Endre Ady strana 3 z 3

"Az olvasó talán hajlamos kategóriákban gondolkodni: a költő az költő; az író az író. Álljon előttük cáfolatul ez a kötet, a más területeken is kiválót alkotó Ady Endre összes novelláinak gyűjteménye.Számos, vagy mondhatni inkább: számtalan 20. század eleji újságban, folyóiratban jelentek meg ekkor tárcanovellák, az igen népszerű zsurnaliszta stílusban. Saját megfogalmazásában ,,...nemcsak durva muszájból vagy szükséges pénzért..." - aminek némileg ellentmond a ,,Tíz Forint vőlegénye" című őszinte, önironikus vallomása. A lapok valóban heti rendszerességgel elvárták munkatársaiktól az előírt penzumot - legyen az riport, kritika, úti beszámoló vagy költemény. S ez látni valóan jót tett a kezdetben romantikus-balladisztikus irályban bontakozó (botladozó) prózájú Adynak. Élményt ad, ha időrendben követjük a folyamatosan csiszolódó, érlelődő írásműveket. Évről évre érik témáiban, szemléletben; a gyermekkori benyomásoktól a szélesebb világlátás felé nyílik írói horizontja - egészen az életről való, reménytelen lemondásig. Nem kötelező mindenben egyetérteni vele. Ha megelégeljük a rosszlányok és hűtlen asszonyok végtelen variációjú históriáit, felüdülhetünk a bibliai Krisztus-történetek kissé átfogalmazott változataival, kedves, papi környezetet idéző írásaival. Ahogy a világháború évei elkövetkeznek, elfogy, szinte megszűnik a novellatermése, közben viszont költészete bőven kárpótol."

,,HATVANY LAJOSNAK Érmindszent, 1908. dec. 22. Kedves, jó Barátom, Lajosom, levelezőlapodat megkaptam, de két levelem után. És senki se írta, hogy Berlinben vagy. Úgy hiszem, jan. 1-én Pesten leszek, s még ha ott vagy, s akarod, beszélgetünk. Volna a sok minden volt után és várható előtt veled beszélnivalóm. Fenyőnek mondd meg, hogy a Szini-cikk készül. Hihetetlenül különös, hidegülő az én belső életem. Nagy bajoktól félek, s legalább panaszkodni szeretnék Ignotusnak, neked, Fenyőnek. Itt a falu elvégezte rajtam még, amit el kellett végezni. Most már nincs egy félórás fix lelkiállapotom. Minden zaklat és gyűlölni késztet. (Még olyan semmiség is, hogy Sándor bá' csak a nevét írta alá a kártyád alá, semmi mást. Hát Sándor bá'-ban annyi se maradt a régiből, hogy sejtse, mennyire fájhat ez nekem?) A viszontlátásra (még írhatsz addig ide) ölel igaz híved Adyd"

Péter bátyám, földim és atyámfia, azt magyarázta egyszer nekem sokáig, hogy a régi Partium: legváltozatlanabb szöglete a világnak. Kínában is meg-megujul az ember, a lélek, a világ, de például a Szilágyság némely falvában az emberek ma is úgy élnek, mint hatszáz esztendo elott. Hiába jött a jobbágyfölszabadítás, a vonat, a szó-röpíto drót, Amerika, a szocialista agitátor, ezek a falvak nem is csodálkoznának, ha hirtelen hatszáz év elott élnének ujra. - Csak a csárda haldoklik, a csárda elmúlik, az útszéli csárda - sóhajtotta Péter bácsi, aki pedig nem volt ostoba imádója az elmult idoknek. - A csárdát sajnálom - sóhajtotta Péter bátyám - a Szilágyság csárdáit különösképpen sajnálom - erosítette. - Tudod, a Szilágyságban hagyomány szerint nemes urak voltak a csárdások, persze csak hét szilvások, de nemes urak mégis, akik azután erre a mesterségre adták magukat, azok okvetlenül különös, nem mindennapi emberek voltak, valakik.

Ötven éve halott Ady Endre, a XX. századi modern magyar költészet nagy forradalmára. Kora általában csak a stílusforradalmárt látta benne, a nagyvárosi polgárság rajongott a költészetéért, de líráját következetesen félremagyarázták: a tőkés osztály irodalmi szószólói pedig – a félfeudális magyar társadalom sáncai mögül – a verseiből kicsendülő szociális programjáért és mondanivalójáért támadták. Minden verse egy-egy vádirat, szenvedélyes támadás a feudalizmus és az egyházi reakció ellen, sürgető soraiból kisüt az azóta megvalósult jövő: népének forradalma. Halála ötvenedik évfordulóján nem a halott költőre, hanem élő művére emlékezik jelen kiadással A magyar irodalom gyöngyszemei sorozat.

Kötetünk először gyűjti egybe magyar írók cigányságról szóló novelláit. A történetek többnyire vidámak és gyászosak, szellemesek és izgalmasak, de leginkább igazak és emberiek, megjelenítik az évszázadok óta velünk élő cigányság karakterét, megelevenítik változatos életformáit, megfogalmazzák a magyar ember hozzájuk fűződő viszonyát. A szerzők között találjuk: Ady Endrét, Bíró Lajost, Bródy Sándort, Csáth Gézát, Füst Milánt, Gárdonyi Gézát, Heltai Jenőt, Hunyady Sándort, Kosztolányi Dezsőt, Krúdy Gyulát, Mándy Ivánt, Móricz Zsigmondot, Szini Gyulát, Szomory Dezsőt, Tamási Áront.

A kötetben többek között Ady Endre, Bíró Lajos, Bródy Sándor, Heltai Jenő, Hevesi András, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Örkény István, Pap Károly, Szép Ernő, Szomory Dezső, Tersánszky Józsi Jenő gyönyörű novellái, olykor tanulságos és megható, máskor elgondolkodtató történetei olvashatók egy olyan világról, amelyben élünk.

A lexikonban a huszadik század nagy magyar íróinak novellái olvashatóak a szerelemről. A szenvedélyes, olthatatlan fiatalkori és a megnyugodott bölcs öregkori szerelemről is részletes képet kap az olvasó a szomorú és vidám történeteken keresztül. A szerzők között találjuk többek között Ady Endrét, Bíró Lajost, Bródy Sándort, Csáth Gézát, Hunyady Sándort, Juhász Gyulát, Kosztolányi Dezsőt, Nagy Endrét, Szomory Dezsőt, Szép Ernőt, Thury Zoltánt.

Ady írásaiból ébred a tegnapi Párizs, festők, írók, költők, színészek Párizsa, a város felett ott lebegnek élőn s holtan: Rodin, Carriére, Verlaine, Rimbaud, Gauguin és a többiek, akikről a költő vall. A könyvben 63 cikk, tanulmány kapott helyet.

A kötetben olvasható írások: A nagyranőtt Krisztusok; Kis, karácsonyi ének; Karácsony; Betlehem néma; Szegények karácsonya; Buddha temploma vár; Moszkva karácsonya; Az orosz karácsony; Egy jövendő karácsony; A karácsony férfi-ünnep; Egy megíratlan na plóból; Kató a misén; A Vidámság Küldöttje; Az Árnyak karácsonya; Gyűlölet és Harc; Virágos karácsonyi ének; Karácsony.