Ágnes Bálint strana 2 z 4

Templomárnyéki Egbert a múzeum szülői egérlyukából világot látni indul. Kíváncsisága életveszélyes kalandokba sodorja, melyek során barátságot köt Eduárddal, később pedig Bőrkerággal dolgozik. Egbert, bár nem egyszer beleesik a macskák körmönfont csapdáiba, nem retten meg - számára egyedül a szerelem okoz komoly kihívást. "Hiszen ha csak gyümölcstorta kellene a boldogsághoz..." A kedves, bátor főhős történetét Péter Alpár rajzai elevenítik meg.

Ki ne ismerné Kukorit, a naplopó kakast, és az ő párját, a szorgalmas Kotkodát, aki legszívesebben egész nap csak kapirgálna? Kettőjük szórakoztató kalandjairól mesél ez a képes mesekönyv, amely a sikeres rajzfilmsorozat alapján készült. Megtudhatjuk belőle, miért nincs Kukorinak és Kotkodának városi lakása, kiderül, vajon tényleg végtelen-e a végtelen giliszta, és az is elválik, Kukori-e a legjobb bébicsősz.

A nagy sikerű Mazsola kalandjai folytatódnak! A Bálint Ágnes által megálmodott és Bródy Vera bábtervező által létrehozott bájos malacka, a tévémese-sorozat halhatatlan hőse és Manócska - no meg kis barátai, Fülöpke, Menyus, Rezsőke - kedves történeteivel találkozhatnak kis olvasóink, valamint a régi mesék iránt nosztalgiát érző szülők és nagyszülők is.

Szokatlan kiadást tart kezében a kedves olvasó: Bálint Ágnes fiatal írónő (Mazsola, Megint Mazsola, Mazsola és Tádé, A Futrinka utca, Frakk, Kukori és Kotkoda, Vízipók, csodapók, Labdarózsa, Tündér a vonaton stb.) gyermekkori, tizennégy éves korában írt meséjét. Hőse egy kaliforniai mák virágából született szeleverdi kis tündér, aki amerikai származásához híven rajong a kor (vagyis az 1930-as évek) modern vívmányaiért. Barátja egy lusta sünöcske, Péter Pál, akivel a legkülönfélébb kalandokat éli át. Fellátogat a sztratoszférába, onnan a halkirály víz alatti birodalmába pottyan, majd cirkuszban lép fel, virágkirálynő-választáson vesz részt… és a többi, és a többi… egészen addig, amíg barátaival együtt sikerül hazatalálnia tündérkirálynő mamájához. Szimonidesz Hajnalkát az írónő eredeti rajzai ihlették a varázslatos illusztrációk megalkotásához.

Ismeritek Kukorit, a naplopó kakast? És az ő párját, a szorgalmas Kotkodát, aki legszívesebben egész nap csak kapirgálna? Kettőjük szórakoztató kalandjairól mesél ez a képes mesekönyv, amely a sikeres rajzfilmsorozat legvidámabb epizódjai alapján készült. A történetekben feltűnik Kukori szélhámos barátja, Kopasznyakú kakas is, aki méltó társa Kukorinak a munkakerülésben. De hiába a két jómadár minden ravaszsága - a derék Hápogi szomszéd vagy a pimasz Szöcske segítségével Kotkoda szinte mindig megleckézteti a széltoló kakasokat.

A bájos meseregényt bizonyára sokan ismerik a tévé gyerekműsoraiból. Ezúttal könyv alakban ismerkedhetünk meg a Futrinka utcával - ahol mindig történik valami izgalmas - és lakóival: Cicamicával, Böbe babával, Morzsa kutyával, Sün Sámuellel és a többi kedves szomszéddal. Bródy Vera és Lévai Sándor eredeti bábfigurái nyomán Kende Márta készített az elragadó humorú történethez illő rajzokat.

Habzsol Kácsa háza táján nagy a sürgés-forgás: születésnapi uzsonnát rendez rokonainak és barátainak. Félfu¨lű Nyúl csárdájából még asztalokat és székeket is kölcsön kell kérnie, annyi vendéget vár. Sorra érkeznek a meghívottak: Zuzmó, Egerésző Ölyv és kilenc liba Adonyból. Az utolsó liba hátán kis vörös macska kuporog. Így kezdődik Bálint Ágnes második, 20 évesen írt meseregénye, amelyben megismerkedünk Gu¨cu¨lkével, a vörös kiscicával, aki izgalmasabbnál izgalmasabb kalandokba keveredik, miközben újdonsült barátjával, Su¨ndörgővel járják az erdőt. Életre szóló barátság veszi kezdetét, amelyet azonban Nyaraló Nyúl ármányos cselszövései alaposan próbára tesznek. Bár megannyi nehézséggel kell megküzdeniük, a két jóbarát egymásba vetett bizalma és kitartása meghozza gyümölcsét.

A lélektan, a történelem és az irodalom különleges találkozásának dokumentuma ez a könyv. A lélektané, amely az ember megismerését tûzi ki célul (és eközben folyamatos önreflexióra készteti és önismerettel ajándékozza meg), a történelemé, amely idõbe, térbe, társadalmi és kulturális kontextusba ágyazza az embert, és az irodalomé, amely a maga sajátos útján az emberi lélekbe tud hatolni. E három terület gyümölcsözõ dialógusából születettek a könyv számos elméleti kérdést tárgyaló és gyakorlati példát bemutató fejezetei. A Pszichobiográfia és irodalom címû munka számot tarthat mindazok figyelmére, akik általában a lélektan, az irodalom vagy a történelem iránt érdeklõdnek, továbbá mindazokéra, akiket az irodalompszichológia, a pszichobiográfia, a huszadik század elsõ felének magyar irodalma, valamint e tudományterületek kapcsolódási lehetõségei érdekelnek. A könyv az egyetemi oktatás számára (mind magyar, mind pszichológia szakon) hiánypótló szakirodalomnak tekinthetõ. A szerzõ irodalomtörténész és pszichológus, munkássága e két tudomány határterületeinek kutatására irányul. Interdiszciplináris szemléletmódja jelen könyvét is átszövi, éppúgy, mint az a törekvése, hogy mindkét tudományterület képviselõit megszólítsa, együttgondolkodásra és vitára ösztönözze.

Ma az a bölcs, aki hallgat Németh Lászlóról, nem az, aki beszél. Bálint Ágnes mégis arra vállalkozik, hogy új diskurzust indít a huszadik század e megkerülhetetlen személyiségérõl. Pszichobiográfiát ír, ami egyesíti a történelem, az irodalomtörténet és a modern pszichológia eszköztárát abból a célból, hogy hiteles rekonstrukciót készítsen hõsérõl. Úgy véli, hogy az ily módon animált, újra lélekkel felruházott alak képessé válik arra, hogy magáért beszéljen. A könyv a családi örökség részletes lélektani elemzésébõl kiindulva mutatja be a gyermek Németh László fejlõdését, majd a Télemakhosz-sorsú ifjú hosszas bolyongását a serdülõkor útvesztõjében, végül a fiatal író elsõ szárnypróbálgatásait. Részletesen elemzi Németh László gyermekkori fantáziajátékát, a családi tudattalanban rejtõzõ "fantom" révén átélt ifjúkori neurotikus problémáit, és a Babitscsal vívott szimbolikus ödipális küzdelmeket. A mû a harmincas évek elején saját mûvészi útjára lépõ Németh László bemutatásával zárul. A pszichohistorikus elkötelezettségû szerzõ vallja, hogy - mûvész és mûve elválaszthatatlanul feltételezik egymást. A kreativitás genezisét kutatja az életút során, s a mûvek lélektani értelmezése révén mutat rá az élet és az alkotás egymást kölcsönösen meghatározó voltára. Úgy véli, azáltal, hogy új perspektívába állítja az írót és alkotásait, egyúttal új válaszok keresésére ösztönzi az irodalomtörténeti kutatást is. A könyv egyszerre szól az irodalomtudomány és a pszichológia szakmai közönségéhez, és olvasmányos stílusa, világos gondolatvezetése révén a szélesebb, érdeklõdõ nagyközönséghez.