Zoltán Babucs

autor

A Felvidék és Kárpátalja hazatérésének emlékalbuma


Babucs Zoltán (Jászberény, 1974) hadtörténész-muzeológus tősgyökeres jászkun család sarja. A budapesti HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos munkatársaként dolgozott - kisebb megszakításokkal - közel két évtizedig, 2017 óta a Magyar Hírlap (polgári közéleti napilap) lapszerkesztőjeként tevékenykedik. Szakterülete: a második világháborús Magyar Királyi Honvédség, az 1848/49. évi magyar függetlenségi háború honvédseregének története, a jászkunok és a székelyek katonáskodása. Az isteni gondviselés, a magyar politikai és katonai vezetés céltudatossága, valamint a kedvező külpolitikai konstelláció révén született meg az első bécsi döntés 1938. november 2-án, miáltal a trianoni igazságtalanság egy része nyert jóvátételt, és a magyar Szent Korona fennhatósága alá tért vissza a Felvidék és Kárpátalja déli része. Nyolcvan évvel ezelőtt, amikor Csehszlovákia először tűnt el a térképről, 1939. március 15-18. között honvédeink fegyverrel vették vissza Kárpátalja északi és keleti részét. E kötet az országgyarapítás nyitányát mutatja be, a hadtörténeti események ismertetésén túl beppillantást enged a honvédek és a felszabadult magyarság gondolataiba, érzéseibe, nem csupán visszaemlékezés részletek közlésével, hanem felvidéki, kárpátaljai és anyaországi családok, gyűjtők féltve őrzött fotólbumaiból előkerült ezer fényképfelvétel segítségével, amelyek hűen ábrázolják a "magyar feltámadás hajnalhasadását".
U dodávateľa
18,35 € 19,32 €

Hazatért Nagyvárad! - (1940. szeptember 6.)


Babucs Zoltán (Jászberény, 1974) tősgyökeres jászkun család sarja, felesége, a kézdivásárhelyi születésű Madarász Éva. Hadtörténész-muzeológus, felsőfokú tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. A Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpont ügyvivő szakértője és a Magyar Hírlap (polgári közéleti napilap) lapszerkesztője. Szakterülete: a második világháborús Magyar Királyi Honvédség, az 1848/49. évi magyar függetlenségi háború honvédseregének története, a jászkunok és a székelyek katonáskodása. Ötszáznál is több tanulmány, tudományos cikk mellett harminc kötet szerzője vagy társszerzője, sajtó alá rendezője. Kutatási területének országosan elismert szakértőjeként a közmédia műsorainak és adásainak szereplője, ünnepi megemlékezések meghívott történész előadója a Kárpát-medencében és azon túl is. Korábban hadtörténeti írásai, tanulmányai a Nagy Magyarország konzervatív történelmi periodikában és a Történelemportál magazinban láttak napvilágot. Cikkei 2011 óta olvashatóak a Magyar Hírlapban - míg 2016-ban a Magyar Idők és a Magyar Demokrata hasábjain is jelentek meg írásai -, valamint a felvidéki Magyar7 hetilapban, a Rubicon és a Trianoni Szemle történelmi folyóiratokban. Publikációi az interneten is megtalálhatók, önálló hadtörténész rovata van a felvidéki Felvidek.ma honlapon. "Oradea meghalt. A halál oka: a jog és igazság hajnalának pirkadása. A második bécsi döntés ezt az elnevezést letörölte Európa térképéről. Az idő, az emlékezés végtelen és szenvedésvirágoktól ékes mezején, fejfát állított a város román neve fölé és korombetűkkel rákarmolta: élt 21 évet... A magyarság mindörökre szeretné kitörölni emlékezetéből a megalázottságnak, szolgasorsnak és bilincséletnek letűnt szomorú napjait. Nagyvárad 1940. szeptember 6-án hosszú tetszhalálból feltámadt, új életre kelt. Az a ragyogó, napsugárözönben tündöklő lázasan szép nap, amelyen honvédcsapataival együtt Nagyvárad köveire először lépett a Legfelsőbb Hadúr, biztató, reményt adó útmutatás maradt arra, hogy a magyarság el kell érkezzék az annyi szenvedéssel kiérdemelt jobb jövő ígéretföldjére is." - jegyezte fel Árvay Árpád. Időutazásra invitáljuk az olvasót, hogy e kötet és az abban található 250 archív fénykép segítségével megismerje Szent László városának nyolcvan esztendővel ezelőtt hazatérését.
Na sklade 1Ks
12,45 € 13,11 €

A Kárpátok őrei


Csaba királyfi népének, a székelyeknek történelmi hivatása volt a Magyar Királyság keleti határainak védelme. Jelen kötet a magyar hadtörténetírás eredményeinek felhasználásával, tudomány-ismeretterjesztő stílusban igyekszik első ízben bemutatni a magyar történelem kevéssé ismert fejezeteit. Megtudhatjuk, hogy a mai Székelyföldön élő székely magyarok őseinek katonatársadalma hogyan szolgált az Árpádok és a vegyesházi királyok uralkodása alatt, majd az, hogy milyen szerepet játszottak az önálló erdélyi fejedelemség hadseregében. A XVIII-XIX. század a székelyek számára is vészterhes, "vérzivataros" időszak volt, küzdöttek a Rákóczi-szabadságharcban, Mária Terézia uralkodása alatt az 1764-es siculicidium idején reájuk erőszakolták a határőri intézményt, ott voltak a napóleoni háborúkban, és hősiesen helytálltak a „szűzmáriás” magyar zászló alatt 1848-1849-ben. A Nagy Háború idején „királyért és hazáért” patakokban ontották vérüket a székely katonák, az egységeikből szerveződött Székely Hadosztály volt az egyetlen seregtest, mely -hátában a vörösökkel- lelassította az Erdélybe betörő román hadsereget. A kötet a székelység utolsó nagy erőpróbája, az 1944-es székelyföldi honvédő harcok tárgyalása zárja, amikor az őrt álló harcedzett székely apák és siheder fiak együtt próbálták feltartóztatni a vörös áradatot és a románokat a Keleti-Kárpátokban.
Vypredané
5,44 € 5,73 €

Győzött az igazság


Halottak napjára készült a város, és a ködben a fehér őszirózsákat árultak az utcák szegletén. Bódult, fekete tömeg sodra vitte magával a virágokat. Ez évben nem maradt belőlük a temetőknek. Magukra tűzdösik az élők azt, ami a halottakat illeti.- írta a történelmi Magyarország 1918-as összeomlásakor Tormay Cécile Bujdosó könyvében. Aztán eltelt húsz esztendő, amikor a Nagy Háború után első ízben mozgosított Magyar Királyi Honvédség katonáinak Bocskai-sapkáira és rohamsisakjaira ismét felkerültek az őszirózsák, de nem a nemzetvesztő forradalmi téboly, hanem a hazatért felvidéki magyarság szeretetének és ragszkodásának jeleként. Nyolcvan esztendeje, 1938. november 2-án az isteni gondviselés, a magyar politikai és katonai vezetés céltudatossága, s persze a kedvező külpolitikai konstelláció eredményeként született meg az első bécsi döntés, miáltal a trianoni igazságtalanság egy része nyert jóvátételt, és a magyar Szent Korona fennhatósága alá tért vissza a Felvidék és Kárpátalja déli része. Jelen kötet az országgyarapítás korszakának nyitányát mutatja be, s a hadtörténeti események ismertetésén túl bepillantást enged a honvédek és a felvidéki magyarság gondolataiba, érzéseibe, nem csupán visszaemlékezés részletek közlésével, hanem - köszönhetően felvidéki és anyaországi családok fétve őrzött fotóalbumainak - négyszáz fényképfelvétel segítségével, amelyek hűen ábrázolják a magyar feltámadás hajnalhasadását.
Vypredané
14,31 € 15,06 €