Jancsó András

XIII. Leó pápa a 19. század nagy problémáját, a munkáskérdés fontosságát felismerve adta ki az első szociális körlevelet 1891-ben, ezzel megnyitotta a keresztény szociális tanítás nagy jelentőségű dokumentumainak sorát. A Rerum novarum kezdetű enciklika lényegi fordulatot jelentett a munkáskérdés egyházi megközelítésében. Nagy érdeme, hogy egyértelműen rögzíti a magántulajdon védelmének fontosságát, az egyház feladatát, valamint az állam, a munkaadók és a munkavállalók legfőbb kötelességeit a szociális kérdés megoldásában és a közjó előmozdításában. Ezzel megteremtette annak hagyományát, hogy az egyháznak van véleménye és felelőssége a szociális és társadalomerkölcsi kérdésekben. Sőt, az enciklika a keresztény politizálás alapvetéseként is fontos dokumentum. A Rerum novarum kapcsán visszatérő állítás, hogy a katolikus egyház megkésett a munkáskérdésre való reagálással. Tény, hogy Karl Marx már több mint húsz évvel az enciklika megjelenése előtt kiadta A tőke első kötetét. A szegénység és a munkások helyzetének szocialista értelmezése így valóban megelőzte az egyház tanítóhivatali megnyilatkozását. Ugyanakkor az érem másik oldalát is megvizsgálva azt láthatjuk, hogy bár a Rerum novarum valóban újszerű mint pápai megnyilatkozás és első a szociális enciklikák sorában, mégsem előzmények nélküli. Jelen kötet szerzői ezt a több mint százharminc éves, folyamatosan megújuló hagyományt mutatják be és vizsgálják meg különböző – történeti, filozófiai, gazdasági és teológiai – megközelítésekből.