Noran Libro Kiadó strana 5 z 13

Amikor Soros György 1979-ben létrehozta alapítványát, célja a nyílt társadalom előmozdítása volt. Később a Szovjetunió és a hozzá hasonló elnyomó rezsimek összeomlottak, a nyílt társadalmak pedig fejlődtek. A 2008-as pénzügyi válsággal a trend megfordult, 2016 pedig újabb mélypontot jelentett az Európai Unióban és az Amerikai Egyesült Államokban, előbbiben a Brexit, utóbbiban Donald Trump elnökké választása miatt. A világhírű üzletember ebben a könyvében korábbi írásait gyűjtötte össze, amelyekben a nyílt társadalom védelmében megfogalmazott gondolatait tartalmazzák, közben megismerhetjük életútját és a filozófiáját is.

Amikor Soros György 1979-ben létrehozta alapítványát, célja a nyílt társadalom előmozdítása volt. Később a Szovjetunió és a hozzá hasonló elnyomó rezsimek összeomlottak, a nyílt társadalmak pedig fejlődtek. A 2008-as pénzügyi válsággal a trend megfordult, 2016 pedig újabb mélypontot jelentett az Európai Unióban és az Amerikai Egyesült Államokban, előbbiben a Brexit, utóbbiban Donald Trump elnökké választása miatt. A világhírű üzletember ebben a könyvében korábbi írásait gyűjtötte össze, amelyekben a nyílt társadalom védelmében megfogalmazott gondolatait tartalmazzák, közben megismerhetjük életútját és a filozófiáját is.

Amikor Soros György 1979-ben létrehozta alapítványát, célja a nyílt társadalom előmozdítása volt. Később a Szovjetunió és a hozzá hasonló elnyomó rezsimek összeomlottak, a nyílt társadalmak pedig fejlődtek. A 2008-as pénzügyi válsággal a trend megfordult, 2016 pedig újabb mélypontot jelentett az Európai Unióban és az Amerikai Egyesült Államokban, előbbiben a Brexit, utóbbiban Donald Trump elnökké választása miatt. A világhírű üzletember ebben a könyvében korábbi írásait gyűjtötte össze, amelyekben a nyílt társadalom védelmében megfogalmazott gondolatait tartalmazzák, közben megismerhetjük életútját és a filozófiáját is.

Az orosz elnök gyógyíthatatlan beteg, csak a csoda segíthet rajta. Egy a környezetében munkálkodó orvos, miután a hagyományos 21. századi orvoslás lehetőségei már nem segíthetnek, és más csodaszerben sem lát esélyt, egyedül a Szent Grál gyógyító erejében bízik. Magyarországra utazik, mert tudomása szerint a kehely, amelyben Jézus vérét összegyűjtötték, és csodákra képes, nem Jeruzsálemben, nem Isztambulban, nem Rómában, nem egy templomban és nem is egy múzeum pincéjében kell keresni. II. András magyar király ugyanis a Szentföldről hazafelé tartva meglátogatta a bizánci császárt, és a fia, IV. Béla számára hazahozta a császár lányát, Máriát, vele pedig egy értékes ajándékot, a Szent Grált. Később azonban nyoma vész az ereklyének, amit azonban a fiatal orosz tudós mellett egy amerikai kutató és annak magyar barátnője is keres. A szerző történelmi korokat és a jelent összekapcsoló, lenyűgöző kalandokban bővelkedő történeten keresztül avatja be az olvasót egy olyan misztériumba, ami a történészeket és a tudósokat évszázadok óta foglalkoztatja: hol van az a kehely, amelyet Jézus a magasba emelt az Utolsó Vacsorán?

A több generációt évtizedeken keresztül szórakoztató Mackó úr kedves kalandokban gazdag történetei, az eredeti kiadás reprintjeként újra kaphatóak lesznek a könyvesboltokban. A maga idejében Sebők Zsigmond meséit Jókai Mór és Krúdy Gyula világához hasonlították, amelyek gyermeket és szülőt egyaránt megszólító „történelemkönyvként” is forgathatók. A szellemes történetek varázslatos helyszínei többek között a Balaton, a dobsinai cseppkőbarlang, a máramarosi havasok, a Lomnici-csúcs, a Csorba-tó, a Magas-Tátra - Maczkó úr ugyanis mindenhova oda varázsolható, ahol történnie kell valaminek. A művek értékét növeli, hogy az eredeti kiadás mesenyelve máig nem kopott, nem is porosodott, sőt Mühlbeck Károly kiváló grafikus rajzai mellett és azokkal együtt, ma jobban élvezhető, mint annak idején.

Izgalmas nők történetei izgalmas korokból – röviden így jellemezhetnénk a Szerelmes királynék című novelláskötetet. Történelmileg hitelesen, de fordulatos, olvasmányos, novellisztikus feldolgozásban tárja elénk a könyv Szulamit, Eszter királynő, Kleopátra fáraónő, Theodóra császárnő és a titokzatos asszír uralkodó, Szemirámisz életregényét. Ezek a nők évezredek óta izgatják az utókor fantáziáját: szerelmeik, sikereik és vereségeik, rejtélyesen felszárnyaló karrierjük és tragédiájuk újra meg újra regények, színdarabok, operák írására ihlették a szerzőket, hatalmas festmények megalkotására a festőművészeket. Ez a könyv bemutatja a legfontosabb ismereteket, helyenként erotikus, máskor pedig drámai és regényes formában.

A színes képekkel gazdagon illusztrált kötet tizenhét világhírű festőművész életének egy-egy különös, izgalmas történetén keresztül mutatja be művész és múzsája szenvedélyes viszonyát. Azt a sokszor szövevényes, rejtélyes, gyakran titkos viszonyt, amelyből majd a remekmű megszületik. Picasso, Modigliani, Frida Kahlo, Schiele, Manet, Munch, Gauguin, Dalí, Toulouse-Lautrec, Goya, Magritte, Kokoschka és még számos világhírű festőművész életének olyan rejtelmeivel találkozunk, amit eddig csak a nagyon beavatottak ismerhettek. Valamennyien egyfajta lelki vagy testi függésben éltek – kedveshez, feleséghez, szeretőhöz, apához, anyához kötötte őket lázas, vagy éppen frusztráló, lelki zavart teremtő szenvedély.

Az orosz elnök gyógyíthatatlan beteg, csak a csoda segíthet rajta. Egy a környezetében munkálkodó orvos, miután a hagyományos 21. századi orvoslás lehetőségei már nem segíthetnek, és más csodaszerben sem lát esélyt, egyedül a Szent Grál gyógyító erejében bízik. Magyarországra utazik, mert tudomása szerint a kehely, amelyben Jézus vérét összegyűjtötték, és csodákra képes, nem Jeruzsálemben, nem Isztambulban, nem Rómában, nem egy templomban és nem is egy múzeum pincéjében kell keresni. II. András magyar király ugyanis a Szentföldről hazafelé tartva meglátogatta a bizánci császárt, és a fia, IV. Béla számára hazahozta a császár lányát, Máriát, vele pedig egy értékes ajándékot, a Szent Grált. Később azonban nyoma vész az ereklyének, amit azonban a fiatal orosz tudós mellett egy amerikai kutató és annak magyar barátnője is keres. A szerző történelmi korokat és a jelent összekapcsoló, lenyűgöző kalandokban bővelkedő történeten keresztül avatja be az olvasót egy olyan misztériumba, ami a történészeket és a tudósokat évszázadok óta foglalkoztatja: hol van az a kehely, amelyet Jézus a magasba emelt az Utolsó Vacsorán?  

Időről időre újra kell mesélni a történelmünket. Megváltozik a nyelv, alakulnak az értékeink, új szempontjaink és kérdéseink lesznek. Hogyan lett például a tizenkilencedik század progresszív gondolatából, a hazaszeretetből mára egy populista kolbásztöltelék? A reformkor és az 1848-as forradalom idején jól megfért egymás mellett a nemzeti érzés kiteljesedése és az emberi jogokért vívott harc. Kossuth Zsuzsanna fordulatokkal teli életén keresztül járhatjuk végig ezt a kort. Közel vagyunk a tűzhöz, hiszen bátyja mindig hátteret, fényt vagy árnyékot adott életének. Kossuth Lajost húga szemével látjuk: hős, de öntörvényű, önző, hiú és esendő hős. Kossuth Zsuzsa okos, tehetséges, tettvágytól fűtött nő volt, akinek a képességeit és lehetőségeit erősen korlátozták kora szabályai. Élettörténete a politika fordulatai nélkül is megindító és lebilincselő. Benne van korának minden akkor szokásos tragédiája és küzdelme. Kivételes személyiség volt, és kivételes a kor, melyben élt. Átélt kolerát, árvizet, szegénységet és boldogságot, több születést és még több halált, forradalmat, szabadságharcot, menekülést és börtönt, valamint tucatnyi újrakezdést. Százhetven éve a világon elsőként szervezett meg egy teljes országra kiterjedő hadikórházi ellátást. Ha valaki számára ismerős a neve, emiatt emlékezik rá. Pedig nem ez volt az egyetlen kiváló, említésre méltó, tiszteletet érdemlő cselekedete, miközben persze neki is voltak hibái, gyarlóságai és tévedései. Mindenki azt olvas bele ebbe a regénybe, amit akar: egy küzdelmes élet történetét, a női sors nehézségeinek leltárát vagy a nemzeti politika egyéni sorsokban megvalósuló lenyomatát.

"Különbözik-e egymástól, és ha igen, akkor miben, Putyin első két elnöki ciklusa és a harmadik, illetve a ma is tartó negyedik periódusa? Mi a magyarázata Putyin hosszú időn át tartó rendkívüli népszerűségének és az utóbbi évben mért népszerűség-vesztésének? El lehet-e fedni külpolitikai sikerekkel a belpolitikai és gazdasági problémákat? Milyen következményekkel járt a Krím annektálása? Ki járt jól és ki rosszul Oroszország nyugati kapcsolatainak megromlásával? Van-e esély arra, hogy ezek a kapcsolatok Putyin elnöki mandátumának lejárta előtt javuljanak? Putyin negyedik ciklusának lejártakor kockázatmentesen távozhat-e az elnöki székből? Miben különbözik a jelenlegi helyzet az 1999-estől, amikor Jelcin helyére Putyin lépett, és a 2008-astól, amikor Putyint átmenetileg Medvegyev váltotta fel? Milyenné vált mára az orosz politikai rendszer? Miben hasonlít, és miben különbözik a magyarországitól? Milyen viszonyt kellene kialakítani Magyarországnak a jelenlegi Oroszországgal? A könyv többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.

"A világhírű magyar filozófus tragikus körülmények között halt meg balatoni nyaralása idején. 90 éves volt. Pályatársai, barátai tisztelői emlékeznek rá, és helyet kapott két nagyinterjú is ebben a kötetben.

"A világhírű magyar filozófus tragikus körülmények között halt meg balatoni nyaralása idején. 90 éves volt. Pályatársai, barátai tisztelői emlékeznek rá, és helyet kapott két nagyinterjú is ebben a kötetben.

Búcsút veszünk a halottaktól. Így van ez rendjén és most sincs másképp. Csak a méltóság, az hiányzik. Sokak számára a valóságos sírhely a Földközi-tenger mélye vagy Libanon földje. Erről a - nevezzük így - szerencsétlenségről az elmúlt több mint negyven évben sem hivatalos, sem szakmai intézmények - és, ami talán a legszomorúbb, maga az egykori Malév - nem folytattak vizsgálatot, nem tájékoztatták a nyilvánosságot. Megfeledkeztek a tragédiába sodort áldozatokról, a hozzátartozókról, azokról, akik bíztak a repülés biztonságában. Az esemény azonban nem merült feledésbe, számos legenda és elmélet született arról, hogy valójában mi történt vagy mi történhetett. Egyértelmű bizonyítékok nincsenek, ám ez nem menti azoknak a felelősségét, akik hallgatás helyett cselekedhettek volna.

Hosszú életem során sikeres, megosztó és bukott politikusokkal, kiváló tudósokkal, befolyásos publicistákkal és nagy művészekkel találkozhattam. Ezekre az izgalmas találkozásokra visszatekintve alkalmam nyílik rá, hogy a legkülönfélébb témák széles spektrumával foglalkozhassam ebben a könyvben, mégpedig úgy - hogyan is lehetne másképp -, hogy személyes élményeimre támaszkodom. Olyan kérdések és események is olvashatók e kötetben, amelyek mind a mai napig kielégítő válaszra, magyarázatra várnak. A személyiség szerepe a politikában, illetve az erős, a lehetőségek határait feszegető és radikálisan új politikát hirdető vezetők iránti vágy az egyik legfontosabb motívum a reflexiók között. Mert az "erős ember" mítosza és vágya különös hangsúlyt kap az autoriter és totalitárius rendszerekben - nem ritkán katasztrofális következményekkel. (...) E könyvvel az a célom, hogy előítéletektől mentesen idézzem fel az érdeklődő olvasó számára a tapasztalatokat és az izgalmas találkozásokat ezekkel a lebilincselő személyiségekkel. Meglehet, egyik-másik történetem valamilyen okból nem tetszik majd a kritikus olvasóknak. Azt azonban erősen remélem, hogy senkit sem fogok untatni."

A világhírű norvég író, akinek Sofie világa című regényéből a világon a legtöbbet adtak el, új könyvvel jelentkezett, ez jelenik meg az idei Könyvfesztiválra. Albert és Eirin első egyetemi napjukon találkoznak az Oslói Egyetem kávézójában. Amint a tekintetük összetalálkozik, rögtön szikrázik körülöttük a levegő. Harminchét évvel később, 2009-ben Eirin egy melbourne-i édesvízi biológiai kongresszuson vesz részt, Albert pedig egyedül van odahaza, miután megrázó híreket kapott. Együtt tud-e élni azzal, amit megtudott? Úgy dönt, hogy ad magának huszonnégy órát, hogy leírja kettőjük viharos életét. Ez a huszonnégy óra élete legnehezebb napja: meg kell hoznia a döntést, ami mindent megváltoztat.

Van-e zsidó nőiség, és ha igen, miképp reagál arra a környezet? Van-e zsidó női démon? Felhasználható-e a női vonzerő egyéni céljainkért vagy a közösség érdekében? Mit sugall a zsidó nők életpéldája? Segítette-e vagy éppen ellenkezőleg: megnehezítette a nők sikerét zsidóságuk a tudomány, a film, a költészet, a zene, a színház, a sport, a politika, a festészet, a popzene vagy az üzlet világában? A világkultúra nagyon sokat kapott a zsidóságtól: az egyistenhitet, a Bibliát, a szeretet vallását, a teljesítmények tiszteletét és a semmit sem tisztelő humort – de mit kapott a világ a zsidó nőtől? A Jákób csillagai és a Magyar menóra szerzője legújabb könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ.