Szabolcs Szunyogh

Miért vannak a yorki torony előtt sárga nárciszok? Hogyan keletkezett a világ? Bűnben fogantunk? Mikor volt az özönvíz? Ábrahám legyőzte Héraklészt? Ki látta Istent? Járt-e Mohamed Jeruzsálemben? Mit akar az iszlám a zsidóktól? Te zsidó vagy? És az mi? Legyünk jók? De miért? Mi az élet értelme a Talmud és a Kabbala szerint? Tikun Olám. Olvasnivalók a zsidóságról.

A külföldön leghíresebb magyar festőművésznőt kevesen ismerik nálunk. Édesanyja beregszászi volt, édesapja pedig egy indiai rádzsa. Munkácsy Mihályon kívül csak ő nyerte el a Párizsi Szalon aranyérmét. Festményei ma dollármilliókért kelnek el a nemzetközi műkincspiacon. A műértők Picassóval, Chagallal, Modiglianival emlegetik egy szinten. Úgy hívták: Amrita Sher-Gil. Rövid és viharos élet jutott neki osztályrészül. Szenvedélyesen élt, csodálatosan festett, tragikusan fiatalon halt meg. India őrzi az emlékét, képei a Delhi Múzeum legféltettebb kincsei közé tartoznak. Milliomosok, nábobok, forradalmárok, miniszterek rajongtak érte, hiába, ő mást szeretett. Megölették? Megmérgezték? Kik? Miért? Amikor kiesett kezéből az ecset, a XX. század egy szépséges nőt és nagy zsenit veszített el. Magyar volt az anyanyelve és magyar dalokat énekelt. Sírja nincs, testét elégették, hamvait egy indiai folyóba szórták. A lelke, a művészete van velünk.

A 20. század elején New York volt a nagy bevándorlási kapu Amerikába. Az Óvilágból érkező emberek etnikumok szerint telepedtek le, volt ír negyed, olasz negyed, lengyel negyed és zsidó negyed is. Nagy szegénységben éltek, és keményen dolgoztak, de néhányan közülük megpróbálkoztak a könnyebbik, bár véresebb úttal: gengszterek lettek. Az ír és olasz bandák rendszeresen fosztogatták a zsidó szűcsök, szabók, kereskedők, kocsmárosok boltjait és műhelyeit – mindaddig, amíg meg nem jelentek New York utcáin a zsidó gengszterek is. Kétezer év óta ők voltak az első olyan fiúk (és lányok), akik fegyvert fogtak a családjuk, a közösségük és saját maguk védelmében. A környezet nem győzött csodálkozni: azt hitték, a zsidók hajlott hátú, mindent eltűrő nép, akiknek nagy ugyan a tudásuk, de önvédelmi képességük nincs. Tévedtek. Olyannyira, hogy néhány évtized alatt az önmagukat zsidónak nevező gengsztercsoportok átvették az uralmat a New York-i alvilág fölött, sőt, rövidesen Chicagóban, Los Angelesben és Las Vegasban is ők diktáltak. Kik voltak ezek a zsidó pisztolyhősök, rablók, szeszcsempészek, zsarolók, kemény öklű szegénylegények és zseniális szervezők, akik még Al Caponénak is parancsoltak? Miért tették hát le egy idő után a revolvert? Mi volt a titkuk?

Már a kortársai is úgy beszéltek róla, mint Jézus Krisztus megtestesüléséről. Azt tartotta, ha vagyonod van, kardod is kell legyen, és ha kardot kötsz, előbb-utóbb megsebzel valakit, vagy meg is ölöd. Ő a békében hitt. Szót értett az urakkal és a szegényekkel, a keresztényekkel és a muszlimokkal, sőt még az állatokkal is, hallgattak rá a fecskék, a bárányok és a farkasok éppen úgy, mint a föld népe, a pápa vagy a szultán. Békét teremtett, gyógyított, megváltoztatta az egyházat és a világot. Életét rejtélyek és titkok veszik körül. Szunyogh Szabolcs könyve ebben az útvesztőben úgy kalauzol minket, hogy közben ott csillog a háttérben a középkori forgószínpad, császárokkal, királyokkal, áskálódó bíborosokkal, szép nőkkel és elszánt lovagokkal. Ez a regény mégsem pusztán a középkori szentről szól, hanem a nagyszerű Francescóról, az emberről, akit már kortársai is Szent Ferencnek hívtak.

Volt egyszer egy királyné, sőt király- és császárné, akit a mai napig titok övez. Titok és rajongás. Az angolok úgy hívták: a fairy queen, a tündérkirályné. Az osztrákok, a bajorok, a görögök, a franciák ünnepelték, amerre járt, a magyarok pedig a mai napig a legkedvesebb uralkodónéjukként tartják számon. Sissy - vagy, ahogy hivatalosan nevezték, Erzsébet királyné -, akrobatikusan lovagolt, fantasztikus ügyességgel tornázott, többször is megmászta az Alpok csúcsait, társalkodónői kidőltek, nem bírták tartani vele a lépést - és nagyszerű verseket írt. Azonnal beleszerettek az urak - és talán a hölgyek is -, és ami mindennél több: egy független, szabadságszerető nő volt. Egy érző szívű, gyönyörű asszony, persze hibákkal, hiúsággal, szeszélyekkel - de még a hibáiért is lelkesedett minden hódolója. És magányos volt, mérhetetlenül. Sötét árnyak, tragédiák kísérték életét. Ő maga is tragikus lélekként, utakon és tévutakon át kereste a szabadságot, miközben forgott körülötte a cárok, királyok, császárok, bankárok, tábornokok csillogó forgószínpada. Hagyta, hogy ünnepeljék, hogy rajongjanak érte, neki nem a rang számított, hanem a lélek. Az egyszerű embereket éppen úgy magához ölelte - vagy talán még inkább -, mint az arisztokratákat. Miben rejlett a titka? Ez a regény néhány fontos pillanatot villant fel az életéből - egy frivol, erotikus, gazdag és mélyen érző nő életéből.

Jézus neve legalább három, egymástól jól elkülöníthető fogalmat idéz fel bennünk. Az egyik a názáreti próféta, a történelmi személy. A másik a vallások Krisztusa, a felhőkön trónoló Fiú-Isten. A harmadik egy szellemi erő, hasonló a lelkiismerethez, amelyik a keresztény emberek életét irányítja. Ez a könyv az elsőről, a történeti Jézusról szól. Mi történt Jézussal azután, hogy keresztre feszítették? Hogyan parancsolt Jézus a démonoknak? Milyen kapcsolat fűzte őt a nőkhöz? Ki volt az apja? Mit tanított az igazságról? Ki volt Barabbás, és miért fontos ez a név? Jeruzsálemben két barlangot tisztelnek Jézus sírjaként. Most találtak egy harmadikat. A negyedik Indiában van. Melyik az igazi? Készült róla hiteles festmény? Melyik az? Mit írnak Jézusról a titkos zsidó források? Mi az, amit tudni lehet: ki volt ő? A szerzőről Szunyogh Szabolcs 1950-ben született Budapesten. Tanárként végzett, de elsősorban újságíróként, lapszerkesztőként, rádiósként dolgozott. Ifjúsági és ismeretterjesztő könyvek, hangjátékok szerzőjeként is ismert. Munkájáért többek között Radnóti-díjjal és Várhegyi György-díjjal tüntették ki.

A Biblia fantasztikus kincsek tárháza. Lapjain nemcsak az emberségről, a becsületről, a jóságról, a szolidaritásról küldenek nekünk az ősök máig érvényes üzenetet, de akár a nőiségről, az erotikáról, a szexualitásról is. A "könyvek könyvének" olvasója meglepően profán kérdésekre is választ kaphat, ha elmélyül a szövegben. Mit tanít a Szentírás a testi szerelemről? Tiltja? Eltűri? Helyesli? Buzdítja? Szabad-e egy vallásos embernek csak azért ölelkezni, mert jólesik? Megengedhető-e, hogy belső indíttatás nélkül, számításból adjuk oda magunkat a másiknak? Például egy kifáradt házasság felpezsdítéséért, a gyermekáldás kedvért haza, a nép megmentéséért? Hol a határ? A történetek sikamlósak és pikánsak, ugyanakkor bölcsek, drámaiak és szépek is: de mit tanulhat belőlük a modern kor embere? A Biblia - gyakran egy-egy leírás oldalszálaként - hihetetlen jelenségekről is tudósít, rendkívül pontosan, konkrétan, tényszerűen és meggyőzően. Megfejtésért kiáltanak a titkok - de vajon megfejtette-e valaki ezeket? Mit tudunk, és mit sejtünk csak? A kutatók számos csodáról kiderítették, milyen félreértett természeti jelenség, illetve miféle politikai cél állhatott a háttérben. Akadnak azonban olyan rejtélyek, amelyek sem csodához, sem hatalmi törekvéshez nem kötődnek, egyszerűen csak beszámol róluk a Szentírás, mintegy mellékesen, de aprólékos, hiteles részletességgel. Ha komolyan vesszük ezeket a leírásokat - és miért ne vennénk őket komolyan? - talán újra kell írni a történelemkönyveinket. A Biblia: valóban kincsesbánya. Induljunk el az ősi titkos alagutakon és nézzünk körül ebben az izgalmas labirintusban! Talán meglátunk olyasmit is, amit eddig senki sem vett észre.

Jézus neve legalább három, egymástól jól elkülöníthető fogalmat idéz fel bennünk. Az egyik a názáreti próféta, a történelmi személy. A másik a vallások Krisztusa, a felhőkön trónoló Fiú-Isten. A harmadik egy szellemi erő, hasonló a lelkiismerethez, amelyik a keresztény emberek életét irányítja. Ez a könyv az elsőről, a történeti Jézusról szól. Mi történt Jézussal azután, hogy keresztre feszítették? Hogyan parancsolt Jézus a démonoknak? Milyen kapcsolat fűzte őt a nőkhöz? Ki volt az apja? Mit tanított az igazságról? Ki volt Barabbás, és miért fontos ez a név? Jeruzsálemben két barlangot tisztelnek Jézus sírjaként. Most találtak egy harmadikat. A negyedik Indiában van. Melyik az igazi? Készült róla hiteles festmény? Melyik az? Mit írnak Jézusról a titkos zsidó források? Mi az, amit tudni lehet: ki volt ő? A szerzőről Szunyogh Szabolcs 1950-ben született Budapesten. Tanárként végzett, de elsősorban újságíróként, lapszerkesztőként, rádiósként dolgozott. Ifjúsági és ismeretterjesztő könyvek, hangjátékok szerzőjeként is ismert. Munkájáért többek között Radnóti-díjjal és Várhegyi György-díjjal tüntették ki.

Marco Polo, a világutazó hihetetlen dolgokat mesél a velencei polgároknak a nagy mongol birodalomról, annak udvaráról, Kubiláj kánról, India kincseiről, sohasem látott állatokról. De egyetlen szavát sem hiszik el! György úr, egy történetesen magyar származású nemes Írországban leereszkedik abba a barlangba, amely a korabeli hit szerint a túlvilág kapuja. Neki elhiszik, hogy találkozott az arkangyalokkal. Babonák, véres harcok, rettegés és hősi bátorság jellemzik ezt a kort. Jeruzsálem bevételére induló keresztes lovagok, örök szegénységet vállaló szerzetesek, hölgyük szerelméért a mindent vállaló trubadúrok ennek a könyvben a szereplői. De megjelennek a középkor szenvedői is, koldusok, vakok, leprások, akiknek Till Eulenspiegel, a tréfacsináló szabad szegénylegény szolgáltat igazságot.

Lemberg - Galícia fővárosa

"A zsidó etika két alaptételre épül. Az egyik így hangzik: pikuách néfes, azt jelenti: az élet védelme. Meg lehet törni a szombat törvényét, a kóserság törvényét és az életviteli törvényeket is, ha ezzel megmentünk valakit. Ha nincs más, aki szombaton gyógyszert hozzon, akkor a vallási tilalom ellenére maga a rabbi ül kocsiba, mert ezt írja elő az élet védelmének parancsa. A másik alapelv így szól héberül: tikun olám. Azt jelenti, a feladatunk, hogy azért dolgozzunk: a világ jobb legyen, amikor kilépünk belőle, mint amikor beleszülettünk. A magyar zsidóság jobbá tette közös hazánkat. Ez a könyv a zsidó teljesítményt idéző emlékhelyekről szól. Történelmünk közös kincseiről. Ajánlom azoknak, akiket érdekel az elhallgatott valóság, azoknak, akik szeretnének tájékozódni egy számukra talán alig ismert világban, és azoknak, akik úgy vélik, a tikun olám érvényes iránytű. A menóra a zsidóság egyik legősibb jelképe. Nemcsak pontos leírása található meg a Tórában, hanem a feladata és célja is. Készíts lámpatartót - írja a Biblia -, és készíts hozzá hét mécsest, és úgy rakják fel a mécseit, hogy előre világítsanak. Olyan kulturális örökségről szól ez a könyv, amelyik, mint a menóra, noha a múltban fénylik, mégis előre világít. (Szunyogh Szabolcs)