Privát dialektika

---

Egy könyv, egy vélemény, 2000 leütés. Gyors mennybemenetel vagy egy kis halál. Metszetek, karcok, pengék. Privát dialektika. Nagy Csilla (1981, Balassagyarmat)- irodalomtörténész, kritikus, az Irodalmi Szemle szerkesztője, a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem vendég[1]oktatója. A Privát dialektika a negyedik önálló kötete. penge [fn., mn.] 1. Éles, keskeny fémlap, amely rendszerint hegyes is; vágó- vagy szúróeszköz vasból, acélból készült keskeny lapja, lemeze. 2. Finom acélkés; borbélykés. 3. Átvitt értelemben: Kézi szúró[1]vagy vágófegyver; kard, tőr. 4. Valamiben nagyon ügyes, va - lamit nagyon jól csinál, ott van a szeren. [szleng] 5. Nagyon okos, vág az esze. [szleng] Eredet [penge < peng + -e (mellék - névképző), azaz „pengő”
„...a hely éppen úgy a sehol másutt nem található tér, ahogy a pillanat a soha meg nem ismétlődő idő” – Hamvas Bélától származik ez a megfogalmazás, és azért idézem, mert ebben a könyvben térként a nekem legtöbbet jelentő város Kassát jelenti, és azokat a pillanatokat, őszinte emberi kitárulkozásokat örökítem meg, amelyeket a beszélgetőpartnereimből is meghatározó módon ez a város váltott ki. Érdekes kassai polgárokról, írókról, költőkről, filmrendezőkről, szín házi direktorokról, színművészekről, képzőművészekről, a zenei élet kiválóságairól, emberi sorsokról, magyar–szlovák viszonyról és tanulságokról van benne szó, de arra a kérdésre is választ próbálok adni, hogy honnan származhat a titokzatos kassai aranykincslelet. Mivel 50 éve magyar publicistaként élek Kassán – hol az Új Szó, a Pátria Rádió, a Magyar Távirati Iroda, a Szlovák Televízió magyar szerkesztőségének, valamint a Duna Televíziónak külső munkatársaként és az amikassa.sk hírportál szerkesztőjeként –, ezért a szeretett városomról szóló ötödik könyvemben – talán már afféle összegzésként is – 100 érdekes témát ajánlok most a figyelmükbe.
menej