Cserni András

Hivatal nyílik valahol, mely az emberek lelki problémáit hivatott megoldani a bürokrácia eszközeivel. Egy csalódott fiú bosszút akar állni összetört szívé miatt, hát nyakába veszi a várost. Amazónia dzsungelét rója az utolsó jaguár, s különös dolgok történnek vele, mikor álomra hajtja a fejét. Hogy mi a közös ezekben a történetekben? Mind ebben a „tarisznyában” találhatók, sok egyéb mellett. Cserni András, a többkötetes, ifjú szerző ezúttal a novellák világába invitál minket. A változatos történetek között akad vidám, szomorú, elgondolkodtató, könnyed, valószerű és mesei. Olvashatunk liliomtipróról, kézről kézre járó csokoládéról, kívánságot teljesítő aranyhalról, borozgató rómaiakról, a felelősség elől menekülő cégvezetőről, macskákkal társalgó kísértetről és sok minden másról. Gazdag és színes a paletta, mind a harminc rövidpróza egyedi, önálló történet. S miközben elmélyülünk az apró, mégis teljes világokban, magunkra és életünkre ismerhetünk a sorok között, okulunk a szereplők sorsán, majd eldöntjük, (amint ezt a címadó novellában is megfogalmazásra kerül) hogy e tanulságokat betesszük-e saját tarisznyánkba, vagy meghagyjuk ebben, amelyikben találtuk.

Árnyak gyülekeznek Mistaria és az Evilág felett. Aggasztó események zajlanak. Sötét erők mozgolódnak. A megsebzett vad visszatámad talán?Patrikot ismét rémálmok gyötrik, s egyre idegesebb lesz, mikor Kristóf nem ad életjelet magáról. Márk és Jani segítségével nyomozni kezd, s döbbenten fedezik fel: legjobb barátjukat elrabolták. Hagyományos úton nem lehet tenni semmit, így a három fiú Mogyoró, Vándor, Geze, valamint egy bujkáló sámán, Harald segítségével felkerekednek az Avilágba, hogy megkeressék a titokzatos Hollós Embert, aki talán tudja, hol lehet Kristóf.Az Avilág nyugati felén elterülő Fort-hegységben egy ifjú betyár, Alex cselszövés áldozatává válik: egy rablógyilkosság első számú gyanúsítottja lesz, holott nem ő követte el. Vérdíjat tűznek ki a fejére, így menekülnie kell. Egy biztonságos hely marad számára: a Holló Királyság területén fekvő Ezüsterdő, a törvény elől menekülők mentsvára.Mindeközben a Marothan-család életben maradott tagjai Manca vezetésével nagyszabású tervek véghezvitelébe fognak bele. Ám hamar rejtélyes ellenfél tesz nekik keresztbe. Egy titokzatos, magát csak Nemesasszonynak nevező illető pénzt és erőt nem kímélve akadályozza a vén boszorkányt, ahol tudja. De vajon meddig tart ki?Hogy függ össze a kamasz zsivány tőrbe csalása és egy evilági fiú elrablása? Mi lehet a Patrik álmaiban folyton megjelenő, hátborzongató szörny? Miről nevezetes a Mindentjáró Malmocska? Egyáltalán, merre jár Roland és Szandra? Milyen titkokat rejteget az ólomszívű múlt? Miért jut valaki olyan következtetésre, hogy a szeretetnek nincs helye a világon? S legfőképp: hová tűnt Kristóf?

Az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium (röviden: VMG) talán nem az akvarisztikát juttatja elsőként az ember eszébe – pedig van egy Akvarista Blokkja egyedülálló víziállat-gyűjteménnyel. A 209-es számú terem akváriumokat és terráriumokat rejt, bennük színpompás halak, egzotikus hüllők, kecses garnélák, akiket lelkes diákok gondoznak. Az ő történetük Akvarisztán krónikája. A szerző, Cserni András maga is akvarista, azaz „halas” volt. Gimnazistává válása után jóformán azonnal a Blokkba sodródott, s olyannyira összenőtt a sorsuk, hogy végül vezetőjévé lett. Önéletrajzi jellegű írásából (mely átmenet novellafüzér és regény között) az ő szemszögén keresztül követhetjük végig négy év eseményeit az akváriumok körül. A könnyed, olvasmányos történetből megismerkedünk a gondozott állatokkal (például Olgával és Ottokárral, a pézsmateknősökkel), az igazi egyéniség akvaristákkal (a Mesterrel, a Szerelővel és másokkal), a Blokk teljes történetével (egészen a kezdetektől), minden tündökléssel és katasztrófával (és hogy mi szerepe volt ebben a COVID-nak), szembenézünk Idővel, Káosszal, Kórsággal (talán nem is annyira képletesen…). S miközben a kedves Olvasó együtt izgul nevet, bánkódik, mérgelődik a halasokkal, észrevétlenül tanulja meg az akvarisztika, terrarisztika sok csínját-bínját, helyenként pedig hosszabb-rövidebb filozofálásokra hív a szerző (például szutykos szűrőszivacsok sikálása közben). A történet végére az is kiderül, mi Akvarisztán meg az akvarizmus, s miért jó, ha velünk van a KÖD, ugyanakkor mennyivel rosszabb, ha bükkfát kapunk.

Mistaria ?titokzatos hely. A mágia mindennapos, az állatok királyságokban élnek és értik az emberi beszédet, az emberek, törpék, manók és más lények pedig megragadtak valahol a középkor és a kora újkor határán. Létezéséről nem tudnak az evilágiak, bár csak egy karnyújtás (és az Álca vékony rétege) választja el egymástól a két világot.Itt él a tizenhat éves Roland, a Mistariában Meredély-hegységnek, az Evilágban Zemplénnek nevezett vadregényes tájon az erdőben, egy óriási farkasfalka társaságában. Hogy miért? Mert csordásfarkas, vagyis farkasember. És az avilágiak nem tűrik meg maguk közt a fajtáját. Az egyetlen ember, akivel kapcsolatot ápol, a Vadon vénséges Varázslója, a táltos Wlottenill – egészen addig, míg egy napon (miközben egy „apró szívességet” tesz az öreg varázslónak), találkozik az elbűvölő evilági lánnyal, Szandrával. Kapcsolatuk gyorsan mélyülni kezd, ám ezt se a farkasok, se Wlottenill nem nézi jó szemmel. S ha mindez nem lenne elég további bonyodalmak adódnak: a ravasz, kíméletlen és gazdag előkelő család, a rossz hírű Marothanok egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a Meredély-hegység felé, s nem kétséges, ennek középpontjában Roland áll. Budapestről pedig útnak indul egy tinédzsertársaság, hogy kempingezzenek a Zemplénben – köztük Kristóffal, Márkkal és Patrikkal, akik nyakig belekeverednek az eseményekbe. Létezhet-e bármilyen kapcsolat két külön világban élő ember között? Roland valóban olyan mogorva és borúlátó, mint első látásra tűnik, vagy csak színjáték az egész? Ki az a titokzatos lány, akit Kristóf megpillant a hajnali Zemplénben? Mik laknak a Nyírerdőben? És legfőképp: miért érdekli a Marothanokat egy árva, nincstelen csordásfarkas?

Küzdelmek. Árulások. Titkok. Ellenségek. Barátok. Közeleg a végső leszámolás…Veszteségektől és napvilágra került titkok súlyától nehéz szívvel, az Ezermester adta térkép zavaros iránymutatását követve indul északnak az evilágiakból és avilágiakból álló csapat, hogy felkutassák Isten Kardját, e legendás fegyvert, mely ha a megfelelő személy kezébe kerül, megfékezheti a Marothanok aljas tervét. Útjuk ismeretlen, sokszor barátságtalan tájakon vezet: a Galamb Királyság felhőbirodalmába, majd a titokzatos Zordon-fennsíkra, onnan a Mákföldekre, s a Csillagösvényre, és egyikük se tudja, hol végződik. Közben mindenkit kétségek gyötörnek, a gyásszal és valódi önmagukkal küzdenek, és ellenségből ellenségbe futnak – ugyanis Manca kémje a nyomukban jár, s a gonosz boszorka rájuk uszítja annyi csatlósát, amennyit csak bír…Janca Trotota helyzete se rózsás. Megesküdött, hogy megállítja a Marothanokat, ám a rettegett Radoni Mészáros, Gerjen Hander tábornok Luper falai közé szorította, majd ostrom alá vette a várost. Egyetlen reménye az odakinn maradt Caplon, s maroknyi serege. De kétséges, hogy a férfi időben Luperhez érhet…Mindeközben Capitrexből, a fővárosból útra kel egy hajdú, hogy felkutassa és törvény elé állítsa Alexet. A férfit erős indulatok fűtik, s a múlt árnyai kísértik. Kézre akarja keríteni az ifjú zsiványt, s mindazokat, akik támogatják – kerül, amibe kerül…Hogyan birkózik meg Roland, Kristóf, Alex, Patrik és a többiek belső harcaikkal és életükre törő ellenségeikkel? Akad-e szövetségesük, vagy egyedül kell helytállniuk? Milyen gonosz fortélyt eszel ki Janca ellen Gerjen Hander? Miért gyűlöli oly elkeseredetten a betyárokat a zárkózott hajdú? Mik mondják, hogy jujuju? Követhetik-e a hősök a szívüket? Ki Manca kémje valójában? S legfőképp: megtalálják-e a Háromvérű Fiút, az egyetlen személyt, aki forgathatja Isten Kardját?