Noran Libro Kiadó strana 3 z 13

A ?Tömpe család neve sok szálon kötődik a huszadik századi magyar politikatörténetet meghatározó eseményekhez. A család férfitagjai, a szerző apja és testvérei a köztársaságiak oldalán harcoltak a spanyol polgárháborúban, közülük később az egyik testvér titokzatos körülmények között tűnik el végleg. A családban az ő sorsát a mai napig titkos dél-amerikai küldetéshez kötik. A Rákosi-érát követő időszakban, még a puha diktatúra kezdetén a másik testvér – a szerzőre gyerekkorában nagy hatást gyakorló nagybátyja – kémkedés gyanújába keveredik, és a Vörösmarty téri irodaházban fegyverrel vet véget életének.A történelem során a család valamennyi tagja közéleti szerepet is vállalva ugyan megússza Rákosi diktatúráját, Kádár János, ha el is fogadja őket, különösebb bizalmi szerepet ő sem szán nekik a pártban. A szerzőnek, Tömpe Istvánnak sem. A több nyelvet beszélő, külföldön tapasztalatot szerző, nemzetközi szinten is jegyzet gazdasági szakembert, ám de reformer gondolkodású, kritikus szemléletű pártpolitikust mégsem engedheti túl közel magához a párt.A rendszerváltás azonban – kezdetben legalábbis úgy tűnik – meghozza Tömpe István számára a képességeinek megfelelő lehetőséget, és a gazdasági rendszerváltók egyik kulcsfigurája lehet. A külföldet, elsősorban a privatizációban érdekelt nyugati országokat bejáró-kijáró gazdaságpolitikus miniszterhelyettes, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő RT egyik első igazgatója lesz, akkor, amikor a közvélemény – akárcsak ma – a nemzeti vagyon széthordásáról, az ország kiárusításáról beszél. 1996 és 1998 között a MAV Rt elnöke, majd a MÁV Start igazgatósági tagja.

A férfi emigrációba kényszerül, és amerikai feleségének idézi fel a forradalom eseményeit, amelyek benne újabb, személyét érintő drámákat idéznek elő.A könyvben a szerző 56-os trilógiájában megismert történet utóéletét olvashatjuk.

A kötet tanulmányokat tartalmaz a szerkesztők által a baloldali eszmekörből legfontosabbnak gondolt 50 könyvről.

A kajak-kenus versenyzők fizikai teljesítőképességének állandó fejlesztése, a mindennapi, teljesítményalapú edzés elviselése edzők által irányított folyamat. A szerző egyesületében és a válogatottnál is felnőtt kenus versenyzők felkészítésével foglalkozik, mely alkalmassá teszi őket Európa-, világ- és olimpiai bajnoki cím megnyerésére. Jelen könyvben a kenuzást mint speciális kompetenciát vizsgálja, és technikai, környezeti tényezőkkel való kapcsolatát ismerteti. A fejlesztett tananyag a szerző élversenyzői múltjából táplálkozik, és ez a tapasztalat az alapja módszerének is. Az elért eredmények azt bizonyítják, hogy gyógyszerek nélkül is megverhető a világ!

A ?szerző, aki a szakmában ismert nyomozó, számos könyv írója, ezúttal megkívánja őrizni inkognitóját. Erre minden oka meg is van, hiszen az emberi társadalom ügyefogyottságát a kutyák szemével mutatja be kíméletlen iróniával. A bűnözés világába kalauzoló alvilági történet főhőse nem véletlenül viseli a beszédes Watson nevet. Ő az, aki képzett négylábú nyomozókutya létére gazdája, Albert detektív szolgálatába szegődve agyafúrt bűnözők leleplezésében, és elfogásában nélkülözhetetlen szerepet kap – többnyire saját magától. De amikor gazdája bajba kerül, habozás nélkül mozgósítja a kutya-detektíveket és a cél érdekében a kutyák alvilágát, az a másik kutyavilágot. Az eredmény nem kétséges: győz a legyőzhetetlen igazság. A gyilkos rács mögé kerül, a kutyák emberszemlélete azonban marad: faragatlan, humortalan, idétlen, ügyetlen, leleplezést érdemlő tisztességtelen alakok vagyunk, akikre vigyázni kell, akiket mindenek ellenére szeretni is érdemes. Hiszen kétlábon járunk, és legnagyobb szórakozásunk az, hogy a kutyaszart összegyűjtsük. A kutyatársadalom szerint nem a kutyaszar a legnagyobb kincs, amivel ők bennünket gazdagíthatnak – hanem valami más. Sir Bernáth Hegyi kutya-regénye, vicces, humoros, az emberre nézve kutya egy történet, amelyben Watson nyomozó társai még Ugat’a Kriszti, Virágágyás kisasszony, Herr Roth Weiller és még sokan mások. Csak hogy jobban láthassuk magunkat, mi kutya-teremtette emberek megvillan a történet végén egy Colombo handnagy, meg egy Kojak mesternyomozó is. Akinek van humora hozzá azért olvassa, akinek nincs, azért.

Az Öl. Egy sorozatgyilkos vallomásai, Störr kapitánynak egy időnként horrorba hajló, erotikus, másutt huncut történelmi persziflázsokat felvillantó, bolond történetet, mely hímsoviniszta disznóságnak éppúgy értelmezhető, mint a nők védelmében írott szerelmes regénynek. A sztori főhőse többször megöli színésznő feleségét, ám az imádott asszony újra és újra életre kel. Hogy mindez csupán az írói képzelet pajzán játéka-e, avagy maga a véres valóság, döntse el ön, Nyájas Olvasó! Megtisztelő véleményét várja a szerző a Horváth Péter: Öl című Facebook-oldalon. Horváth Péter író (1951) nem azonos az iskolai történelemkönyvek szerzőjével, nem ő a stuttgarti üzletember, aki irodalmi ösztöndíjat alapított, viszont szerzőként és olykor rendezőként hozzájárult néhány magyar musical sikeréhez (Padlás, Valahol Európában, 56 csepp vér). Az idők során kultuszfilmmé vált Szerelem első vérig írója és társrendezõje (a film alapjául szolgáló regény újabb kiadása a közeljövőben jelenik meg kiadónknál). Színdarabjai és hangjátékai szintén népszerűek.

Nehéz manapság olyan irodalmi műfajt találni, amely egyaránt megfelel írónak és olvasónak. A twitterezés, az SMS-ek, a gyorséttermek világában bátorság kell a nagyregényhez, de az egypercesekhez is. Hiszen mindannyiunk élete egy nagyregény, amely azonban millió egypercesből áll össze. Hol és mivel ragadjuk meg a lényeget és az olvasó figyelmét? Egyáltalán a betű alkalmas-e még rá, vagy már csak a képekből, filmből, látványból értünk?Évtizedekkel ezelőtt egyperceseivel Örkény István megelőzte korát, bár lehet, hogy ma már inkább másodperceseket írna. Most én is rövidülő időmet és szűkülő teremet keresem, hátha létrejön a korunknak megfelelő téridő. Vagy egyszerűbben: pár szóból is megértjük egymást.

A kis történetek a nagy emberekről tudják néha a legtöbbet elmondani. Ezért gondoltunk arra, hogy Göncz Árpád emlékét úgy is megőrizhetjük, ha válogatunk a róla szóló anekdotákból, visszaemlékezésekből és néhányat belőlük közzéteszünk. Nem életrajz, nem politikai elemzés ez a kötet, hanem egy igaz ember alakjának felidézése. Mikor megtudtuk, hogy Göncz Árpád már nincs velünk, felhívást tettünk közzé a Facebookon, illetve a Klubrádióban, és abban a pillanatban özönleni kezdtek az emlékezések. Emlékeznek többek között: Ara-Kovács Attila, Arató András, Konrád György, Kovács Koko István, Markó Béla, Mécs Imre, Radnóti Sándor, Sas József, Tóth Zoltán, Tölgyessy Péter, Törzsök Erika, Vásárhelyi Mária, Végel László, Zappe Gábor, de más formában megszólal II. Erzsébet, II. János Pál pápa, Diana hercegné, Fülöp herceg, Hofi Géza, Kis János, Sebestyén Márta, Václav Havel és még sokan mások.

A kajak-kenus versenyzők fizikai teljesítőképességének állandó fejlesztése, a mindennapi, teljesítményalapú edzés elviselése edzők által irányított folyamat. A szerző egyesületében és a válogatottnál is felnőtt kenus versenyzők felkészítésével foglalkozik, mely alkalmassá teszi őket Európa-, világ- és olimpiai bajnoki cím megnyerésére. Jelen könyvben a kenuzást mint speciális kompetenciát vizsgálja, és technikai, környezeti tényezőkkel való kapcsolatát ismerteti. A fejlesztett tananyag a szerző élversenyzői múltjából táplálkozik, és ez a tapasztalat az alapja módszerének is. Az elért eredmények azt bizonyítják, hogy gyógyszerek nélkül is megverhető a világ!

„Bevallom, sokáig gondolkoztam azon, megírjam-e ezt a könyvet, hiszen bizonyos motívumai, alakjai korábbi prózai munkáimban láttak először napvilágot. Ha az ember filmet ír, elorozhatja magától a saját motívumait, hogy egy egészen más természetű anyagba beépítse őket, no de novellából novellát, regényrészletből regényrészletet fabrikálni mégiscsak megfontolandó. A Szerelem első vérig című filmet – amelyet Dobray György barátommal közösen rendeztem – nagyon sokan szerették (és nagyon sokan nem szerették), mindenesetre több mint egymillióan nézték meg. Ez a tény azt jelzi számomra, hogy kell ebben a tinédzser love storyban lennie valaminek, ami állásfoglalásra késztette a fiatalok százezreit. Úgy döntöttem tehát, talán mégsem lesz érdektelen, hogy most prózai formában is közreadom ezt a történetet, hogy miközben az olvasók újraélik fordulatait, bepillanthassanak a látványos, szórakoztató képek mögé is.” (Az író)

Horváth Putyi „Egy utolsó mohikán a nyolcvanas évek underground-jából, aki még tud és mer a régi módon élni és filmezni.” – írták róla 2005-ben. Mire ő így válaszolt: „Akkor az ivás életforma volt. Mindenki ivott, a segédmunkástól a párttitkárig. Ittunk a munkahelyünkön és a szabad időnkben. Pótcselekvés volt, mert igazából nem nagyon csináltunk semmit. Magyarországon is jelentős hagyománya volt az italozásnak, és erre épült rá a szovjet módszer, aminek az lehetett a lényege, hogy inkább igyanak, addig se gondolkoznak.” Többek között erről az életformáról szól önéletrajzi regénye (amennyiben szabad annak tekinteni.) Hősei, akikkel együtt élte túl azokat az éveket, ma már világhíres emberek, írók, filmrendezők, lázadó festők és az ő „segédeik” – ki a szerző által megfejthető álnévbe burkolózva, ki pedig a saját nevén, mint Bódy Gábor, Pauer Gyula.

"Ez a könyv a merénylet századik évfordulója alkalmából jött létre személyes indíttatásommal és rögeszméimmel összhangban, amelyeket az első német nyelvű kiadáshoz írt előszóban már kifejtettem. A trónörökös június 28-i meggyilkolását és az első világháború pontosan ... Folytatás ›› egy hónappal későbbi kitörését világszerte nagyszabású megemlékezések és áttekinthetetlen mennyiségű tudományos publikáció idézte meg a századik évfordulón. Nagy anyagi ráfordítással létrehozott kiállítások hozzák közelebb hozzánk az adott korszak kultúráját és mindennapjait, a háború borzalmait és a hátországbeli civilek nyomorúságát. És furcsamód, bizonyos szempontból közel érezhetjük magunkat a Nagy Háború kitörésének előestéjéhez? Néha úgy tűnhet, hogy a hatalmak nemzetközi konstellációja ugyanolyan átláthatatlan, mint akkor, hogy a politika ugyanúgy képtelen felmérni tetteinek következményeit, hogy ugyanúgy fennáll annak a lehetősége, hogy bizonyos eszkalálódó lépések kicsússzanak a ellenőrzés alól. Végül az a legkevésbé sem megnyugtató benyomásunk támad, hogy a jelenlegi nagy konfliktusok zöme - Izrael/Gáza, Szíria/Irak, Oroszország/Ukrajna - még mindig az első világháború történelmi örökségéhez tartozik." (a Szerző) A(z) A nagy összeesküvés (Könyv) szerzője Gregor Mayer.

"Márai Sándor tudta, miért kell távoznia, ezért tétovázott oly sokat. "Így döntöttem: amíg valamilyen életlehetőségem van itthon, nem megyek el, itthon maradok, megeszem az utolsó nadrágom és letöröm a plombát a fogamból, de nem megyek el", jegyezte naplójába. Amikor írói életlehetősége ... Folytatás ›› megszűnt, vette a vándorbotot: európai hontalan lett. Hazájában többé ki sem ejtették a nevét. Nem járt haza víkendezni, és a magyar állami rádiók és tévéadók sem sugározták műveit." A(z) Négyszemközt Máraival (Könyv) szerzője Végel László.

"Regényes és színpadias, petárdáktól hangos kor, amely a forradalom és a szabadságharc után következett, s jórészt a bukott forradalom nimbuszára alapozódott; őszies pompájú, melankolikus századvég, a boldog békeidők végjátékával. Vagy inkább tavasziasan pezsgő, szikrázó századelő? A korabeli sajtót lapozgatva valami különös zamat érződik: valami enyhén sós, jódos mellékíz. (...) Mi ez: önbecsülés, biztonságérzet, harsányság, honszeretet vagy túlfejlett nemzeti érzület? Vajon a kor igazi lelke hol lakik? Az épülő európai nagyváros tágasságában, a király lelkiismeretes gondoskodásában vagy inkább a monarchiabeli hétköznapok közjogi taposómalmában, az adott szó becsületében, a liberális eszmékben, netán az eszlári zsidók ellen indított középkorias, balkáni ízű perben?" Ezekre a kérdésekre is választ keres a szerző, amikor a magyar történelem ismétlődő, körkörös csapdáit a forradalom és szabadságharc bukása utáni időszaktól kezdi el vizsgálni. "Persze, kezdhettem volna korábban is - írja. - A nemzeti érzés torzulásai már ott sejlenek a II. József germanizációs, abszolutista törekvései ellen támadt mozgalomban, amely az 1790. évi budai országgyűlésen kapott először hangot, amikor többen is kifogásolták " "a nemzeti érzület nyilvánulásának módját". (...) Kölcsey pedig, évtizedek múlva, a maga szókimondó módján, egyszerűen " "sujtásos nemzetnek" mondta a magyart." (Lipp Tamás)

Mózes Endre összeállítása a magyar filoszemitizmusról. A szerzők között találjuk többek között: Bibó Istvánt, Czeizel Endrét, Gyurgyák Jánost, Komoróczy Gézát, Konrád Györgyöt. Müller Péter Sziámit, Tóth Krisztinát, Végel Lászlót.

Mózes Endre összeállítása a magyar filoszemitizmusról. A szerzők között találjuk többek között: Bibó Istvánt, Czeizel Endrét, Gyurgyák Jánost, Komoróczy Gézát, Konrád Györgyöt. Müller Péter Sziámit, Tóth Krisztinát, Végel Lászlót.