Vilmos Bárdosi

A francia nyelv lexikona közérthetően, bőséges példaanyaggal illusztrálva, újszerű módon, egymást betűrendben követő közel 900 szócikkben tartalmazza mindazokat a hasznos és érdekes információkat, amelyeket a francia nyelvről, használatának szab ályairól és szabálytalanságairól tudni kell. A nyelvtani jelenségek teljes körű, kontrasztív módszerű tárgyalásán túl számtalan érdekes, izgalmas adalékkal is szolgál. A kötet szerzői Bárdosi Vilmos, az ELTE Francia Tanszékének tanszékvezető egye temi tanára és Karakai Imre, franciatanár, fordító, mindketten több sikeres nyelvkönyv, nyelvtan és szótár írói. E művüket középiskolásoknak és egyetemistáknak, magántanulóknak és tanfolyami hallgatóknak, franciatanároknak, továbbá mindazoknak a jánlják, akiket érdekel a francia nyelv.

Egyedülálló újdonságok: - minden címszóhoz kiejtési átírás - a belga, a svájci és a kanadai francia nyelv szókincse is - a francia nyelvben meghonosodott angol szavak hivatalos francia megfelelői - szólások és közmondások a szócikkek végén elkülönítve - a világhálóról gyűjtött és ellenőrzött szavak, jelentések és példák - élőnyelvi környezetből vett példamondatok - hivatalos- és magánlevélminták, életrajzminták, motivációslevélminták, meghívók, köszönetnyilvánítás, e-mail- és sms-használat

A kötet évtizedes gyűjtőmunka eredményeképpen 14000 szólást (kivágja a rezet), szóláshasonlatot (szegény, mint a templom egere), helyzetmondatot (Most ugrik a majom a vízbe.), közmondást (Ki korán kel, aranyat lel.) tartalmaz, és közreadja azok pontos magyarázatát, értelmezését. ... Folytatás ›› Nyelvünk irodalmi, népies vagy ma már kissé régies, de még közérthető fordulatain, szokásmondásain kívül legnagyobb számmal természetesen a mai köznyelvre jellemző állandósult szókapcsolatok szerepelnek benne. E gazdag gyűjteményből nem maradtak ki a diáknyelv szlenges kifejezései sem. A szótár újdonsága, hogy a szólások, helyzetmondatok és közmondások főbb alkotószavait tematikus elrendezésben, fogalomköri szócsoportokban is közreadja bemutatva nyelvünk szavaknál nagyobb egységeinek sokszínűségét. A használó itt együtt találja meg a szótárban előforduló állatok, növények, emberi tulajdonságok, testrészek, szakmák stb. megnevezéseit. A(z) Magyar szólások, közmondások (Könyv) szerzője Bárdosi Vilmos.

Tudjuk-e, hogy a Kolumbusz tojása szólás valójában nem is Kolumbusz Kristófhoz kötődik, hogy a kígyót-békát kiált valakire kifejezés a boszorkány­üldözések korának hiedelmén alapszik, vagy hogy a kosarat ad/kap szókapcsolat eredete a lovagkorra nyúlik vissza? Miért mondjuk valakire: Canossát jár? Kire mondták először: félelem és gáncs nélküli lovag? Milyen babonás hit húzódik meg a tűvé tesz valamit kifejezés mögött? Gondoltuk volna, hogy milyen sok szólásmondás származik a Bibliából (egy tál lencséért, mossa a kezét, Aki szelet vet, vihart arat.), a görög-római mitológiából (Damoklesz kardja, kitakarítja Augiász istállóját), a magyar és a világirodalomból (leteszi a lantot, szélmalomharcot folytat), a magyar és a világtörténelemből (nem enged a negyvennyolcból, Utánam az özönvíz!)? Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adja meg a választ e könyv, amely 1800 szólás (kivágja a rezet), szóláshasonlat (szegény, mint a templom egere), helyzetmondat (Hátrább az agarakkal!), közmondás (A kutya ugat, a karaván halad.), szállóige (A stílus maga az ember.) pontos elentésértelmezését, stiláris minősítését, valamint eredetmagyarázatát tartalmazza, és szemléleti, kultúr­történeti hátterét mutatja be bőséges magyar és külföldi szakirodalomra támaszkodva, irodalmi, művészettörténeti kitekintésekkel, továbbá számos idegen nyelvi párhuzam megadásával. A kötet szerzője Bárdosi Vilmos, az ELTE BTK Romanisztikai Intézetének intézet­igazgató egyetemi tanára, lexikográfus, az MTA Szótári Munkabizottságá­nak tagja, a magyar és francia szólások kutatója, a Francia-magyar tematikus szólásszótár, a Franciamagyar kisszótár, a Magyar szólások, közmondások értelmező szótára fogalomköri mutatóval szerzője, a Magyar-francia-magyar jogi szótár és a Francia-magyar kéziszótár társfőszerkesztője, A francia nyelv lexikona társszerzője, a TINTA Könyvkiadó Az ékesszólás kiskönyvtára sorozatának társszerkesztője. A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 27. tagja

Tudjuk-e, hogy a Kolumbusz tojása szólás valójában nem is Kolumbusz Kristófhoz kötődik, hogy a kígyót-békát kiált valakire kifejezés a boszorkány­üldözések korának hiedelmén alapszik, vagy hogy a kosarat ad/kap szókapcsolat eredete a lovagkorra nyúlik vissza? Miért mondjuk valakire: Canossát jár? Kire mondták először: félelem és gáncs nélküli lovag? Milyen babonás hit húzódik meg a tűvé tesz valamit kifejezés mögött? Gondoltuk volna, hogy milyen sok szólásmondás származik – a Bibliából (egy tál lencséért, mossa a kezét, Aki szelet vet, vihart arat.), – a görög–római mitológiából (Damoklesz kardja, kitakarítja Augiász istállóját), – a magyar és a világirodalomból (leteszi a lantot, szélmalomharcot folytat), – a magyar és a világtörténelemből (nem enged a negyvennyolcból, Utánam az özönvíz!)? Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adja meg a választ e könyv, amely 1800 szólás (kivágja a rezet), szóláshasonlat (szegény, mint a templom egere), helyzetmondat (Hátrább az agarakkal!), közmondás (A kutya ugat, a karaván halad.), szállóige (A stílus maga az ember.) pontos jelentésértelmezését, stiláris minősítését, valamint eredetmagyarázatát tartalmazza, és szemléleti, kultúr­történeti hátterét mutatja be bőséges magyar és külföldi szakirodalomra támaszkodva, irodalmi, művészettörténeti kitekintésekkel, továbbá számos idegen nyelvi párhuzam megadásával. A kötet szerzője Bárdosi Vilmos, az ELTE BTK Romanisztikai Intézetének intézet­igazgató egyetemi tanára, lexikográfus, az MTA Szótári Munkabizottságá­nak tagja, a magyar és francia szólások kutatója, a Francia–magyar tematikus szólásszótár, a Francia–magyar kisszótár, a Magyar szólások, közmondások értelmező szótára fogalomköri mutatóval szerzője, a Magyar–francia–magyar jogi szótár és a Francia–magyar kéziszótár társfőszerkesztője, A francia nyelv lexikona társszerzője, a TINTA Könyvkiadó Az ékesszólás kiskönyvtára sorozatának társszerkesztője.

22000 címszó, - mai nyelvállapotot tükröző szókészlet, - mondatalkotást segítő információk megadása, - stiláris és szakrendi minősítések, - áttekinthető , világos szócikkszerkezet, - szótárhasználatot könnyítő tipográfia. - 22000 címszó, - mai nyelvállapotot tükröző szókészlet, - mondatalkotást segítő információk megadása, - stiláris és szakrendi minősítések, - áttekinthető , világos szócikkszerkezet, - szótárhasználatot könnyítő tipográfia.

Mindenki ismeri az Aki másnak vermet ás, maga esik bele vagy az Addig nyújtózkodj, míg a takaród ér szemléletes közmondásokat. Ugyanígy senki előtt nem ismeretlenek a következő szólások sem: Egyik kutya, másik eb vagy Több is veszett Mohácsnál. A legismertebb 100-150 közmondást sokan használják is beszédjük színesítésére. Azonban a leggyakoribbak mellett számos olyan közmondás is van a magyar nyelvben, amelyeknek jelentése nem mindenki számára világos. Kötetünk 3000 közmondás és szójárás pontos jelentését adja meg. Így amellett, hogy behatóan megismerjük nyelvünknek ezeket a "virágait", azt is elérhetjük, hogy csak olyankor használhatjuk valamelyiket, amikor az pontosan az adott beszédhelyzethez illik.