László Arany

Arany László népmese gyűjteményéből összeállított válogatás, melyet színes illusztrációk tesznek a gyerekek számára érdekessé.

A Világegyetem végtelen. Térben és időben egyaránt. Valóban elképzelhetetlenek a benne lévő távolságok. Nem tudunk olyan nagy értéket mondani, ami ne lenne továbbra is határtalanul parányi az egészhez képest. Galaxisok tíz és százmilliárdjaiból álló, füzéres szerkezetű, gigantikus szuperhalmazok és képzeletünkkel fel sem fogható méretű üres területek töltik ki. Ebben a felfoghatatlan méretű Világegyetemben nyüzsög az élet. A nyílt világűrben is! Bármennyire is igyekeznek az emberiség múltját meghamisítani, bárhogyan és bármekkora költséggel is próbálják a földönkívüli élet nyomait elzárni előlünk, még a létét is sok esetben letagadni - mindez hiábavaló fáradtság. Ha valaki csak a földi élőlények tűrőképességét vizsgálja is, könnyedén rájöhet, már csupán azok is képesek lennének az egész Naprendszert benépesíteni! Ha pedig erre képesek, akkor meg is tehették, és bizonnyal meg is tették az elmúlt 5 milliárd évben. Vagy a földi élőlények, vagy a máshonnan származók. Az idegen fajokkal való találkozásokra vonatkozó esetleírások száma bőven meghaladja a tízmilliót. Könyvünkben azokat a fajokat mutatjuk be - összesen 67-et -, melyek a leggyakrabban látogattak vagy látogatnak el hozzánk, történelmünkkel a legközelebbi kapcsolatban álltak vagy állnak, a jelen vagy a múlt embereire a legnagyobb hatást tették. Tesszük ezt azzal a tudattal és felelősséggel, miszerint a hivatalos álláspont továbbra is az, hogy földönkívüliek márpedig nem léteznek. Legalábbis néhány ország vezetősége még mindig körömszakadtáig ragaszkodik ehhez az állásponthoz. Szerencsére egyre kevesebb van ilyen. Fejezzük ki azon vezetők számára viszont a tiszteletünket, akik a nyilvánosság elé mertek lépni a földönkívüli élet kérdésében, és merték vállalni, hogy gúnyolódók céltáblái legyenek. Miként a számolatlanul sok megfigyelő, s azok a kutatók is, akik ugyancsak felvállalták, hogy a szemtanúk megfigyeléseit feldolgozzák és nyilvánosságra hozzák. Köszönet Mindannyiuknak! Nélkülük nem jöhetett volna létre ez a könyv.

"A költőóriás Arany János fia, a Petőfi által csak Arany Lacinak hívott szerző mindössze tizennyolc éves, mikor nővérével együtt népmesekutató körútra indul Székelyföldre. A gyűjtés a magyar folklór kiváló alkotásait szedi csokorba: népmeséket állatokról, együgyű és furfangos emberekről, táltosokról és királyokról, egy olyan csodálatos világról, amely évszázadok, évezredek óta ott él népünk emlékezetében. E történetek nem hiányozhatnak egyetlen kisgyermek meseélményei közül ma sem. A könyv Arany gyűjtéséből ad közre egy tucatnyi mesét, melyeken már generációk nőttek fel. A kiskakas gyémánt félkrajcárja, A kismalac és a farkasok vagy éppen Babszem Jankó: megannyi jó ismerőse felnőttnek, gyereknek. Ebben a kötetben ismét találkozik velük, de talál néhány olyan szép mesét is, amelyet mostanában sehol sem olvashatott. A népmesék olyanok, mint a kövek, melyeket az idő végtelen folyama egyre csak görget magával, miközben értékes kinccsé csiszolja azokat. Ez a kincs: közkincs; merítsünk belőle ezzel a kötettel is a gyermeki - és felnőtt - lélek gazdagítására. "