Szabolcs Szunyogh strana 2 z 2

Izgalmas nők történetei izgalmas korokból – röviden így jellemezhetnénk a Szerelmes királynék című novelláskötetet. Történelmileg hitelesen, de fordulatos, olvasmányos, novellisztikus feldolgozásban tárja elénk a könyv Szulamit, Eszter királynő, Kleopátra fáraónő, Theodóra császárnő és a titokzatos asszír uralkodó, Szemirámisz életregényét. Ezek a nők évezredek óta izgatják az utókor fantáziáját: szerelmeik, sikereik és vereségeik, rejtélyesen felszárnyaló karrierjük és tragédiájuk újra meg újra regények, színdarabok, operák írására ihlették a szerzőket, hatalmas festmények megalkotására a festőművészeket. Ez a könyv bemutatja a legfontosabb ismereteket, helyenként erotikus, máskor pedig drámai és regényes formában.

Mária Terézia, mint felvilágosult uralkodónő írta be a nevét a történelembe, aki a jobbágyterhek csökkentésével, az oktatás megreformálásával, az egészségügy korszerűsítésével, a nemzetiségi béke megteremtésével, az ipar és a kereskedelem állami fejlesztésével elérte, hogy a Habsburgok középkori birodalmából megszülessen az a Monarchia, amelyik százötven éven át az itt élő népek és nemzetek számára polgári jólétet teremtett. De milyennek láthatjuk Mária Teréziát, a nőt? Az anyát? A feleséget? A szeretőt? Az embert? A sorcsapások között vergődő asszonyt, aki több gyermekét is eltemette, az érzőszívű, segítőkész barátot és a fiatal lányt, aki megküzdött az önálló szerelem jogáért? Talán ő az első olyan uralkodónő az európai történelemben, akit a modern nő szellemisége jellemzett. Szunyogh Szabolcs könyve nem tudományos szakmunka, hanem történelmi regény. Felvonultatja a kor leghíresebb, legizgalmasabb személyiségeit, például a Voltaire-t, Nagy Frigyes porosz uralkodót, II. Katalin cárnőt, II. Józsefet, a „kalapos királyt”, XVI. Lajost, Marie Antoinettet, a sakkozógépet építő Kempelen Farkas mérnököt vagy Franz Anton Mesmert, az első orvost, aki hipnózissal gyógyított. Megjelenik a regény színpadán a nők bálványa, Giacomo Casanova, a nagy költő, Bessenyei Ferenc és a leghíresebb huszár, Hadik András vagy a hírhedett kalandor, Trenk Frigyes is. A szép királynő gyönyörű palotákban, kegyetlen csatatereken és titkos találkozókon zajló története olvasmányosan, izgalmasan tárja elénk a XVIII. század nagy forgószínpadát, emberközelbe hozva a kor dilemmáit, hiteket és szerelmeket, tragédiákat és titkokat.

Jézus neve legalább három, egymástól jól elkülöníthető fogalmat idéz fel bennünk. Az egyik a názáreti próféta, a történelmi személy. A másik a vallások Krisztusa, a felhőkön trónoló Fiú-Isten. A harmadik egy szellemi erő, hasonló a lelkiismerethez, amelyik a keresztény emberek életét irányítja. Ez a könyv az elsőről, a történeti Jézusról szól. Mi történt Jézussal azután, hogy keresztre feszítették? Hogyan parancsolt Jézus a démonoknak? Milyen kapcsolat fűzte őt a nőkhöz? Ki volt az apja? Mit tanított az igazságról? Ki volt Barabbás, és miért fontos ez a név? Jeruzsálemben két barlangot tisztelnek Jézus sírjaként. Most találtak egy harmadikat. A negyedik Indiában van. Melyik az igazi? Készült róla hiteles festmény? Melyik az? Mit írnak Jézusról a titkos zsidó források? Mi az, amit tudni lehet: ki volt ő? A szerzőről Szunyogh Szabolcs 1950-ben született Budapesten. Tanárként végzett, de elsősorban újságíróként, lapszerkesztőként, rádiósként dolgozott. Ifjúsági és ismeretterjesztő könyvek, hangjátékok szerzőjeként is ismert. Munkájáért többek között Radnóti-díjjal és Várhegyi György-díjjal tüntették ki.

Volt egyszer egy királyné, sőt király- és császárné, akit a mai napig titok övez. Titok és rajongás. Az angolok úgy hívták: a fairy queen, a tündérkirályné. Az osztrákok, a bajorok, a görögök, a franciák ünnepelték, amerre járt, a magyarok pedig a mai napig a legkedvesebb uralkodónéjukként tartják számon. Sissy - vagy, ahogy hivatalosan nevezték, Erzsébet királyné -, akrobatikusan lovagolt, fantasztikus ügyességgel tornázott, többször is megmászta az Alpok csúcsait, társalkodónői kidőltek, nem bírták tartani vele a lépést - és nagyszerű verseket írt. Azonnal beleszerettek az urak - és talán a hölgyek is -, és ami mindennél több: egy független, szabadságszerető nő volt. Egy érző szívű, gyönyörű asszony, persze hibákkal, hiúsággal, szeszélyekkel - de még a hibáiért is lelkesedett minden hódolója. És magányos volt, mérhetetlenül. Sötét árnyak, tragédiák kísérték életét. Ő maga is tragikus lélekként, utakon és tévutakon át kereste a szabadságot, miközben forgott körülötte a cárok, királyok, császárok, bankárok, tábornokok csillogó forgószínpada. Hagyta, hogy ünnepeljék, hogy rajongjanak érte, neki nem a rang számított, hanem a lélek. Az egyszerű embereket éppen úgy magához ölelte - vagy talán még inkább -, mint az arisztokratákat. Miben rejlett a titka? Ez a regény néhány fontos pillanatot villant fel az életéből - egy frivol, erotikus, gazdag és mélyen érző nő életéből.