Zsigmond Sebők

A ferencvárosi labdarúgókat kihívja egy mérkőzésre a windsoriak híres csapata. Hogy biztosak legyenek a sikerben, elraboltatják Dörmögő Dömötört, a gólveszélyes csatárt. A neves focista - Lohinai, a titkosrendőr és Hörömpő bátya segítségével - mégis pályára léphet, hogy győzelemre vezesse a ferencvárosiak csapatát.

A bogarak háborúja nem csupán fordulatos történetszövésével vonz. Benne a természet valóságos csodáira is ablakot nyit a szerző azok számára, akik figyelemmel követik a kis barna hangyák és az erdei vörös hangyák küzdelmét. Bepillantást nyerünk a hangyatársadalom felépítésébe, a boly életébe; az egyes jelenségek természettudományosan is pontos, korrekt magyarázatával.

Hamarosan beleúnt a keresésbe és egyre morgott magában: Hű, de nehéz ez a hordárság, látom már, hogy nem tréfadolog a kenyérkereset. Három nap alatt ez a harmadik foglalkozásom és ez sem sikerül. És még azt írja ez a Sebők Zsigmond rólam, hogy Dörmögő Dömötör szerencséje! Süsse meg az ilyen szerencsét! Unna!

Dörmögő Dömötör úr a vaskapui utazást egy kis vargabetűvel kezdte meg: Egernek. Nemsokára repült vele meg Zebulonnal a vonat a magyar dícsőség e nagyhírű, ez örökké emlékzetes helye felé. Mindaketten újságot olvastak: a tekintetes úr egy napilapot, Zebike a Jó Pajtást. Különösen az utóbbi merült bele nagy élvezettel az olvasásba.

"Ment, mendegélt a kis aranyoldalú, ezüstfenekű, piros csillagos, nemzeti zászlós, kötőtű árbocos papírhajó. Egyszer csak beért a tengerbe. Cserebogár úrfi most fölhúzta a selyempapir vitorlát a magyar cimerrel és - hipp, hopp! - úgy keresztül repült a hajócska a tengeren, mint a parancsolat. Egyenesen nagy Törökországban kötött ki."

"Miklóska nagyon boldog volt, hogy újra láthatja a cica-babát és megint játszhatik vele, Kandur bátya sem adta meg a cica-babának azt a pofont és azt a pár karmolást, amitől a cica-baba félt. Egyébként Kandur bátya csakhamar hazautazott, a cica-baba ellenben Budapesten maradt s Miklóskával együtt megy haza nyaralni a nagymamához."

Ismerkedj Sebők Zsigmond műveivel. Ez a könyv segítségedre lesz, hogy minél szebb történeteket olvashass tőle.

Mackó bácsi most újra felébredt hosszú, mély téli álmából: ismét előjön a rengeteg erdőből, megint vonatra ül, hajóra száll, járja az országot. Bájos butasága, no meg az arany szíve számos mulatságos kalandba keveri, amelyben bizony imposztor Róka Miska is sokszor ludas.

Újból és újból fölfedezzük Sebõk Zsigmondot és az ő emberi tulajdonságú állatfiguráit. Joggal, hiszen az 1861-ben született szerző, az ifjúsági és gyermekirodalom meghatározó személyisége komolyan veszi olvasóit. A millennium és az első világháború közötti - boldog békeidők - mindennapjaiban él Mackó Muki úr, a jómódú máramarosi erdőbirtokos és méztermelő, akinek, nem mellesleg, az utazás a szenvedélye, s aki, ahogy a pillanatnyi helyzet kívánja, hol emberi, hol medvei vonásaival kérkedik. Kalandjain keresztül nemcsak hazánk földrajzi, történelmi, építészeti, néprajzi nevezetességeihez kerülünk közel, de némi ironikus társadalomkritikát is kapunk a kor ábrándos nacionalizmusáról, hurrázó hazafiságáról. Mackó úr, akár a Tiszán tutajozik le az Alföldre, akár Esztergom várhegyéről pillant át Párkány felé (ez egyébként az író szülővároskája), minduntalan megállapítja, hogy a világon a legszebb hely Magyarország. A kötet a következõ meséket tartalmazza: Mackó úr első utazása Mackó úr második utazása Mackó úr a kiállításon.

Újból és újból fölfedezzük Sebők Zsigmondot és az ő emberi tulajdonságú állatfiguráit. Joggal, hiszen az 1861-ben született szerző, az ifjúsági és gyermekirodalom meghatározó személyisége komolyan veszi olvasóit. A millennium és az első világháború közötti - boldog békeidők - mindennapjaiban él Mackó Muki úr, a jómódú máramarosi erdőbirtokos és méztermelő, akinek, nem mellesleg, az utazás a szenvedélye, s aki, ahogy a pillanatnyi helyzet kívánja, hol emberi, hol medvei vonásaival kérkedik. Kalandjain keresztül nemcsak hazánk földrajzi, történelmi, építészeti, néprajzi nevezetességeihez kerülünk közel, de némi ironikus társadalomkritikát is kapunk a kor ábrándos nacionalizmusáról, hurrázó hazafiságáról. Mackó úr, akár a Tiszán tutajozik le az Alföldre, akár Esztergom várhegyéről pillant át Párkány felé (ez egyébként az író szülővároskája), minduntalan megállapítja, hogy a világon a legszebb hely Magyarország. 

A bogarak háborúja nem csupán fordulatos történetszövésével vonz. Benne a természet valóságos csodáira is ablakot nyit a szerző azok számára, akik figyelemmel követik a kis barna hangyák és az erdei vörös hangyák küzdelmét. Bepillantást nyerünk a hangyatársadalom felépítésébe, a boly életébe; az egyes jelenségek természettudományosan is pontos, korrekt magyarázatával.

"Már évtizede jelentek meg Sebők Zsigmond tollából a Mackó úr-történetek, mikor eszébe jutott, hogy hősünknek hangzatosabb névre kellene ,,magyarosítania". Így lett belőle Dörmögő Dömötör. Tudásszomja azonban nem csillapodott, s minthogy kedves időtöltéséhez, az utazáshoz ragaszkodik, kalandjait az akkori Magyarország határain kívülre is elkísérhetjük. S leggyakrabban nem is egyedül utazik: magával viszi Dorkát és Zebulont, a kis rokon bocsokat, vagy az ingyenélő, élősködő Hörpentő sógor akaszkodik a nyakába. Bosszantására fel-felbukkan rossz szelleme, az alattomos Róka Miska is. Néha összeakad magával a szerzővel, a ,,könyves" vagy ,,újságos bácsival", és találkozik kis olvasóival - hiszen a történetek korábban folytatásokban jelentek meg a Pósa Lajos-féle Én Újságom, majd a Benedek Elekkel együtt szerkesztett Jó Pajtás hasábjain. Ilyenkor valóságos ,,interaktív párbeszéd" folyik a gyerekekkel.Ma is jót derülünk, miként boldogul hősünk az akkori technika vívmányaival, az olyan újdonságokkal, mint a telegráf vagy az automobil. Csetlik-botlik, miközben szégyelli felsüléseit, de semmit ki nem hagyna, amit érdemes megismerni, legyen az a mozi, vagy akár a labdarúgás."

Újból és újból fölfedezzük Sebők Zsigmondot és az ő emberi tulajdonságú állatfiguráit. Joggal, hiszen az 1861-ben született szerző, az ifjúsági és gyermekirodalom meghatározó személyisége komolyan veszi olvasóit. A millennium és az első világháború közötti - boldog békeidők - mindennapjaiban él Mackó Muki úr, a jómódú máramarosi erdőbirtokos és méztermelő, akinek, nem mellesleg, az utazás a szenvedélye, s aki, ahogy a pillanatnyi helyzet kívánja, hol emberi, hol medvei vonásaival kérkedik. Kalandjain keresztül nemcsak hazánk földrajzi, történelmi, építészeti, néprajzi nevezetességeihez kerülünk közel, de némi ironikus társadalomkritikát is kapunk a kor ábrándos nacionalizmusáról, hurrázó hazafiságáról. Mackó úr, akár a Tiszán tutajozik le az Alföldre, akár Esztergom várhegyéről pillant át Párkány felé (ez egyébként az író szülővároskája), minduntalan megállapítja, hogy a világon a legszebb hely Magyarország. 

Dörmögő Dömötör az automobil-versenyenDörmögő Dömötör az országházbanDörmögő Dömötör képviselőjelöltDörmögő Dömötör a dobsinai jégbarlangban

Újból és újból fölfedezzük Sebők Zsigmondot és az ő emberi tulajdonságú állatfiguráit. Joggal, hiszen az 1861-ben született szerző, az ifjúsági és gyermekirodalom meghatározó személyisége komolyan veszi olvasóit. A millennium és az első világháború közötti - boldog békeidők - mindennapjaiban él Mackó Muki úr, a jómódú máramarosi erdőbirtokos és méztermelő, akinek, nem mellesleg, az utazás a szenvedélye, s aki, ahogy a pillanatnyi helyzet kívánja, hol emberi, hol medvei vonásaival kérkedik. Kalandjain keresztül nemcsak hazánk földrajzi, történelmi, építészeti, néprajzi nevezetességeihez kerülünk közel, de némi ironikus társadalomkritikát is kapunk a kor ábrándos nacionalizmusáról, hurrázó hazafiságáról. Mackó úr, akár a Tiszán tutajozik le az Alföldre, akár Esztergom várhegyéről pillant át Párkány felé (ez egyébként az író szülővároskája), minduntalan megállapítja, hogy a világon a legszebb hely Magyarország.