Világverseny a berekben

---

A könyv címe többféleképpen is értelmezhető, erre utal a két kötőjeles írásmód. Ha tehát titkos számítógépek történetét várja az Olvasó, éppúgy nem fog csalódni, mintha a számítógépek titkos történetét szeretné megismerni. E könyv célja ugyanis éppen az, hogy ne maradjanak örökre titokban a számolás �gépesítésének� kevesek által ismert, titkos vonulatai. Az eVilág Kiskönyvtár sorozat új kötetét bátran nevezhetjük hiánypótlónak, nemcsak mert eddig kevésbé ismert kísérletekről és eredményekről rántja le a leplet, hanem mert a számolás technikájának kétezer éves kronológiáját követi nyomon, a kínai maradéktételtől a holografikus memóriáig. E kísérletek részben megelőzték a közismert Neumann-féle számítógépek történetét, részben azzal párhuzamosan fejlődtek, a láthatatlan �színfalak mögött�, a rejtjelfejtés, vagy éppen a csendes magány titkos birodalmában. A történet ugyanis bizonyos ponton összefonódott a rejtjelfejtés próbálkozásaival, amelyek a titkosszolgálatok féltve őrzött kincseit képezve maradtak a XX. század rejtett tanúi. Így bontakozik ki e könyv lapjain egy napjainkig titokban, vagy éppen az elhallgatás homályában tartott számítógép-történet, amely talán teljesen megváltoztathatta volna a mai számítástechnika e-világunkat behálózó képét. A kötet tartalma ma már megismerhető tényekre épül, mégis megdöbbentő az a gondolatkísérlet, amelyre csábítja az Olvasót. Vajon milyen lenne (lehetne) e világunk, ha a titkos történet válik mindennapjaink valóságává, ha a Szilícium Völgyben D. N. Lehmer és fia D. H. Lehmer, vagy A. Turing korukat jóval megelőző konstrukcióira épülő csipek hódítják meg a világ egyik legnagyobb üzletágát? Vajon az az alapelveiben párhuzamos architektúra, amely akkor a számítógépek működésének természetes alapjává vált volna, ma milyen technikai korlátokat ostromolna? Vajon e merőben más számítógép-felépítés esetén, milyen távolságban lenne ma a mesterséges és a természetes intelligencia? A történet nyilvánosságra kerülése még indokoltabb, ha figyelembe vesszük, hogy 2002-ben volt Charles Babbage 210., Alan M. Turing 90., 2003-ban Blaise Pascal 380., Neumann János 100., 2004-ben pedig Norbert Wiener 110. születési évfordulója. Hiszen e mozaikokból válik érthetőbbé annak a számtalan kisebb-nagyobb óriásnak a szellemi nagysága, akiknek munkássága végül a XX. század kihívásaira adott napjainkig ható választ. A kötet tehát a �teljes információ� rögzítésének teljesíthetetlen igényével farag �holografikus szobrot� eme óriások tiszteletére.
menej