Noémi Bárkányi

Egy gőzölgő olasz kávé mellett jó olasz bort kortyolva egyszer csak az elveszett Atlantiszon találjuk magunkat: megcsodáljuk Leonardo strucctojását, miközben körülöttünk égnek a máglyák, magával ragad bennünket a középkori lovasverseny színes kavalkádja, s persze úsznak a gondolák, süvítenek az autó- és a motorcsodák... Playboyok, világmegváltó filozófusok, szenvedélyes szerzetesek, reneszánsz kurtizánok, zsenik és kalandorok lakják Bárkányi Noémi könyvének lapjait. Szó van itt a fekete-piros egyenruhás carabinierikről vagy a rettegett Vörös Brigádok terrorszervezetről épp úgy, mint az itáliai művészetről, az építészet és a kultúra rejtélyeiről, az olasz nyelvről és a legendás dizájnról. Számos érdekesség, kuriózum, történelmi pletyka és regénybe illő valós történet elevenedik meg a hamisítatlan olasz hangulatot idéző kötetben. Mivel érdemelte ki Vivaldi az il prete rosso, azaz "vörös pap" nevet? Milyen is az a híres perugiai sótlan kenyér, amelyet állítólag Dante is említ levelezésében, sőt az Isteni színjáték Paradicsomot leíró részében is felbukkan? Bárkányi Noémi - egy Olaszországgal foglalkozó népszerű blog szerkesztője és szerzője - félszáz ilyen és ezekhez hasonló kérdés megválaszolására vállalkozik kötetében, hogy másokat is közel hozzon rajongása tárgyához: Itáliához - és teszi mindezt közérthetően, tudományos apparátus nélkül, könnyed, szórakoztató stílusban.

Velence - Európa Las Vegasa. Furán hangzik, ugye? Pedig tényleg számtalan színes, érdekes, néha pedig megbotránkoztató dolog történt itt az 1700-as években, ahová e könyv lapjain utazunk. Derítsük ki, milyen érdekességekről adtak hírt - akár vicces vagy épp fontoskodó hangnemben - a Köztársaság kémei! Ismerkedjünk közelebbről Casanova alakjával - történetében előkerülnek a bizarrul hangzó higanykúrák és a szifilisz, sőt még az óvszerek is! Nem maradhat el a kaszinók bemutatása sem, ahol a szerencsejáték mellett az önfeledt szexuális élmények, titkos légyottok is fontos szerepet játszottak. A kíváncsi olvasó beleveszhet a karneváli forgatagba, és még farsangi fánkra is ácsingózhat - emellett arra is fény derül, hogy a ciao, mint köszönés, szintén velencei gyökerekkel bír. Ikonikus festőművészeket, furcsa sorsú paloták történeteit, a színházi világ változásait és a kasztráltak szárnyaló dalnoki népszerűségét is megidézzük a könyv lapjain. Bepillantunk az Arzenálba, hisz itt készültek a Köztársaság kecses gályái, amelyek tengeri mérföldek ezreit szelték át, hogy a legkülönfélébb egzotikus fűszerekkel, drágakövekkel, színes-mintás kelmékkel, teákkal és ki tudja, még milyen specialitásokkal megrakva térjenek haza Velencébe. Miféle változásokat hozott a könyvnyomtatás elterjedése Velencében, vagy épp hogyan született meg a ma is ismert kurzív betűtípus, az Italic? Hogyan esett jókora késésbe a velencei közkönyvtár építése? Miért szorultak ki végül a főtérről a korábban ott lévő pici hotelek, a húspiac, a kis mozgó árusok és a latrinák? Megannyi színes történet! S akinek még ez sem elég, az kaphat ízelítőt a divat és a parókák igen különleges, korabeli világából, vagy beleshet a ma már 300 éves múltra visszatekintő, népszerű velencei kávéházba, a Caffe Florianba is.