elsősorban azokat, amelyek egy gyerek számára fontosak: megtudhatjuk például, hogy a nyugatnémet családnál milyen lemezjátszót használtak, és hogy odaát, a keletnémet oldalon a lemezjátszó tetejét nem lehetett lecsukni, ha nagylemezt tettek fel. Tévék, tévézési szokások az egyik oldalon és a másikon. Magnók, rádiók, háztartási gépek, közlekedési eszközök itt és ott. Iskolák és az iskolai oktatás különbségei. Játékok, barátok, lányok, az első szexuális élmények. Utazások. A leltárból és a tárgyakhoz, helyekhez, emberekhez fűződő kis történetekből fokozatosan kibontakozik a mindennapi életnek egy-egy jellegzetes képe a két országban, sőt a két társadalmi rendszer valamiféle szociológiai körképe is felsejlik. Megtudhatjuk, hogy az a környezet, amelyet egy gyerek természetesnek tekintett az egyik oldalon, milyen kiáltó ellentétben állt a "másik oldalon" élő gyermek környezetével.

Ez a könyv egy gyónás. Kiútkeresés, "önélveboncolás". Egy rendkívül érzékeny, idős nő pszichológiailag árnyalt vallomása. Számvetés arról, mi miért és hogyan siklik félre az életben, ha valaki nem képes beszélni a múltról, meg nem változtatható tetteiről, származásáról. Főhősünk örökbe adta fiát. Férje kelet-európai zsidók gyerekeként meg kellett élje szinte a teljes rokonsága elpusztulását. Bár sok-sok év múltán is foglalkoztatják őket a történtek, sem egymással, sem lányaikkal, a három nővérrel nem tudják kibeszélni azokat. Mert bár "soha nem késő azokkal beszélni, akikhez közel állunk", mégsem olyan könnyű megtenni az első lépéseket. Merethe Lindstrom mindenféle hatásvadászat és nagy szavak nélkül, "halkan", elegánsan, rövid mondatokból kibontakozó története sodró erejű kamaradráma a bűntudatról és az elszalasztott lehetőségekről.

Weiler Katalin megalkuvást nem tűrően, éveken át készített beszélgetéseket a Széchenyi-díjas Ferge Zsuzsával, ennek eredményeként születhetett meg ez a memoárnak és korrajznak is beillő életút-beszélgetés. A Nem cserélek elveket című könyv nem csak a híres szociológus portréját nyújtja, hanem a magánemberét is. Ferge Zsuzsa kendőzetlen nyíltsággal vall szerteágazó családjáról, zsidó származásáról, identitásáról, világszemléletéről. És csak azt követően beszél politikáról és szakmáról, a benne állandóan munkálkodó jobbítási szándékról, miután a II. világháború előtti, alatti és utáni évekről, férjéről, testvéreiről, barátairól mesélt. Weiler Katalin fotókkal kísért, olvasmányos könyvéből egy rendkívüli széles látókörű, bölcs ember portréja bontakozik ki.

Weiler Katalin megalkuvást nem tűrően, éveken át készített beszélgetéseket a Széchenyi-díjas Ferge Zsuzsával, ennek eredményeként születhetett meg ez a memoárnak és korrajznak is beillő életút-beszélgetés. A Nem cserélek elveket című könyv nem csak a híres szociológus portréját nyújtja, hanem a magánemberét is. Ferge Zsuzsa kendőzetlen nyíltsággal vall szerteágazó családjáról, zsidó származásáról, identitásáról, világszemléletéről. És csak azt követően beszél politikáról és szakmáról, a benne állandóan munkálkodó jobbítási szándékról, miután a II. világháború előtti, alatti és utáni évekről, férjéről, testvéreiről, barátairól mesélt. Weiler Katalin fotókkal kísért, olvasmányos könyvéből egy rendkívüli széles látókörű, bölcs ember portréja bontakozik ki.

A szerző Nikola Tesla élete alapján írt első kötetében, amely Megszállottak címen jelent meg, a világhírű feltaláló hivatalos életrajzaival ellentétben nem hal meg New York-i szállodaszobájában, hanem fiatalsága kedvenc városába, Budapestre teleportálja magát, ahol egy helybéli szerb pap és egy volt műegyetemi tanár segítségével tehetséges kisgyerekeket próbál megmenteni a holokauszttól. A második kötetben a történet folytatódik, de izgalmas cselekménye, egzotikus helyszínei és sokszínű karakterei az előzményeket nem ismerő olvasó számára is lebilincselőek. Választ kapunk arra, hogy mi történne, ha a tudománytörténet egyik legzseniálisabb alakja napjainkban újra életre kelne, és sajátos gondolkodásmódját, univerzális elképzeléseit és elképesztő felkészültségét egy történelmi tett végrehajtása érdekében a ma technikai lehetőségeivel ötvözné oly módon, hogy ebben egykori megmentettjeinek, a legkülönbözőbb szakterületek azóta elismertté vált kutatóiból álló lelkes csapata is segíti munkáját. Vajon tudna-e Tesla ma is csodát tenni?

Jostein Gaarder nevét a Sofie világa című, gyerekeknek írt filozófiatörténete tette világszerte ismertté. A kártya titka is filozófiai kérdéseket boncolgat, s elsősorban arra keresi a választ, hogy kik vagyunk valójában, és honnan jöttünk. A regény kamasz hőse, Hans Thomas Görögország felé utazik édesapjával, hogy megkeressék a fiú édesanyját, aki elhagyta őket. Az utazás egyik állomásán a városka öreg pékmestere négy zsömlét ad Hans Thomasnak, aki az egyik zsömlében titokzatos könyvet talál. A zsömlekönyv rejtélyes családregény, s Hans Thomas lassan rájön, hogy a saját családtörténetét olvassa. Megtudja, hogy kik voltak a nagyszülei, hogyan találtak egymásra szülei, s miért hagyta el őket az édesanyja. Különös kártyajáték folyik: 52 kártyalap elevenedik meg, hogy Hans Thomas megérthesse, ki is ő valójában, s ki az a titokzatos Joker, aki túl sokat gondolkodik, s túl sokat tud. Miközben a fiú maga is résztvevője, szereplője lesz a családregénynek, útjuk is a végéhez ér: de vajon sikerül-e hazavinni a gyönyörű mamát? Ő vajon tudja-e, hogy kicsoda is tulajdonképpen, s tudja-e már Apa, Hans Thomas, s tudjuk-e mi is, mindannyian?

Maczkó úr kalandjai évtizedeken keresztül több generációt szórakoztattak, most - az eredeti kiadás reprintjeként - a sorozat ismét megjelenik. Sebők Zsigmond meséit Jókai Mór és Krúdy Gyula világához hasonlítják, amelyek gyermeket és szülőt egyaránt megszólító "történelemkönyvként" is forgathatók. A szellemes történetek varázslatos helyszínei, többek között, a Balaton, a Dobsinai-barlang, a Máramarosi-havasok, a Lomnici-csúcs, a Csorba-tó, a Magas-Tátra - Maczkó úr ugyanis mindenhova odavarázsolható, ahol történnie kell valaminek. A művek értékét növeli, hogy az eredeti kiadás mesenyelve máig nem kopott, nem porosodott; élvezetes és tartalmas olvasmány, amit Mühlbeck Károly kiváló grafikusművész rajzai illusztrálnak, feledhetetlen élményt nyújtva a mai olvasók - gyermekek és felnőttek - számára is.

Maczkó úr kalandjai évtizedeken keresztül több generációt szórakoztattak, most - az eredeti kiadás reprintjeként - a sorozat ismét megjelenik. Sebők Zsigmond meséit Jókai Mór és Krúdy Gyula világához hasonlítják, amelyek gyermeket és szülőt egyaránt megszólító "történelemkönyvként" is forgathatók. A szellemes történetek varázslatos helyszínei, többek között, a Balaton, a Dobsinai-barlang, a Máramarosi-havasok, a Lomnici-csúcs, a Csorba-tó, a Magas-Tátra - Maczkó úr ugyanis mindenhova odavarázsolható, ahol történnie kell valaminek. A művek értékét növeli, hogy az eredeti kiadás mesenyelve máig nem kopott, nem porosodott; élvezetes és tartalmas olvasmány, amit Mühlbeck Károly kiváló grafikusművész rajzai illusztrálnak, feledhetetlen élményt nyújtva a mai olvasók - gyermekek és felnőttek - számára is.

"Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, legutóbbi tusványosi beszédében leszámolt a liberális demokráciával. De minek tekinthető a helyébe lépő rendszer, ha nem akarjuk elfogadni a hivatalos ideológia ,,centrális erőtér" - vagy ,,Nemzeti Együttműködés Rendszere" - típusú megnevezéseit? Az ideológiai tanácstalanságban, zűrzavarban a 2013 novemberében megjelent tanulmánykötet, a Magyar polip - A posztkommunista maffiaállam sietett az olvasók segítségére. A mai Magyarország hatalmi-társadalmi viszonyait új fogalmi keretben, megvilágító erővel leíró mű nem véletlenül fogyott el több mint 12 ezer példányban. Az idén novemberben - szintén Magyar Bálint és Vásárhelyi Júlia szerkesztésében - megjelenő harmadik kötet további tanulmányokkal, az első két kötetben nem tárgyalt területek leírásával gazdagítja a magyar polipról, a maffiaállamról alkotott képet.

Az intim találkozás két ember között a legfontosabb élmények egyike. Hosszú, nehéz út után jön létre, ha egyáltalán létrejön, és sok öröm, esetleg tartós vagy átmeneti boldogság forrása lehet. Ezért is fontos számba venni, beszélni, írni, levelezni róla. Ez a könyv az intim találkozásélmény átéléséről ad kivételes helyzetképet a közöttünk élő hétköznapi emberek szemszögéből.

A szerző lebilincselően izgalmas és szórakoztató, a valóság és képzelet határán táncoló regényében amely nem sokkal valószerűtlenebb Nikola Tesla életének igaz történeténél arra vállalkozott, hogy egységes keretbe foglalja a zseni különleges epizódokban bővelkedő életútját, és elmesélje, mi történt volna, ha a feltaláló nem hal meg 1943 januárjában New Yorkban Az FBI és a 3327-es szoba, Löw rabbi és a Gólem, Edison és egy kivégzett elefánt, a távirányítós kishajó és a villamosszék, a Teleki tér és a Haris-bazár, Otto Skorzeny és Mickey Mouse, egy Stradivari és egy Szent György-kódex, a hibernálás és a teleportálás e könyv segítségével mind-mind a helyükre kerülnek, ahogy életre kelnek a zseni hosszú életének híres szereplői is: Sarah Bernhardt, Mark Twain, Puskás Tivadar, J. P. Morgan, Goethe és még sokan mások, sőt megtudjuk azt is, ki volt Tesla egyetlen szerelme. Olvasás közben Tesla csodálatos elméjében tehetünk képzeletbeli utazást, ahol háromdimenziós, működő makettek versenyeznek villámcsapásszerű emlékképekkel, és szentek viaskodnak démonokkal. Hihetetlen? Az. De vajon mi nem hihetetlen Teslával kapcsolatban?

A Szerelem első vérig című könyv és a film is olyan népszerűségnek örvendett a megszületése idején, amiről ma már csak álmodhat a legtöbb magyar író és filmes. Több generáció "nőtt fel" a több mint százezer példányban eladott regényen és az abból készült mozin, "a magyar Házibulin". Horváth Péter bármikor képes megszólítani a mai fiatalokat, könyvében minden benne van, ami a sava-borsa ennek a világnak: szélsőséges érzelmek és elsöprő szerelmek, öngyilkossági kísérlet és vad ágyjelenet, lazaság és bátorság, zenekar-alapítás, kitörés és lázadás. Füge, a szaxofonos fiú és Ágota, a gimnazista szűz halálosan egymásba zúgnak. Horváth Péter a két fiatal mulatságos, ügyetlen és mégis megható kapcsolatát meséli el. És azt, meddig tart, hány sebet bír el, és feledhető-e az első szerelem.

Az élet nem arról szól, hogy várjuk a vihar elmúlását, hanem annak tanulásáról, hogyan kell táncolni az esőben." Mit jelent a boldogság számunkra? Honnan ered? Valóban döntés kérdése, hogy boldogok legyünk? Mindannyian a boldogságot kergetjük. Azzal töljük életünket, hogy keressük azt a dolgot, amiről azt hisszük, végül boldoggá tesz bennünket - munkahelyi előmenetel, egy elképesztő cipő vagy a tökéletes otthon. De a boldogság valami mélyebb ennél, valami sokkal alapvetőbb. Hogyan lehet ezt a mélyebb boldogságot elérni? Őszintesége a Gyalvang Drukpa felfedi a titkot: a boldogság az elménkben rejlik. Segít felidéznünk annak az egyszerű módját, hogyan segítsünk elménkben felismerni, hogy a boldogság már eleve ott van. Eszközöket ad nekünk, hogy szorongásunk elmúljon, hogy elengedjük elvárásainkat, és hogy el tudjuk fogadni az életünket úgy, ahogy van. A boldogság - Elménk igaz természete segít abban, hogyan kell megélni egy sokkal teljesebb életet. Drukpa központok a világ minden táján találhatók - Párizs, London, Genf, Monaco, Németország, Spanyolország és Lengyelország, Malajzia, Hong Kong, Tajvan, Vietnam és Ausztrália.