Ödön Barsi

A lasszóvető - A kisváros környéki banditákkal egyedül száll szembe egy titokzatos álarcos férfi, aki boszorkányosan kezeli bóláját, lasszóját és coltját is. A város seriffje ugyanakkor semmit nem tesz a banditák ellen, sőt, mindent elkövet, hogy a "garázdálkodó álarcost" kézre kerítse. A banditák titokzatos főnöke a Brandock-farmot akarja mindenáron megszerezni, célja elérése érdekében még a farmar lányát is elrabolja. Hogyan végződik a banditák és a farmerek összecsapása? Magányos marad-e harcában az álarcos? Jimmy lyukat üt a világba - Annie Trist, a gazdag, fiatal lány autójával összeütközik egy traktorral. A traktoron utazók az eszméletlen lányt a közeli folyóba akarják dobni. Jimmy Aldon, aki mindennek szemtanúja, segítségére siet, rá is ismer az egyik támadóra. A menekülés után a lány apja felfogadja testőrnek a lány mellé: - Ön vadnyugati ember, helyén a szíve és az ökle. Úgy látom, szükség esetén tudna erélyesen bánni Annie-val is, szóval ideális testőr. - Jim elkezdi a nyomozást, hogy kiderítse ki és miért tör a lány életére.

Az Ezüst sirály bandája - Titokzatos bandát készül ártalmatlanná tenni az USA parti őrsége. Kínából vízi úton tiltott kábítószereket csempésznek az országba, leánykereskedő bandák pedig ugyanazon hajókon akadálytalanul hurcolják ki áldozataikat az országból. Feltehető, hogy a gengszterek az őrség tagjai közé is befurakodtak. Egy fiatal tiszt vakmerő tervvel áll Grant tengernagy elé, és kezdetét veszik a különös események. Mac Craebyt, a félelmetes parti rendőrség egyik hajójának parancsnokát kémkedés, hazaárulás és hűtlenség büntette miatt váratlanul letartóztatják, de sikerül a haditörvényszék elől a jól őrzött börtönből elszöknie. Közben az "Ezüst Sirály", a csempészhajó, ügyes trükkökkel minduntalan kisiklik a hatóság kezei közül - Az élő torpedó - A több éve Japánban élő Tamási Bálinttól jó barátja, Hakusima egy kémnő leleplezéséhez kér segítséget: bizalmába kell férkőznie és kiderítenie kapcsolatait, célját. Minden jel arra mutat, hogy az ellenség az "élő torpedó" terveit szeretné megkaparintani. Mindkét félnek akadnak segítői, kémei, így a jól őrzött tervrajzokat sikerül is a nőnek megszereznie... Az ősi Busido törvény a legszebb és legszentebb kötelességnek tartotta a haza ügyéért történő önfeláldozást - a kémnő menekülését bármi áron is, de meg kell akadályozni...

A texasi bandita - Johnstown városka farmereit Thomas Benson bandája tartja rettegésben. Egyedül Jack Driwe száll velük szembe, akit korábban gyilkossággal vádoltak; becsületét, farmját elvesztette, de mindent megtesz, hogy tisztázza magát. Megpróbálja az öt elrabolt farmerleányt kiszabadítani a banditák kezeiből, köztük szerelmét, Dianát is. Minden furfangra, eszességre szüksége van, hogy a túlerővel szemben diadalmaskodni tudjon.A vágtató árnyék - Jack Sheridan egy prescotti kártyabarlangban megakadályozza a számára ismeretlen John Wells kifosztását, aki becsületes munkát ajánl fel neki farmján, El-Doróban. Egy évvel később Jack útnak is indul New-Mexikóba, de már nem a nyugodt cowboy élet vonzza, hanem kézre akarja keríteni a környék hírhedt bandavezérét, az Ezredest, akinek emberei nem sokkal korábban megölték és kirabolták védtelen édesapját. Be akar állni a bandába, hogy a vezér közelébe férkőzhessen; szándékától még a farmer lánya, a szépséges Joan sem tudja eltéríteni.

Az Álomfickó meséi és A tenger meséi után a mese trilógia harmadik része Az erdő meséi. Az Álomfickó meséi a háború után jelent meg, és nagy sikert aratott. A tenger meséi a rendszerváltás után, a Fapados Könyvkiadó gondozásában került kiadásra. Az erdő meséi a kéziratból történő válogatás után szintén a Fapados Könyvkiadó elektronikus kiadása. A mesék hangulata, gondolatvilága és tanulságai jól tükrözik írójuk lelki állapotát, aki az 50- es években a publikálási lehetetlenség megfosztva, meseírással vezette le érzéseit és jelezte a való világtól való kényszerű elfordulását.

A harmadik csengetésBarsi Ödön, a kaland -és tudományos fantasztikus regényeiről ismert író, ezúttal a 30-as évek színészvilágába vezeti az olvasót. ő maga is vidéki színészként kezdte pályafutását, de a Hevesi Sándor vezette Színiakadémián a rendezői szakon is diplomát szerzett. Kolozsvári és nagyváradi szereplései után fővárosi színházakban is játszott, majd színház- és rádiórendezőként mutatkozott be. (Az ember tragédiája, Ellák, A három tesőr). A színházak alapos ismerőjeként, avatott szemmel mutatja be az indulatoktól, szenvedélyektől, feszültségektől terhes színházi életet, amelyben gyakran pletykákon túlmenően életet és pályafutást megrontó intrikák is születtek. „A harmadik csengetés” hősnője, Bán Éva a színészképző frissen végzett növendéke, teljes hivatástudattal lép a színház kötelékébe és csaknem áldozatául esik annak.KomédiásokAz öreg színházi súgó nagy vágya, hogy egyszer ő is színpadra léphessen. Meggyőződése, hogy jó pár színésznél tehetségesebb – többek között lánya vőlegényénél is, a népszerű Várady Sándornál is… A sors (vagy csak az ügyes cselszövés) úgy tűnik, meg is adja a hőn áhított lehetőséget.

A halálexpressz - A kínai Tong tábornok nem egy tiszteletre méltó személyiség, hanem egy hírhedt, kegyetlen rablóvezér, aki csapatával egy észak-kínai vasúti szerelvényt támad meg. Egyúttal a közeli amerikai engedményes területet is szeretné elfoglalni, és szemet vet a szépséges Joan Miltonra is. A telepen dolgozik azonban Harding mérnök, aki Warren őrmester segítségével megpróbálja a gaztettet megakadályozni, s a telepet védelmezni, míg segítség érkezik. Bumeráng kapitány - A távoli Ausztráliából indul Tasmániába az az expedíció, amelyet "Bumeráng-kapitány" vezet, aki furcsa előnevét onnan kapta, hogy a helybéli bennszülöttektől szinte a tökéletességig elsajátította a bumeráng használatát. Az expedíció célja a tasmániai őserdő mélyén rejtõzködő titokzatos rom, amely régi, elsüllyedt civilizáció maradványának ígérkezik. Veszélyes kalandok árán az expedíció eléri a romokat, s nem csalódnak. A bonyodalmak azonban ekkor kezdődnek. Az expedíció egyik tagja magának akarja megszerezni a romok között talált kincseket, s ennek érdekében feláldozná az expedíció valamennyi tagját is. Megkezdődik a versenyfutás.

A ?nagy kalandorA gazdag amerikai rágógumigyáros lányával a nem túl felkapott isztriai üdülőhelyen, Piranóban tartózkodik. A hotelben egyszer csak egy előkelő fiatalember jelenik meg, aki álnéven jelentkezik be. A lány biztos benne, hogy egy Arsene Lupin-féle úri bűnöző rejtőzik az álnév mögött, és arra kéri a neki hevesen udvarló férfit, hogy utolsó bűntettéül a hotel egyik vendégének értékes gyöngysorát lopja le az ő számára. És a gyöngysor valóban eltűnik. A kubai vérebA di Huella és a Diaz család egymás melletti birtokon él, ősi ellenségeskedésben. A gyűlöletet azonban félreteszik, ha hazájukat az ide érkező idegentől – legyen az az őshazából érkező spanyol, vagy a szigetet leigázó amerikai – kell megvédeni. Az őslakos telepesek, a criollók titkos társaságokba gyűlnek, hogy együtt riasszák el a betolakodókat. Az egyik ilyen jelentős kubai társaság, a Soles de Bolívar, amelynek vezetői a babonás emberek számára a titokzatosság homályába burkolják a hegyekben elvonultan élő Hold Leányát, a kalóz Lopez és költő Jerez utódát, akikre a sziget népe úgy tekint, mint a criollók legendás hőseire. Az ő nevében készülnek egy végső leszámolásra a betolakodó új-spanyolok, amerikaiak és az ősi hagyományokat nem tisztelő criollók ellen.

Indián ?örökség John Gilton vadászházat örököl a kanadai Perpitiben, az Arany-tanyát, azzal a kikötéssel, hogy ott kell élnie és művelnie kell a birtokot is. Így elindul barátjával, hogy átvegye örökségét. A birtok legnagyobb értéke az a néhány ölnyi széles sáv az Arany-patak mentén, amelyre a helyi kiskirály, Peter Sund szemet vetett. Célja az, hogy monopóliumot teremtve tönkretegye a többi helybéli fakitermelőt, többek közt a bájos Eve Hondon nagybátyját is. Közben az indiánok rég elrejtett kincsét is szeretné megkaparintani. Sikerül-e megakadályozni a gaztetteket?   Vadnyugati örvény Különös idegen jelenik meg Hulwillben. Jim Perty, aki maga a megtestesült becsületesség, beáll dolgozni a tönk szélén álló Wanhort farmra. Mint idegent, először őt gyanúsítják egy helyi farmtulajdonos meggyilkolásával. Kkésőbb kiderül, több helyi ember viselt dolgáról is tudomása van – ezért megpróbálják elhallgattatni…   Vadnyugati örökség Dan Bertynnek, a világjáró fiatalembernek minden pénzét, iratát ellopja egy bandita. Így lesz belőle „Névtelen Dan”, aki segítőtársat találva magának, megpróbálja a személyiségét és örökségét bitorló gazembert a törvény kezére juttatni, az örökhagyó nagybácsi mesés kincsével tőrbe csalni.

Ez ?az izgalmas regény gróf Benyovszky Móricról (1741-1786) szól, talán a legkalandosabb életű magyar utazóról szól, aki rövid élete során négy világrész több országának történetébe írta be a nevét. Egészen fiatalon lépett katonai pályára, huszár lett. Apja halálakor örökösödési vitába keveredett, s Mária Terézia megfosztotta birtokaitól. Ezután került Lengyelországba, hősiesen vette ki részét a lengyelek oldalán az oroszokkal vívott háborúban. 1769-ben súlyosan megsebesülve orosz fogságba esett, Szibériába száműzték. A művelt Benyovszky hamar kivívta a helyi kormányzó bizalmát. Közben elkészítette Kamcsatka első földrajzi, néprajzi és álattani leírását. 1771 tavaszán a fegyenctelepre száműzött cári tisztekkel felkelést szervezett, elfoglalt egy erődöt, a kikötőben horgonyzó hajókat, és kiáltványt szerkesztett. Ez az írásmű a későbbi oroszországi forradalmi mozgalmak manifesztumainak mintájául szolgált. Hajóval előbb a Bering-szigeteket érintette, majd a Mátyás-, Lőrinc-szigetek érintésével Amerika partjától délnek vette útját, eljut az Aleut-szigetekre, majd a Kurili-szigetek érintésével kikötött a japán szigeteken is. 1773-ban megtelepedett Madagaszkáron, ahol két erődöt is emelt támaszpontul, s 1774-ben megalapítja (a francia uralkodó tiszteletére) Louisbourg városát. Ebben az időben még az európaiak nem ismerték Madagaszkár belsejét. Három nagy expedíciót szervezett, a tapasztalatairól szóló beszámolók Madagaszkár megismerésének fontos részei. Benyovszky végül is kilépett a francia király szolgálatából, és a madagaszkári népet választotta, sőt írásba is foglalta a sziget népeinek szánt alkotmányt, melyet a törzsfőnökök elfogadtak…

Már életében legendák szövődtek Paganini, a nagy olasz hegedűművész és zeneszerző körül. Az a hír járta, hogy eladta a lelkét az ördögnek. Technikai tudását, bravúrjait egy földöntúli hatalommal magyarázták. Varázslatos játékával megigézte az embereket és meghódította a női szíveket, kóristalányét és hercegnőét egyaránt, noha rútságát az ördögéhez hasonlították. Tény, hogy különös lénye, furcsa szokásai, mesés vagyona, zsenialitása és szerelmi élete regénybe illő.

A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel „termelték” a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.

,,- Tegnap egy ismerősömnek elmondtam kalandjainkat - szólalt meg a spanyol. - Tömören így foglaltam össze a történteket: egy Pizzaro nevű hajón utaztunk. Van Pey, a hírhedt kínai kalóz elfoglalta embereivel a hajót, és egy ismeretlen szigetre hurcolt bennünket. Megszöktünk, de elfogtak bennünket. Erre mi fogtuk el Van Peyt és kényszerítettük, hogy adja vissza szabadságunkat. Ez megtörtént, és a Pizzaro folytatta útját. A kalózok azonban üldözőbe vették hajónkat. Nagy tengeri csata zajlott le a tengeren, mely a mi győzelmünkkel végződött...- És tovább mit meséltél? - kérdezte Perry, miután hiába várt a történet folytatására.Damaras felsóhajtott:- Sajnos tovább nem jutottam.- Miért?- Mert ismerősöm a szemembe nevetett és azt mondta, hogy nem kíváncsi a további hazudozásaimra." Pedig ez nem hazugság, mindez megtörtént a kalandregény szereplőivel, sőt a perui aranyszállítmányt Kínában még el kell juttatni rendeltetési helyére is. Az aranyra a kalóz Van Peyen kívül a hírhedt rablóvezér, Tong tábornok is szemet vetett... 

Sándor Móric, gróf (1805-1878) földbirtokos, sportember. Vakmerő lovasbravúrjairól volt ismeretes. A néphagyományban neve máig fennmaradt, elsősorban a Pest környéki volt uradalmi cselédek között, továbbá a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén. A hozzá fűződő mondakör főbb motívumai: lovával végignyargal a vár meredek bástyafokán; magasról leugrat; fogadást köt, hogy Bécsből megmutatja birtokát – hatalmas tüzet rakat, amely Bécsig látszik. Fogadásból a birkák hasa alatt szűz-dohányt csempész ki…

Az író a tenger muzsikáját hallgatta, de ugyanakkor színes, örökké változó képeket is látott. Mert a tenger színe folytonosan változott: néha kék volt, máskor haragos zöld, de olykor - ha a nap hanyatlani kezdett az égen - pereme bíborszínt öltött. Este azután elsötétedett a tenger és csillagok tükröződtek felszínén, míg a mélyben világító halak cikáztak. Az író értette a szellő suttogását, a hullámok morajlását, az óriás tengeri kagylók zúgását, és néha-néha hallani vélte a tengerbe süllyedt városok harangjait is. A köznapi emberek aligha látták a hínárral borított tritonokat, a fehértestű sellőket, a pikkelyes sziréneket és csodálatos virágállatokat, melyek a sziklára is felkapaszkodtak. Az író azonban látta őket, és hallotta a hangjukat is. Örökös volt a hullámverés a szikla körül, a szél és a víz zenéje százféle hangon mesélt, és az író feljegyezte ezeket a történeteket.

Az „Északi fény” a második világháború idején játszódik, amikor Hitler lerohanta Norvégiát. Egy kis halászfaluban, egy régi gyárban kísérletek folynak „nehézvíz”-zel; a cél az atombomba előállítása. Természetesen a brit Titkos Szolgálat igyekszik a kutatást lassítani, akadályozni – végső cél a gyár megsemmisítése. A norvég halászok némelyike – vállalva még a németbérenc címkét is – segíti az angolok tevékenységét. Náci fanatikusok, politikailag megtévesztett emberek, elhivatott kémek, tisztek, partizánok küzdelmét követhetjük nyomon a kisregényben… Barsi Ödön hiánytalan „Napló”-ja Magyarország 1944. márciusi német megszállásától az 50-es évekig terjedő időszakról számolt be. Sajnos a politika viharait csak az a része vészelte át, amely a német megszállás és a Rádió elfoglalása közötti időszakról szól, így ez az emlékirat töredékes.

A mexikói sátánRossz társaságba a mexikói határvidék kisvárosában a seriff fia, Pete Williams. A környéken garázdálkodik a mexikói származású El-Capitain, az ő bandájába áll be a fiú és vesz részt gaztetteikben. A seriff elszántan veszi üldözőbe őket - a család becsülete is kockán forog! A banda azonban megtámadja a tucsoni expresszt és túszokat szed - többek között a seriff lányát is elrabolják. A sivatagban levő Halál-dombok remek rejtekhely számukra.Az üldözöttLee Thomast gyilkosság vádjával ítélik el. Ő ártatlannak vallja magát, és az a meggyőződése, hogy a békebíró és a montanai farmok rettegett banditája, a Könyörtelen egy és ugyanazon személy. A helyi seriff kíséri el a börtönbe. Lee Thomas mindent megpróbál, hogy a kormányzó elé kerülhessen, és módja legyen bizonyítani az igazát.