Mór Bán

BÁN MÓR ezúttal egy izgalmas koncepcióra épülő, dupla novelláskötettel jelentkezik. A Csillagösvényen a szerző legkiválóbb sci-fi-elbeszéléseinek gyűjteménye, a Göröngyös úton című kötet pedig a magyarság múltjának legizgalmasabb fejezeteibe enged bepillantást. A huszonnégy történet évezredes utazásra invitál: a legendák ködébe vesző előidőktől a honfoglaláson és a Hunyadiak dicső korán át egészen a világháborúk, levert szabadságharcok hol megható, hol elgondolkodtató, torokszorító pillanataiig, hogy végül eljussunk a közelmúltba.Mivel fakaszt vizet a honfoglalás után Kaszap táltos a sívó homokban, a Duna–Tisza közén? Milyen ajánlattal érkezik a száműzött Thonuzoba besenyő vezérhez István király? Hogyan harcolja át magát Hunyadi János a török flottán, hogy bejusson az ostrom alatt álló Nándorfehérvár várába? Milyenek lehetettek Mátyás király utolsó pillanatai? Harcolhattak-e még a fekete sereg agg vitézei Mohács mezején? Hogyan koronázták magyar királynévá Sisit? Mit keresnek Hadik huszárjai az Észak-Amerikai vadonban az indiánok között? Hogyan élte meg a legendás Soós Imre, a Ludas Matyi főszereplője, a Rákosi-kor ünnepelt sztárja az 1956-os forradalmat? Névtelen, hétköznapi hősök, királyok, császárnék, hadvezérek, kalandorok – magyarok, törökök, németek, észak-amerikai indiánok, szovjet katonák népesítik be Bán Mór gazdag, sokszínű világát, a történelmi múltból merített novelláit. Idézzük fel együtt a hosszú utat – a földrögből a csillagokig!  

BÁN MÓR ezúttal egy izgalmas koncepcióra épülő, dupla novelláskötettel jelentkezik. A Göröngyös úton című kötetben a Hunyadi-sorozat szerzője ezúttal is a magyarok múltjának izgalmas fejezeteit tárja elénk, a Csillagösvényen pedig legkiválóbb sci-fi- elbeszéléseinek gyűjteménye. Az emberiség jövőjét kutató írások hol a következő évszázadok társadalmának égető gondjaira reflektálnak, hol pedig a technikai fejlődés vívmányainak következményeit próbálják feltérképezni. A távoli galaxisok felfedezői, a jövőben válni készülő házaspárok, akik mindent el akarnak felejteni előző életükből, klónozott személyiségek egymáshoz fűződő, nem könnyen kibogozható viszonya, a távoli évszázadok majdan megvívott ütközeteinek hősei, a közeli jövő háborús tudósításainak forgatókönyvírói – csupán néhány figura és téma a kötetben szereplő elbeszélésekből. A novellák között akad sokkolóan szókimondó, fordulatos, akár egy kalandregény, vagy éppen mélyen elgondolkodtató. Vajon jó irányba tartunk a jövőbe vezető úton? Idézzük fel együtt a hosszú utat – a földrögből a csillagokig!  

Ezernégyszázötvenhárom. Az oszmán seregek soha nem látott erőkkel, Tüzes Orbán irtózatos rombolásra képes ágyúival és az újonnan felállított török flottával sorakoznak fel Konstantinápoly falai előtt. A keresztény metropolisz utolsó reménye, hogy a Nyugat a végső fenyegetettség óráiban katonai segítséget küld, a láthatáron azonban nem akar feltűnni a felmentést hozó hajóhad. A védők már csak Hunyadi érkezésében bízhatnak, és maga a szultán is tisztában van vele, hogy Konstantinápolyt egyedül a kormányzói tisztjéről frissen letett magyar hadúr mentheti meg a végső bukástól.Hunyadi erőit azonban a belső széthúzás, az északi vármegyéket dúló huszita hordák megfékezése és a pártharcok újbóli fellobbanásának megakadályozása köti le.Konstantinápoly epikus ostroma világtörténelmet formáló esemény, közvetlenül kihat egész Európa jövőjére, és megpecsételi a túlélésért küzdő Magyar Királyság sorsát is. Hunyadi tisztában van a végítélet közeledtével, így kénytelen elfogadni az egyetlen szóba jöhető kompromisszumot a belső béke megőrzése érdekében: fiát, Hunyadi Mátyást össze kell házasítani Cillei egyetlen gyermekével, Erzsébettel.

A rigómezei vereség után Magyarország végveszélybe kerül. Nincs jelentős hadereje, amellyel fel lehetne tartóztatni egy esetleges török inváziót a déli határon. Hunyadi János, a megtépázott hírnevű kormányzó hiába igyekszik sereget toborozni, az Országtanácsot irányító bárók, főurak, különösképp Cillei Ulrik gondoskodnak róla, hogy ez ne sikerülhessen. Ráadásként a Jan Giskra által vezetett huszita hordák garázdálkodása lángba borítja az északi vármegyéket. Hunyadi kénytelen engedni a nyomásnak, és Felső-Magyarországra vezetni csekély erőit, hogy legalább ideiglenesen megzabolázza a megszállókat. Eközben keleten világformáló események zajlanak. Konstantinápoly új, ambiciózus császára mindent megtesz annak érdekében, hogy a küszöbönálló oszmán támadástól megvédelmezhesse az ezeréves várost. Ebben segítségére lehet egy magyar ágyúöntő mester, aki elismertség és vagyon reményében kínálja fel szolgálatait Konstantinnak. Igen ám, de tehetségére másnak is szüksége lenne: az Oszmán Birodalom trónörököse, a mind türelmetlenebb Mohamed elhatározza, hogy a hatalmat megszerezve első dolga lesz ostrom alá venni a keleti kereszténység metropoliszát. Viharfellegek gyűlnek keleten, nyugaton. Konstantinápoly egyetlen reménye Hunyadi János marad, azonban a magyar kormányzó kezét a belső széthúzás és árulás következményei kötik gúzsba. Márpedig ha Konstantinápoly elesik, a török hadak útjában már csak a megrendült erejű Magyar Királyság áll, mielőtt az iszlám a Nyugat meghódításába kezdhetne. Olybá tűnik, mindenki az Európa sorsát eldöntő végső összecsapásra készül...

Ezernégyszázötvenhárom. Az oszmán seregek soha nem látott erőkkel, Tüzes Orbán irtózatos rombolásra képes ágyúival, és az újonnan felállított török flottával sorakoznak fel Konstantinápoly falai előtt. A keresztény metropolisz utolsó reménye, hogy a Nyugat a végső fenyegetettség óráiban katonai segítséget küld, a láthatáron azonban nem akar feltűnni a felmentést hozó hajóhad. A védők már csak Hunyadi érkezésében bízhatnak, és maga a szultán is tisztában van vele, hogy Konstantinápolyt egyedül a kormányzói tisztjéről frissen letett magyar hadúr mentheti meg a végső bukástól. Hunyadi erőit azonban a belső széthúzás, az északi vármegyéket dúló huszita hordák megfékezése, és a pártharcok újbóli fellobbanásának megakadályozása köti le. Konstantinápoly epikus ostroma világtörténelmet formáló esemény, közvetlenül kihat egész Európa jövőjére, és megpecsételi a túlélésért küzdő Magyar Királyság sorsát is. Hunyadi tisztában van a végítélet közeledtével, így kénytelen elfogadni az egyetlen szóba jöhető kompromisszumot a belső béke megőrzése érdekében: fiát, Hunyadi Mátyást össze kell házasítani Cillei egyetlen gyermekével, Erzsébettel.

BÁN MÓR ezúttal egy izgalmas koncepcióra épülő, dupla novelláskötettel jelentkezik. A Göröngyös úton című kötetben a Hunyadi-sorozat szerzője ezúttal is a magyarok múltjának izgalmas fejezeteit tárja elénk, a Csillagösvényen pedig legkiválóbb sci-fi- elbeszéléseinek gyűjteménye. Az emberiség jövőjét kutató írások hol a következő évszázadok társadalmának égető gondjaira reflektálnak, hol pedig a technikai fejlődés vívmányainak következményeit próbálják feltérképezni. A távoli galaxisok felfedezői, a jövőben válni készülő házaspárok, akik mindent el akarnak felejteni előző életükből, klónozott személyiségek egymáshoz fűződő, nem könnyen kibogozható viszonya, a távoli évszázadok majdan megvívott ütközeteinek hősei, a közeli jövő háborús tudósításainak forgatókönyvírói - csupán néhány figura és téma a kötetben szereplő elbeszélésekből. A novellák között akad sokkolóan szókimondó, fordulatos, akár egy kalandregény, vagy éppen mélyen elgondolkodtató. Vajon jó irányba tartunk a jövőbe vezető úton? Idézzük fel együtt a hosszú utat - a földrögből a csillagokig!

BÁN MÓR ezúttal egy izgalmas koncepcióra épülő, dupla novelláskötettel jelentkezik. A Csillagösvényen a szerző legkiválóbb sci-fi-elbeszéléseinek gyűjteménye, a Göröngyös úton című kötet pedig a magyarság múltjának legizgalmasabb fejezeteibe enged bepillantást. A huszonnégy történet évezredes utazásra invitál: a legendák ködébe vesző előidőktől a honfoglaláson és a Hunyadiak dicső korán át egészen a világháborúk, levert szabadságharcok hol megható, hol elgondolkodtató, torokszorító pillanataiig, hogy végül eljussunk a közelmúltba. Mivel fakaszt vizet a honfoglalás után Kaszap táltos a sívó homokban, a Duna-Tisza közén? Milyen ajánlattal érkezik a száműzött Thonuzoba besenyő vezérhez István király? Hogyan harcolja át magát Hunyadi János a török flottán, hogy bejusson az ostrom alatt álló Nándorfehérvár várába? Milyenek lehetettek Mátyás király utolsó pillanatai? Harcolhattak-e még a fekete sereg agg vitézei Mohács mezején? Hogyan koronázták magyar királynévá Sisit? Mit keresnek Hadik huszárjai az Észak-Amerikai vadonban az indiánok között? Hogyan élte meg a legendás Soós Imre, a Ludas Matyi főszereplője, a Rákosi-kor ünnepelt sztárja az 1956-os forradalmat? Névtelen, hétköznapi hősök, királyok, császárnék, hadvezérek, kalandorok - magyarok, törökök, németek, észak-amerikai indiánok, szovjet katonák népesítik be Bán Mór gazdag, sokszínű világát, a történelmi múltból merített novelláit. Idézzük fel együtt a hosszú utat - a földrögből a csillagokig!

Háborúk, szerelmek, cselszövések, életre szóló barátságok - aligha kell más egy lebilincselően izgalmas történethez. Az csak hab a tortán, hogy ezúttal mindez nem a zord északi hitvilágban vagy a távol-keleti mesékben gyökeredzik, hanem a magyar történelem meghatározó személyisége körül bontakozik ki. Királyok, császárok, szultánok, pápák és hadvezérek elevenednek meg Hunyadi János, a törökverő hős történetében, amelyet Bán Mór az elmúlt negyedszázadban tizennégy kötetes, sok ezer oldalas regényfolyamban dolgozott fel. E művek alapján forgatták azt a magyar-német-kanadai-osztrák-olasz koprodukcióban készült, tízrészes televíziós sorozatot, amelyet nagy sikerrel vetítenek hazai és nemzetközi tévécsatornák és streamingszolgáltatók. A tévésorozat forgatókönyvéből készült regényváltozat a teljes történetet, Hunyadi János legendás életének minden fontos mozzanatát filmszerűen feszes szerkesztésben, a filmes dialógusok felhasználásával idézi meg. A kötet lapjain életre kel a XV. századi Kárpát-medence soknemzetiségű, színes forgataga, miközben egyre mélyebben ismerjük meg a címszereplőt, a semmiből felemelkedő hadvezért és az őt körülvevő személyeket, mindenekelőtt szerelmét és méltó társát, Szilágyi Erzsébetet, aki minden megpróbáltatás közepette férje mellett áll, valamint ádáz ellenfelét, Cillei Ulrikot, aki semmitől sem riad vissza, hogy elérhesse titkos céljait. A Hunyadi - A holló felemelkedése egyaránt izgalmas a tizennégy kötetes regényeposz megannyi olvasójának, a tévésorozat rajongóinak és azoknak is, akik most ismerkednek a magyar történelem egyik leghősiesebb, legszebb históriájával, amelyre nap mint nap emlékezik a nyugati világ a déli harangszóval. BÁN MÓR (Bán János): író, szerkesztő, újságíró, a nagy sikerű Hunyadi regényciklus szerzője. Elismerései: Zsoldos Péter-díj, Herczeg Ferenc-díj, irodalmi Prima-díj, Magyarország Babérkoszorúja-díj, továbbá a Honvédelmi Minisztérium kitüntetése haditudósításaiért.

KASTÉLY-sorozat Bán Mór nagyszabású, új történelmi regényeposza a gödöllői királyi kastély száz esztendejének krónikája, mely egy nemmindennapi családregény is egyben. A kastély urai az évtizedek alatt jönnek-mennek, ám a személyzet ugyanaz marad. Apáról fiúra, anyáról leányra szállnak a feladatkörök: az inasok, szobalányok, kertészek, szakácsok és uradalmi tisztek nagy, közös családregénye ez az sorozat. Az aktuális főszereplők egy része - a kastély mindenkori urai - korról korra, néha napról napra változnak: Windischgrätz, Kossuth kormányzó, egy belga bank, Sisi, a magyarok szeretett királynéja, férje, Ferenc József, IV. Károly, az utolsó magyar király, Kun Béla harácsoló vöröskatonái, a megszálló román hadsereg tábornokai, Horthy admirális és családja, a Wehrmacht és a szovjet hadsereg tisztjei. Ám ahogy az urak jönnek-mennek, úgy marad állandó a kastély személyzete. Ők testesítik meg a magyarság 19-20. századi történetét. Eposzunk valódi főhőse azonban mégis egyetlen ember: Monostory Dénes főkomornyik, aki egész életét a kastély falai közt élte le. Sok mindent látott, sok mindent megtapasztalt. Egy egész évszázadra nyúló élete, szerelmei, küzdelmei elevenednek meg e sorozat lapjain, s mi megismerhetjük Gödöllő urainak és szolgáinak valósághű, megrendítő történetét. Kastély ajándékba (Sisi, a magyarok királynéja 1.) Sisi, Ausztria császárnéja 1866 nyarán kénytelen gyermekeivel Pest-Budára menekülni a Bécs felé közeledő porosz hadak elől. Férje, Ferenc József egyedül próbálja megmenteni a birodalmat, és nem sejti, hogy a mentőangyal ezúttal minden igyekezete ellenére nem a hadsereg, nem a diplomaták kara, hanem az udvari etikettre fittyet hányó császárné lesz... Sisi szinte minden szabadidejét egy daliás magyar gróffal, Andrássy Gyulával tölti Budán, aki lázas igyekezettel próbálja meggyőzni a világszép császárnét arról, hogy az uralkodónak ki kell egyeznie az 1848/49-es szabadságharcban levert magyarsággal, különben az egész birodalom menthetetlenül széthullik. Egy forró augusztusi napon Andrássy gróf és Sisi - Ferenczy Ida, az elmaradhatatlan felolvasónő kíséretében - kilátogatnak a gödöllői kastélyba, melynek lovardájában épp hadikórház működik. A kastély romló állapotában is megnyeri Sisi tetszését. Így veszi kezdetét Sisi legboldogabb korszaka: Gödöllőn végre szabad lehet szeretett magyarjai közelében, távol a bécsi udvar intrikáitól - és közel Andrássy grófhoz...

Hunyadi János Itáliából hazatérve sem tölthet békés esztendőket birtokán, családja körében. Csehországban van szükség kardjára, a huszita felkelők ellen. A megromlott egészségű, idős Zsigmond király környezetében cseh és magyar pártütők szövik terveiket, akár saját rokonaikat is feláldozva nagyra törő céljaik elérése érdekében. Mindeközben Erdély lángba borul: a Lépes György püspök elviselhetetlen adóterheit nyögő jobbágyok, köznemesek és céhlegények fegyvert ragadnak és igazságot követelnek. A paraszthad véres pusztításba kezd, és félő, hogy a Hunyadi-birtokokat is csak ideig-óráig kíméli. A közelgő uralkodóváltással és a lázadás leverésével elfoglalt főurak között csak néhányan látják, hogy a magyar nemzetnek sürgősen helyre kellene állítania egységét, mert a déli határokon túl a huszitáknál és a jobbágyoknál sokszorta nagyobb veszély ébredezik. A hazáért aggódó kevesek számára egyre nyilvánvalóbb, hogy már csak egyetlen emberbe vethetik reményüket: Hunyadi Jánosba.

Ezernégyszáznegyvenkettő. A Vaskapunál vívott ütközet és a váratlan magyar diadal híre bejárja egész Európát. Hunyadiban egyre többen látják a jövő reménységét, aki immár több csatában képes volt megálljt parancsolni az ottomán hódítóknak. Az ifjú magyar király, Ulászló is úgy véli, egy ideig nem kell tartaniuk a török fenyegetéstől, és arra próbálja rávenni Hunyadit, hogy csoportosítsa át erőit a nyugati és északi országrészekbe a trónkövetelő Erzsébet királyné, Cillei és Giskra zsoldos hadai ellen. A vajda azonban jól tudja, hogy a török ellencsapás csupán idő kérdése, és minden katonájára a keleti határnál lesz szüksége. Az események ezúttal is őt igazolják: Murád szultán bosszúból elrendeli Havasalföld és Erdély felprédálását. Hunyadi nem várja be, hogy a hódítók átlépjék a határt a Kárpátok hágóinál, inkább meglepetésszerűen betör Havasalföldre, hogy Vlad Dracul országában mérjen megsemmisítő csapást az elbizakodottan előretörő oszmán seregre. A nagy sikerű történelmiregény-sorozat hatodik kötetében Bán Mór eleven eszközökkel kelti életre Hunyadi János legnevezetesebb csatáit, hadjáratait. Az olvasó szinte ott érezheti magát a legendás vezér közvetlen közelében, a harci szekereken, az ellenséges ágyútűzben, a vakmerő lovasrohamokban éppúgy, a királyi udvar intrikákkal teli termeiben, hálószobáiban, Buda, Pozsony, Hunyad és Konstantinápoly utcáin, terein.

A Magyar Királyságra vészterhes árnyékként telepedő török fenyegetést Hunyadi János kormányzó egy végső, mindent eldöntő hadjárattal igyekszik elhárítani. Seregeit összegyűjtve nagyszabású haditerv alapján tör előre a Balkán irányába. Célja a görög Szaloniki elfoglalásával egy jelentős magyar hadikikötő létesítése az Égei-tengeren, hogy a jövőben onnan indulhassanak a közös, európai felszabadító hadjáratok. Terve azonban kudarcot vall a szerb despota, Brankovics György árulása miatt. A magyar csapatok nem érik el a szövetséges albán hadak vonalait, így reménytelen ütközetre kényszerülnek II. Murád szultán elsöprő túlerőben lévő török seregével. Hunyadira pályafutása eddigi legnehezebb csatája vár. Három éjjel, s három nap talpig fegyverben kell állniuk a sarat; hiszen a középkor alkonyának egyik legvéresebb ütközetében nem csak Magyarország, de az egész keresztény Európa jövője a tét. Mindeközben a Hunyadi-ellenes erők a hátországban is újra szervezkedni kezdenek. Cillei Ulrik gróf a Felső-Magyarországot dúló cseh huszitákat és minden hájjal megkent vezérüket, Jan Giskrát veszi rá, hogy kezdjék újra fosztogatni, pusztítani a védtelen magyar vármegyéket. Hunyadi János kormányzóságának legnagyobb válságát éli meg ezekben a hetekben. Csapatai élet-halál küzdelmet vívnak a török világhatalommal Rigómező síkján, a szerbek és az oláhok árulása, valamint a bárói ligák ármánykodása és a Nyugat érdektelensége miatt egyre reménytelenebb helyzetbe kerülve... A válság legsötétebb óráiban, amikor Hunyadi vihartépte zászlai aláhanyatlanak, kiderül, hogy a nemzet támogatása elegendő-e ahhoz, hogy a kormányzó folytathassa harcát...

Háborúk, szerelmek, cselszövések, életre szóló barátságok - aligha kell más egy lebilincselően izgalmas történethez. Az csak hab a tortán, hogy ezúttal mindez nem a zord északi hitvilágban vagy a távol-keleti mesékben gyökeredzik, hanem a magyar történelem meghatározó személyisége körül bontakozik ki. Királyok, császárok, szultánok, pápák és hadvezérek elevenednek meg Hunyadi János, a törökverő hős történetében, amelyet Bán Mór az elmúlt negyedszázadban tizennégy kötetes, sok ezer oldalas regényfolyamban dolgozott fel. E művek alapján forgatták azt a magyar-német-kanadai-osztrák-olasz koprodukcióban készült, tízrészes televíziós sorozatot, amelyet nagy sikerrel vetítenek hazai és nemzetközi tévécsatornák és streamingszolgáltatók. A tévésorozat forgatókönyvéből készült regényváltozat a teljes történetet, Hunyadi János legendás életének minden fontos mozzanatát filmszerűen feszes szerkesztésben, a filmes dialógusok felhasználásával idézi meg. A kötet lapjain életre kel a XV. századi Kárpát-medence soknemzetiségű, színes forgataga, miközben egyre mélyebben ismerjük meg a címszereplőt, a semmiből felemelkedő hadvezért és az őt körülvevő személyeket, mindenekelőtt szerelmét és méltó társát, Szilágyi Erzsébetet, aki minden megpróbáltatás közepette férje mellett áll, valamint ádáz ellenfelét, Cillei Ulrikot, aki semmitől sem riad vissza, hogy elérhesse titkos céljait. A Hunyadi - A holló felemelkedése egyaránt izgalmas a tizennégy kötetes regényeposz megannyi olvasójának, a tévésorozat rajongóinak és azoknak is, akik most ismerkednek a magyar történelem egyik leghősiesebb, legszebb históriájával, amelyre nap mint nap emlékezik a nyugati világ a déli harangszóval. BÁN MÓR (Bán János): író, szerkesztő, újságíró, a nagy sikerű Hunyadi regényciklus szerzője. Elismerései: Zsoldos Péter-díj, Herczeg Ferenc-díj, irodalmi Prima-díj, Magyarország Babérkoszorúja-díj, továbbá a Honvédelmi Minisztérium kitüntetése haditudósításaiért.  

Ezernégyszáznegyvennégy tavasza. Néhány hét telt csupán el, mióta a Hunyadi János vezette sereg hazatért a Balkán veszedelmes hágóitól. Noha nem sikerült végső győzelmet aratniuk a török felett, Murád birodalma alapjaiban rendült meg a keresztes hadak csapásaitól. A szultán bizonyos benne, hogy országa nem élne túl egy újabb frontális támadást Magyarország felől, kénytelen tehát cselszövéshez folyamodni. Tervei szerint Cillei Ulrik grófnak és Brankovics szerb despotának lesz a feladata, hogy megakadályozzák Hunyadit az újabb hadjárat megindításában. A hollós vezér hamarosan súlyos áldozatokkal járó politikai játszma kellős közepében találja magát, mely játszmában sem az ő, sem Ulászló király élete nincs biztonságban. Bán Mór történelmiregény-sorozatának hetedik kötete Hunyadi János sorsszerű várnai hadjáratát állítja középpontba. A tét óriási: sikerül-e egyszer s mindenkorra szétzúzni a Nyugat felé terjeszkedő Török Birodalom erőit, vagy végképp szertefoszlanak a Balkán feletti magyar hegemónia álmai? A sorozat talán minden eddiginél sodróbb lendületű kötete egy krimi izgalmával eleveníti fel az 1444-es esztendő eseményeit.

Ezernégyszázharmincegy. Miközben a Magyar Királyságot északon a huszita seregek dúlják, sorra megfutamítva Zsigmond király hadait, délen pedig a török terjeszkedése a Bizánci Császárság végóráit vetíti előre, Hunyadi János uralkodója kíséretében előbb Nürnbergbe, majd Milánóba kénytelen utazni. Zsigmond karnyújtásnyira került áhított céljától, a Német-római Birodalom császári koronájának megszerzésétől, és a birodalmi politikai játszmák részeként a milánói Visconti herceg rendelkezésére bocsátja Hunyadit és csapatát a Velence ellen vívott háborúban. Az ifjú hadvezér Lombardiában is dicsőséget szerez királyának, hamarosan csak Il Cavaliere Nero - a Fekete Lovag - néven emlegetik Itália-szerte. Hunyadi mégsem nyugodt: imádott felesége, Szilágyi Erzsébet a távollétében szüli meg fiukat, Lászlót, és miután Zsigmond Havaselve fejedelmévé teszi a Sárkányos Lovagrend egyik új tagját, Vlad Tepest, egyre nyugtalanítóbb hírek érkeznek Hunyadvárról...

Ezernégyszáznegyven. A Szent Korona elrablását követően vészterhes idők köszöntenek a Magyar Királyságra. Rövid időn belül két új királyt is megkoronáznak Székesfehérvárott: egy néhány hetes csecsemőt, és a tizenhat esztendős lengyel Ulászlót. Az ország kettészakad, s a pártok között véres polgárháború robban ki. Hunyadi Jánosnak is el kell döntenie, melyik oldalra áll. Ám miközben a magyar főurak egymás ellen kelnek hadra, egymás birtokait prédálják, Murád szultán kihasználva a zűrzavart, hatalmas sereggel indul meg, hogy elfoglalja a Magyarország kapujának tartott Nándorfehérvárt. A bárók nem küldenek felmentő sereget, egyedül Hunyadi siet a szorongatott erőd megsegítésére...