Zoltán Bíró

A rendszerváltás kezdeti éveitől fogva háborúban élünk békeidőben. Ebben a ránk kényszerített háborúban védekezünk és támadunk magunk is, mert nincs jogunk veszni hagyni azt, ami nekünk nemzetből és kultúrából még megmaradt. A publicisztikát szokták hasonlítani a könnyűlovassághoz, a fajsúlyosabb irodalomhoz képest. Amikor a politikában is, a szellemi életben is háború dúl, akkor ennek a könnyűlovasságnak jutnak az írásban megvívható napi és heti csaták. Amikor ma a publicista (a közíró) a kétharmados kormányt védi, ahelyett, hogy hagyományosabb szerepében inkább ellenzéki sáncokat védene, akkor a hazáját és nemzeti kultúráját védi, mert belülről és kívülről azt támadják eszelősen és minden méltányosságot nélkülözve. A publicisztika, ha jó, magyarul szól minden magyar emberhez, segítve, hogy értse jobban a maga történetét és ne hagyja magát félrevezetni. Ez adja elsősorban a publicisztika magasabb értelmét, rangját, becsületét. Ez adja művelőinek a felelősségét is.

A rendszerváltás kezdeti éveitől fogva háborúban élünk békeidőben. Ebben a ránk kényszerített háborúban védekezünk és támadunk magunk is, mert nincs jogunk veszni hagyni azt, ami nekünk nemzetből és kultúrából még megmaradt. A publicisztikát szokták hasonlítani a könnyűlovassághoz, a fajsúlyosabb irodalomhoz képest. Amikor a politikában is, a szellemi életben is háború dúl, akkor ennek a könnyűlovasságnak jutnak az írásban megvívható napi és heti csaták. Amikor ma a publicista (a közíró) a kétharmados kormányt védi, ahelyett, hogy hagyományosabb szerepében inkább ellenzéki sáncokat védene, akkor a hazáját és nemzeti kultúráját védi, mert belülről és kívülről azt támadják eszelősen és minden méltányosságot nélkülözve. A publicisztika, ha jó, magyarul szól minden magyar emberhez, segítve, hogy értse jobban a maga történetét és ne hagyja magát félrevezetni. Ez adja elsősorban a publicisztika magasabb értelmét, rangját, becsületét. Ez adja művelőinek a felelősségét is.

"Putyin háborúja" immár hosszú hónapok óta a napi hírek élén szerepel. A front és a hátország eseményeit nyomon követő olvasó előtt azonban számtalan olyan kérdés vetődhet fel, amelyekre a híradások, kommentárok nem adnak választ, vagy csak mellékesen, a megértést segítő szélesebb kontextus nélkül. Mi a végső célja az Ukrajna elleni háborúnak? Ki döntött róla? Kinek az érdeke? Miért éppen most robbant ki? Miért nem láttuk előre? Ilyen és ehhez hasonló kérdések áttekintésére vállalkozik a Putyin háborúja című könyv szerzője. Tág történelmi perspektívába helyezve tárgyalja a háború előzményeit, okait, előkészítésének módjait, a háborúra való felkészülés és felkészítés fázisait, kitér arra is, hogyan, milyen eszközökkel történt az orosz társadalom háborúra hangolása. Külön fejezet szól a háború orosz belpolitikai és gazdasági következményeiről, az Oroszország ellen elrendelt szankciók szerepéről és hatásáról, a háború folytán kialakult radikális külpolitikai irányváltásról. Mi jön ez után? - A szerző természetesen nem bocsátkozik jóslatokba, de a bőséges adatsorokkal alátámasztott, eddig ismeretlen vagy kevéssé köztudott történelmi és politikai összefüggésekből világos kép rajzolódhat ki arról, mit is jelent "Putyin háborúja" a jelen és a közeljövő szempontjából. Ez a könyv a Progress könyvek sorozatának 24. kötete.