András Barabás

Frank McCourt hatvanhat évesen, nyugdíjas tanárként debütált Angyal a lépcsőn című könyvével, amely azóta valóságos kultkönyv lett. McCourt a világválság sújtotta Brooklynban látja meg a napvilágot, frissen Amerikába emigrált ír szülők gyermekeként, majd az írországi Limerick nyomornegyedeiben nevelkedik. Édesanyjának, Angelának nincs miből ennivalót vennie a gyerekeinek, mivel az apa, Malachy csak nagy ritkán dolgozik, s ha igen, akkor is elissza, amit keres. A léha és megbízhatatlan apa csupán egyvalamit tud nyújtani gyerekeinek: a történetet, a mesét. Franknek az életet jelentik apja meséi Írország megmentőjéről, Cuchulainről, és az Angyalról, aki a kisbabákat hozza az édesanyjának. Talán a történeteknek, a meséknek köszönhető, hogy Frank túléli a viszontagságokat, tűri a nyomort - azért él, hogy visszajusson Amerikába, majd sok-sok év múlva elmondhassa a saját meséjét, humorral és megbocsátón. "Amikor visszapillantok a gyerekkoromra, nem is értem, hogyan éltem túl. Természetesen nyomorúságos gyerekkorom volt - a boldog gyerekkor egy hajítófát sem ér. A szokványos nyomorúságnál persze rosszabb a nyomorúságos ír gyerekkor, de még ennél is sokkal rosszabb a nyomorúságos ír katolikus gyerekkor."

"Az ember nem az a csúcsfaj, aminek képzeli magát. Más élőlények mondják meg, merre hány centi, azok csinálják a levegőt és eszik a napfényt. Nélkülük nincs semmi." A légierő rakodásvezetőjének gépét lelövik a vietnámi háborúban. A katona életét az menti meg, hogy egy fafojtó fügefára zuhan. Egy festőművész százévnyi fotóportrét örököl, mindegyik kép ugyanarról a pusztulásra ítélt gesztenyefáról készült. Egy keményen bulizó egyetemista lány hozzáér a villanyvezetékhez, bele is hal az áramütésbe, hogy azután légi és fénylények lökjék vissza az életbe. Egy hallássérült tudós fölfedezi, hogy a fák kommunikálnak egymással. Ők négyen és további öt idegen végső, erőszakos együttlétre jönnek össze, hogy megmentsék az amerikai földrész utolsó, néhány hektárnyi érintetlen erdejét. Richard Powers regénye szenvedélyesen és elsöprő erővel mutatja be a környezetvédő aktivisták elszántságát. Az Égig érő történet koncentrikus gyűrűkben bontja ki az egymásba fonódó mítoszokat a polgárháború előtti New Yorktól a csendes-óceáni partvidék 20. század végi fakitermelési válságáig és azon is túl. Meggyőző erővel ábrázolja, hogy az emberi mellett létezik egy másik világ - hatalmas, lassú, minden részével egymásba kapcsolódó, leleményes -, de az számunkra szinte láthatatlan. Az Égig érő történet azoknak szól, akiket elkeserít, hogy az ember önző módon pusztítja a természetet, s akik bíznak abban, hogy ez a folyamat még megállítható. Richard Powers írói munkásságát kritikusai Jonathan Franzenéhez, Dave Eggerséhez vagy Don DeLillóéhoz hasonlítják. Az Égig érő történet, a tizenkettedik regénye 2019-ben elnyerte az irodalmi Pulitzer-díjat. Legutóbbi regénye a 2023-ban magyarul is megjelent Rémület.

Theo Byrne asztrobiológus, aki a Földön kívüli élet jeleit kutatja a világűrben, felesége halála óta egyedül neveli kilencéves fiát. A melegszívű és kedves Robin rajong a természetért, az állatokért, a növényekért, de rendkívül furcsa gyerek. Ki akarják rúgni az iskolából, mert behúzott az egyik osztálytársának. Theo nem szeretné, ha egyre zaklatottabb fiát pszichoaktív szerekkel kezelnék. Tudomást szerez egy kísérleti szakaszban lévő, neurofeedback nevű technikáról, amelynek segítségével Robin megtanulhat jobban uralkodni az érzelmein - az eljárás részben az anyja agyáról rögzített működésmintákra szoktatja a fiút. A szárnyaló természetleírások, a távoli világok fájdalmas látomásai és a szenvedélyes szeretettel teli apa-fiú viszony ábrázolása Powers legbensőségesebb regényévé teszik a Rémületet, melyben mindvégig ott bujkál a kérdés: Hogyan mondjuk el a gyerekeinknek az igazat erről a gyönyörű, de veszélyeztetett bolygóról?

A tizenöt éves Emma Dollybuttnak és ikeröccseinek, Ivánnak és Konrádnak az a szerencséje, hogy a nagybátyjuk zoológus és feltaláló. Egy napon Gerry bácsi a maga szerkesztette léghajójával leereszkedik Dollybutték kertjébe, és magával viszi a három gyereket, hogy felkutassák Gerry bátyját, aki két évvel azelőtt afrikai tanulmányútra indult, s azóta nem adott hírt magáról. A föld körüli expedíció során rengeteg kalandban lesz részük. A kis csapat aztán újabb léghajós kirándulásra megy, ezúttal azonban nem térben, hanem időben. Gerry bácsi feltalálta az időgépet, amelynek segítségével vissza tudnak menni a dinoszauruszok korába, a földtörténeti középkorba. Fontos küldetésük van: el kell kapniuk egy veszélyes bűnözőt, Lord Irtó Artúrt, aki ellopta a szerkezetet, és dinoszaurusz-kölyköket akar elhozni a jelenbe, hogy cirkuszoknak és állatkerteknek árulja őket.

Nincs olyan kezdő zongorista, aki a hangszerrel való ismerkedése során ne találkozott volna az Anna Magdalena Bach 1725-ös kottafüzetéből származó G-dúr menüettel. A nagy zeneszerző, Johann Sebastian Bach második feleségének neve főként kottafüzeteinek, valamint annak köszönhetően maradt fenn, hogy kulcsfigurája volt a zeneszerző népes családjának – négy mostohagyereket és tizenhárom saját gyereket nevelt. A szerző, David Yearsley azonban most új nézőpontból tekint hősnőjére, Anna Magdalenára: életét immár nem csupán a gondos családanya és a férjének mindig biztos családi hátteret nyújtó szerető feleség pozíciójából szemléli. A Cornell Egyetem zenészprofesszora igyekszik bemutatni a 18. századi női szerepet – sok kordokumentummal és gondolatkísérlettel. A kötetből megismerhetjük a puritán lutheránus elvek szerint szerveződő családokat, betekintést kapunk a korszak etikájába, megtudjuk, mi volt az az ars moriendi (a meghalás művészete), de a szerző elviszi olvasóját a korabeli lagzikba is, ahol a násznagyok pajzán, sikamlós rigmusokkal szórakoztatják a nagyérdeműt. Yearsley három évszázad távlatából próbálja végiggondolni, milyen sorsa lehetett volna Anna Magdalenának sikeres énekesnőként egy másik korban, de arra is fény derül, milyen mostoha sors jutott akkoriban a pártában maradt lányoknak és az özvegyasszonyoknak – miként Anna Magdalenának is férje halála után. A számos kép és kottapélda gazdagon illusztrálja a leírtakat. A zenészprofesszor egyszerre írt tudományos művet annak minden elvárásával együtt, valamint a közönség számára szóló szórakoztató olvasmányt egy nőről, akinek az életét bár számos regényből, színdarabból ismerhetjük már, itt a világ egyik legnagyobb zeneszerzőjének egyenlő partnereként találkozhatunk vele.

Angela Merkel a világ legnagyobb hatalommal rendelkező, egyben a legnehezebben kiismerhető asszonya. Ez a gondos kutatáson alapuló életrajz, amely a kancellár legszűkebb környezetében készült interjúk és más források alapján írja le a politikus figyelemre méltó felemelkedését, egyúttal megvilágítja politikai zsenialitását is. Egyszerre lebilincselő politikai életrajz és egy, a körön kívülről érkezett szereplő személyes története. Evangélikus lelkész lányaként nőtt fel az NDK-ban, kutatófizikusként dolgozott, és csak a berlini fal leomlásakor ébredt rá arra, hogy szívesen vállalna szerepet a politikában. Alig tizenöt év alatt Németország első embere, majd Európa nem hivatalos vezetője lett. Kati Marton annak járt utána, vajon mi a titka ennek a rendkívüli felemelkedésnek? Miben áll a kancellár politikai zsenialitása, aminek köszönhetően eredményesen cselezett ki nem egyszer olyan autoriter férfi vezetőket, mint Putyin vagy Trump, illetve miként tudta még bonyolult helyzetekben is megőrizni a jó viszonyt szövetségeseivel, mint például Obamával vagy Macronnal? Mindeközben pedig, a 21. századi politikában egyedülálló módon, sikerült megóvnia a privátszféráját is.

Angela Merkel a világ legnagyobb hatalommal rendelkező, egyben a legnehezebben kiismerhető asszonya. Ez a gondos kutatáson alapuló életrajz, amely a kancellár legszűkebb környezetében készült interjúk és más források alapján írja le a politikus figyelemre méltó felemelkedését, egyúttal megvilágítja politikai zsenialitását is. Egyszerre lebilincselő politikai életrajz és egy, a körön kívülről érkezett szereplő személyes története. Evangélikus lelkész lányaként nőtt fel az NDK-ban, kutatófizikusként dolgozott, és csak a berlini fal leomlásakor ébredt rá arra, hogy szívesen vállalna szerepet a politikában. Alig tizenöt év alatt Németország első embere, majd Európa nem hivatalos vezetője lett. Kati Marton annak járt utána, vajon mi a titka ennek a rendkívüli felemelkedésnek? Miben áll a kancellár politikai zsenialitása, aminek köszönhetően eredményesen cselezett ki nem egyszer olyan autoriter férfi vezetőket, mint Putyin vagy Trump, illetve miként tudta még bonyolult helyzetekben is megőrizni a jó viszonyt szövetségeseivel, mint például Obamával vagy Macronnal? Mindeközben pedig, a 21. századi politikában egyedülálló módon, sikerült megóvnia a privátszféráját is.