Anna Adamikné

Adamikné Jászó Anna az ELTE BTK professor emeritusa, az MTA doktora, nyelvész. Több könyvében írt már Jókai művészetéről: Jókai és a retorika, Humor és retorika az irodalomtanításban, 33 retorikai elemzés. Jelen könyvének újdonsága, hogy feltérképezi, ismerteti és a retorika komplex módszerével elemzi Jókai novelláit. Jókai nagyon sok novellát publikált, terjedelmük vetekszik a regények terjedelmével. Ez a könyv az első, teljességre törekvő bemutatásuk. Tizenkét rövid novella teljes szövegét is közli, az olvasót segítve. Témájuk szerint a novellák változatosak: 1. külföldi témájúak, ezen belül klasszikus és egzotikus témájúak, valamint 2. európai és magyar témájúak, ezen belül erdélyiek és hazaiak; a hazaiak lehetnek őstörténetiek, történelmiek és jelenkoriak. A novellák tematikája változott az idő múlásával. A klasszikus (ókori) és az egzotikus témájú novellák, bennük a török és az orosz témájúak az 1850 es években sorjáztak, az 1860-as években még megszülettek, de lassan elmaradtak, s velük együtt elmaradt a fennkölt stílus: az évek múltával mind a tematika, mind a stílus változott, egyszerűsödött. A kései novellák középpontjába Jókai a mindennapi emberek életét helyezte, s a rövid novellákból köteteket formált, ilyen például a Targallyak, a Napraforgók, az Őszi fény. Jókai mint egy jó riporter mindenről értesíteni akarta olvasóit: az élet eseményeiről és olvasmányairól egyaránt. Ha egy izgalmas olvasmányra lelt, közvetítette, megformálta, ilyen például az itáliai témájú Miért láttál? vagy az orosz témájú Kerüld a szépet! Hallott történeteket, emlékezett történetekre, ezeket is szavakba foglalta. Jókai nemcsak a legnagyobb regényírónk, hanem a legnagyobb novellistánk is. Stílusára elsősorban az alakzatok változatos, a jelenlévőséget megteremtő alkalmazása jellemző, ennek bemutatása is e könyv érdeme. Jó szívvel ajánljuk a Jókai novelláiról szóló könyvet a magyartanároknak (a gyerekeket talán célszerűbb előbb novelláival megismertetni), valamint minden, a magyar irodalmat szerető olvasónak. Ne felejtsük el Erdélyi János híres mondását: Jókai soha nem unalmas!

Ez az előírt füzet a nagybetűk gyakoroltatását, azok kapcsolását mélyíti el. Igyekszik tudatosítani a gyerekekben a tulajdonnevek, elsősorban a személynevek helyesírását, valamint a mondat írásának elemi szabályait. A kiadvány második részében olyan szavak másolására nyílik lehetőség, melyek a helyesírást megalapozását hivatottak elérni. Kiemelt szerepet kap az önellenőrzés. A füzet végén helyet biztosítunk egyénileg kiválasztott szavak, mondatok tollbamondás utáni írására, valamin emlékezetből írásra, másolásra is.

"A retorika a kifinomult vitakultúra tudománya. Szabályaival meghatározza a legnagyszerűbb tudományos előadásoktól a nyilvános beszédekig minden kommunikáció stílusát, és minden közéleti személyiség szereplésmódját. Ma, amikor a média uralmának korát éljük és megkerülhetetlenné vált a szó hatalma, ismét szükségessé vált a retorikai iskolázottság. A "Klasszikus magyar retoriká"-t tanároknak, felsőfokú oktatásban részt vevő diákoknak, középiskolásoknak és a kommunikációval foglalkozóknak szánjuk, de a leendő szónokok, jogászok és politikusok is haszonnal forgathatják. Könyvünkben egyesítjük a klasszikus és a modern retorika eredményeit, részletesen tárgyaljuk az érvelést és a stílust. Az elmélet és gyakorlat egységét a világirodalom és a magyar szónokok nagy beszédei mellett a szöveges ábrák, illusztrációk és a fejezetek végén található gyakorlatok segítik: beszéd írása, megtanulása és előadása. Tapasztalatunk szerint már három-négy ilyen feladat elvégzése után sokat fejlődhet a szónoki képesség." (a Kiadó)

A Fejlesztő olvasókönyvet azoknak ajánljuk, akik számára gyakran problémát okoz az olvasás és a szövegértés: tizenéveseknek, esti és levelező iskolák idősebb tanulóinak, a szakképzésben résztvevőknek, valamint az ún. diszlexiás osztályokba járó diákoknak. A könyv nem kapcsolódik ... Folytatás ›› speciális tantervhez, éppen ezért minden iskolatípusban használható. Azoknak a fiatal felnőtteknek kíván segíteni, akiknek még nem alakultak ki vagy nem szilárdultak meg az olvasási készségei, ezért fokozottan ügyel a motivációra és az érdeklődés felkeltésére. Az ő esetükben nagy gondot kell fordítani a nyelvi tudatosság fejlesztésére, a szóbeli alapozásra, majd a hang-betű kapcsolatok kialakítására, végül a folyékony olvasás begyakorlására. A szövegértés szintjeit is gondosan kell kiépíteni: a szó szerinti, az értelmező, a kritikai és a kreatív olvasás összekapcsolásával. Az olvasmányokhoz kapcsolódó számos feladat a készségek kis lépésekben történő, fokozatos kialakítását biztosítja. A könyv rendkívül alkalmas a felzárkóztatásra, az általános iskolai tananyag elmélyítésére, valamint az otthoni gyakorlásra. A(z) Fejlesztő olvasókönyv (Könyv) szerzője Adamikné Jászó Anna, Fercsik Erzsébet.