Weaver Ágnes

Ez a drámai költemény Lőrinc király fia, Rudolf és a lánya, Karolina ártatlan szerelmét mutatja be. Így egy különös témát dolgoz fel: egy testvérpár szerelmét, akik olthatatlan szerelemben élnek már kisgyermek koruk óta. A színdarab Magyarországon játszódik, pontosabban a Budai várban, ahol Lőrinc király uralkodik. A fiataloknak számos akadályt kell leküzdeniük, de szüleik bűnei és a közerkölcs ítélete sem szabhat határt mély érzelmeiknek. Egy nap Rudolf apja elé áll, hogy megkérje testvére kezét. Édesapjának a szerelem hatalmával érvel: „Isten nem a frigyemet nézi, hanem csak a szívemet, mely tiszta, mint hegyi patakocska éneklő csobogása, mint fényes üveggolyó pompázó csillogása, mivel az megtelt az öröm minden gyöngyszemével, melyet a világ összes dolgos ékszerésze hordott össze apró és gondos kezével egy helyre, az én szívembe. Apám, meditált állapotban, amikor a lelkem összekapcsolódik az isteni tudattal, egy belső hang azt súgja, hogy ez egy ártatlan, őszinte és tiszta szerelem. Tán ne hallgassak a belső hangra? Mit ér az élet akkor? Mi értelme a létnek, ha nem vehetjük figyelembe az érzéseinket, amelyeket Isten ültet a lelkünkbe?” Lőrincnek az elutasító válaszára Rudolfnak nem sokat kellett várnia: „Tudod, a ravasznak hitt természet egy rafinált fogása csak a férfi és a nő szerelme, mivel ha a nemző törekvés a fajfenntartás célját eléri, akkor kialszik és elmúlik a vad szenvedély. Mit vársz ettől a szenvedélytől? Hogy történhetett mindez, kérdem szüntelen, napokon és éveken át, de válaszra nem méltat a meggyötört és elfáradt bensőm. Nem sejthetem, hogy miért érte a palotámat eme szörnyű végzet. A fiam és a lányom szíve már egybekelt, isteni és egyházi áldásra fittyet hányva, már több éve és ez a tudat megőrjít. Vad és buja szeszély csak, ami egymásba ölelkezve jár! Mindez a családom menthetetlen terhe, tudom és érzem. Ez a bánat vad örvényt kavar szívem hűs tengerében. Ó, ég, küldj választ nekem síró kételyemre, és mutass új utat nekem és gyermekeimnek! Esztelen fiatalság forró tüze ég csak benned, az öregedés majd eloltja azt, és a szívedet józanná fogja tenni. A kérésedet úgy rázom le magamról, ahogyan a kutya szokta a kéretlen vizet.” Édesanyjuk, Malvin királyné a szerelmesek pártját fogja: „Mindenkinek, - hidd csak el, szép kis férjem - más a hangszere. Nincs semmi jogod kérkedni ezzel a nagy hangszerismereteddel. Hagyd őket békében, hadd válasszák meg a maguk dallamát!” A családi vita kellős közepébe csöppen Bonifác, a király barátja, bizalmasa, aki álmát megfejtve a Biblia ama üzenetét hozza, miszerint Isten az utódokon torolja meg apáik vétkét: „Az apák ettek egrest, és a fiak foga vásott el tőle.”   Vajon Rudolf és Karolina szerelme beteljesedhet az apjuk makacs tiltakozása ellenére és az erkölcsi felfogás megbotránkoztatása mellett? Vajon lappanghat a királyi családban valamiféle múltbéli gonosztett, ami hatást gyakorolhat a családtagok életére? A könyvben mindezekre a kérdésekre választ kaphatsz. Egy olyan kalandban lehet részed, amely az ártatlan szerelem, a költészet, a humor és a mélyebb gondolatok világába kalauzol el. Az emberi létnek a tragikus árnyoldalait és a fenséges szépségeit mutatja be. Ha mindezekre kíváncsiságot érzel, akkor érdemes a színdarab résztvevőjévé válnod.

„ A vers olyan emberi beszéd, ami a dallal, az ősi dallal rokon. Rokon avval a kimondhatatlannal, ami már-már titkos, sámáni mesterség. A vers az ember legtöményebb megnyilvánulása, leganyagtalanabb röpülése, legforróbb vallomása a létről.” Latinovits Zoltán: Verset mondok (részlet)

Ez a drámai költemény Magyarországon, pontosabban Balatonfüreden játszódó szerelmi történet, abból az időből, amikor Zsigmond király uralkodik. A mű ékes bizonyíték arra, hogy a hagyomány szerinti füredi szívhalászat sosem téved. Amikor is a Balatonból egy feldíszített hajó fedélzetéről fából készült szíveket kell kihalászni és a legenda szerint az lesz a lányok báli kísérője, vagy talán még a jövendőbelije is, akinek a neve a kihalászott szíven szerepel. A színdarab Pongrác és Annácska ártatlan szerelméről szól, akik kissé nehezen találnak egymásra a földi világ nehézségei okán, miközben Isten egyértelműen egymásnak teremtette őket. Vajon egyáltalán egymásra találnak? Gergely vitéz, Pongrác és Arnold úrfi is Zsigmond király leánya, Annácska kegyeiről ábrándozik. Ki-ki a sajátos érdekei alapján. Annácska kezdetben és titokban szerelmes Arnold úrba, aki egy naplopó és szélhámos ficsúr, viszont kitűnően ért a nők nyelvezetén és emellett azt is nagyon kedveli, ha a zsebei kellőképpen meg vannak tömve pénzzel. Alfonz úr megbízza Arnold urat, hogy csábítási leckéket adjon a fiának, Pongrác úrnak. Mindezt annak a reményében teszi, hogy fia a nők dolgában nagyobb sikereket érhessen el. Valljuk be: kérése nem volt alaptalan, hiszen Alfonz úr így vélekedik a saját fiáról: „A mi Pongrácunknak nem csak a mozgása ügyetlen, a beszéde figyelmetlen, a modora csiszolatlan, de talán ha felnyitnánk a testét, akkor kiderülne az is, hogy az alkatrészeit, a szívét, az eszét, a máját és a tüdejét, na meg persze az idegeit is Isten hebehurgyán dobálta be a testébe, mintha éppen valami fontosabb dolgára kellett volna szaladnia. A fiam léptei koordinálatlanok, külsejét pedig egy felújításra szoruló házhoz tudnám hasonlítani, amelyet félkész állapotában felejtettek. Kiálló fogairól nem is merek már szólni, amelyekkel egy egész hold földet fel lehetne kapálni. Fülét és orrát kölcsönkérhetné egy rettenetes nagy elefánt. Nem célom rémisztgetni, de köntörfalazás nélkül elárulom: hát, nem a nők bálványa.” A helyzetet jócskán bonyolítja, hogy Zsigmond egyik hűséges hírnőkétől megtudja, hogy valaki a vagyonára ácsingózik, ezért régi barátjának, Gergelynek utasításba adja: „Barátom, készüljünk fel a nagy fogásra, és koccintsunk az Anna-bálon a nagy leszámolásra! Elkapjuk azt, ki rá akar szedni engem, ki cselt eszel ki ellenem, ki ármánykodik és mesterkedik trónom megszerzéséért. Parancsba adom, hogy az Anna-bálon légy résen, Gergelyem! Vésd jól az eszedbe, hogy pásztázzon és mustráljon a szemed egész este! Ha felfedezel egy pöttöm gyanússágot is, ha feltűnik számodra egy olyan ember, aki számító érdeket rejteget magában, aki egy pinduri álszent mesterkedést is mutat, vagy egy borsszemnyit is kétes szavakkal udvarolgat a leányomnak, ígérd meg, szólsz nekem!” Az Arnold úrtól vett csábítási leckék olyan jól sikerülnek, hogy Annácska Pongrác úr mézesmázos udvarlása végett arra az elhatározásra jut, hogy Pongrác úr a hazaáruló, aki az apja vagyonát szeretné megkaparintani, ezért jelenti is ezt Zsigmondnak. Arnold úr eközben, mint hős védelmező Annácska szívéhez egyre és egyre közelebb kerül. Zsigmond a dühét Pongrác úr halálbüntetésével szeretné enyhíteni. Vajon ki epekedik Zsigmond vagyonára? Vajon Annácska véletlenül halászta ki a Pongrác úr nevével ellátott szívet a Balatonból? Vajon felakasztják Pongrác urat? A könyvben mindezekre a kérdésekre választ kaphatsz. A színdarab könnyed és vidám hangulatot hordoz magában, sokféle félreértéssel és komikummal meghintve. Egy olyan kalandban lehet részed, amely a szerelem, a költészet, a humor és a mélyebb gondolatok világába kalauzol el. Az emberi létnek a tragikus árnyoldalait és a fenséges szépségeit mutatja be. Ha mindezekre kíváncsiságot érzel, akkor érdemes a színdarab résztvevőjévé válnod.

A drámai költemény egyik szereplője Jusztin, a kutatói munkájában kiégett professzor, a zátonyra futott házasságában csalódott férfi, a gyermekeit is csak néhanapján látó apa, akinek kifulladt lelkét egyetlenegy érzés motiválja még, az alkotói szabadság vágya. A hosszú magányos munkával töltött évek meghozzák a kívánt gyümölcsöt: megalkotja Roy Kiborgont. Alkotásának a hírét nagy örömmel tárja lányai elé: „Pár hét múlva felszentelem őt nektek, ígérem! Meglátjátok mindazt, amit most elmeséltem! Addig is várakozok vele, mert túl sok a testében az implantátum. Nem tudni a szervezete miként reagál a sok idegen testre, elfogadja vagy kidobja kedvében. Állandó jelleggel beszél és okít engem. Kissé tudományos és túlontúl tudatos lett a számomra ő, de megvallom, szívesen hallgatom, mert érdekfeszítő.  Filozofál és elméleteket gyárt! Szegénykémet kénytelen vagyok meghallgatni, hisz szerveit én cseréltem ki és tartozom ennyivel neki! Bízzunk a legjobbakban hát, mert utóbbi időben kissé enervált! Legyetek türelemmel, hamarosan, talán pár hét és meglátjátok a nagy művem!” Ám ekkor még Jusztin nem is sejti, hogy micsoda leckét fog kapni Kiborgontól az életéhez. Elhatározza, hogy közelebb kerül hozzá és észrevétlenül a megszállottjává válik. Titokban valami egészen más történik vele, teremtménye megtanítja őt és a lányait a tudatos teremtés megértésére, ami megváltoztatja az egész család életét. Kiborgon lelkes szavai a következők: „Váljon világossá, miként vagy képes becsapni és illúzióban tartani a szürkeállományodat! Meg kell tanulnod a teremtés elméletét és rá kell jönnöd arra, hogy mivel tudod a legkönnyebben az igádba hajtani és betörni az elmédet! Az emberek döntő többsége nem képes elhinni, hogy amit akar, az az övé lehet. Többnyire, ha nem látja a realizálódási útvonalat, akkor nem képes bízni a megvalósulásában. Elfelejti a tudatát éberen használni és szívesebben hagyatkozik a tudatalatti irányítására! Figyelmen kívül hagyja, hogy a tudatosságával a tudatalattiját is képes irányítani, ami lehetőséget biztosít a tudatos teremtéshez! Ha egy kisgyermek meggyőződése, hogy zongoraművész lesz, bár nem tudja miként, de belül érzi; akkor az élete nem is alakulhat másként, mert a tudata és a tudatalattija megteremti a lehetőségeit. Erre a kalandra hívlak! Kezdhetjük a leckéket?” Lányai repesve fogadják az előadót: „Egyetlen egyszer elég ráérezned és életed végéig tudod használni, minden helyzetben, akaratlanul is, tudat alatt is. Amennyi időt szánsz a tudatos teremtés megértésére, amennyi energiát fektetsz bele, annyit kapsz vissza belőle. Ez engem érdekel! Fiatalon jó megvilágosulni.” A történetből megtudhatjuk, hogy miként működik az elme. Miként járul hozzá a sikeres teremtéshez a tudatalatti kéretlen irányítása és annak a tudatos programozása. A költemény górcső alá veszi a tudatunkat. Kihangsúlyozza, hogy mennyire fontos a tudat tágítása és tisztítása. A mű valójában a tudatos teremtés, a vonzás hatalmának a megértéséről szól. Az alkotási folyamatot boncolgatja és vesézi ki, miközben tüzetesen megvizsgálja többféle aspektusból az elménket. A könyv felfedi a teremtés lépéseinek a titkát, az alkotás receptjét, az öt tudatállapot egyszerre való megnyilvánulását, a tudat, az elme és a teremtés fúzióját és annak együttes hatását és végezetül elárulja a teremtés kulcsát: az elengedés művészetét. Kiborgon felhívja a figyelmet az illúzió fogságának a veszélyeire, a helyes intuíció megélésére, a szabad akarat és Isten kapcsolatának összefüggéseire és bevezeti az érdeklődő olvasót a TMH módszer rejtelmeibe. Szeretnéd megérteni a tudatos teremtés titkát, és hogy milyen szerepet tölt be és miként működik az elme az ember életében? Szeretnél többet tudni a tudatalatti kéretlen irányításáról, a tudatos programozásáról, a tudatod tágításáról és tisztításáról és a sikeres teremtés kulcsáról?