Béni Balogh

Balogh Béni királymondái irodalmi feldolgozásokból, néphagyományból, történelmi tényekből és az írói képzelet ötvözetéből születtek meg. Elbeszéléseit át- meg átszövik a népmesei elemek. A régmúlt korok mindennapjai tárulnak fel a könyv lapjain, s az olvasó bepillanthat a paloták és a kunyhók világába is. A kötet történelmi személyiségei: Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, IV. Béla, Mátyás király, II. József, IV. Károly és a többi király; valamint a fejedelem: II. Rákóczi Ferenc, illetve a kormányzó-elnök: Kossuth Lajos.

E forrásközlés középpontjában az erdélyi kérdés áll. A kötet elsődleges célja az, hogy a magyar olvasó előtt mindeddig ismeretlen dokumentumok segítségével bemutassa Románia Erdély megszerzéséért 1918-1920 között vívott küzdelmét, ez irányú politikai, diplomáciai és katonai lépéseit. A közel száz, többségében román nyelvű irat mindegyike első ízben olvasható magyar fordításban. A doku­mentumok betekintést nyújtanak a korszak román politikai és katonai elitjének mentalitásába, nem egy esetben a "főszereplők" személyes motivációira is fény derül. Megtudhatjuk, miként foglalta el a román hadsereg Erdélyt, hogyan vo­nult be 1919 augusztusában Budapestre, és az is kiderül, milyen diplomáciai lépéseket tett a román kormány annak érdekében, hogy az első világháborút lezá­ró párizsi békekonferencia szentesítse a katonailag már megszállt Erdély Romániához csatolását. L. Balogh Béni, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának tudomá­nyos munkatársa elsősorban a 20. századi magyar-román kapcsolatokat és a dél-erdélyi magyar kisebbség 1940-1944 közötti helyzetét kutatja. Főbb munkái: A magyar-román kapcsolatok 1939-1940-ben és a második bécsi döntés (2002); The Second Vienna Award and the Hungarian-Romanian Relations 1940-1944 (2011); Küzdelem Erdélyért. A magyar-román viszony és a kisebbségi kér­dés 1940-1944 között (2013); Kiszolgáltatva. A dél-erdélyi magyar kisebbség 1940-1944 között (2013).

E kötet az 1918-1919-es erdélyi impériumváltást mutatja be a Károlyi-kormány nemzetiségi minisztériuma iratanyagából készült válogatással. Célunk az, hogy illusztráljuk Erdély bonyolult, 1918 őszén gyorsan változó nemzetiségi erőviszonyait, az egyre határozottabb román elszakadási törekvéseket, a történeti Erdély román katonai megszállását, valamint a magyar közigazgatás felszámolását és az új hatalmi struktúrák kiépítését. Az olvasó betekintést nyerhet a nemzetiségi minisztérium erdélyi tevékenységébe, és választ kap arra a kérdésre, hogy miért zárult kudarccal Jászi Oszkár megegyezési kísérlete az erdélyi románok vezetőivel. A kötet egyik újdonsága az, hogy a dokumentumok lehetővé teszik a korabeli események mikrotörténeti megközelítését is, hiszen a nagy összefüggések mellett számos egyéni sors tűnik fel. A különböző megéléstörténetek nemcsak gazdagítják és színesítik történelmi tudásunkat, hanem elősegítik a korszak tapasztalattörténeti, alulnézeti vizsgálatát is. (L. Balogh Béni)