Ödön Barsi

„A törzs tagjai közfelkiáltással Bélát választották meg törzsfőnöknek. Béla elérzékenyülten tette fejére a díszes tollbokrétát, aztán méltóságteljesen letelepedett az egyik láda tetejére. – Köszönöm a bizalmatokat, rézbőrű testvéreim… most pedig engedjétek meg, hogy néhány szóval ismertessem a tábori életet, ami ránk vár: ébresztő reggel hét órakor, utána mosdás, majd reggeli, bevásárlás és főzés, aztán ebéd. Ebéd után mindenki kedvére pihenhet, fürödhet, halászhat és vadászhat, a vacsora után tábortűz a totemoszlopnál és csöndes tervezgetés… Valahogy így képzelem az indián-életet. Vállaljátok mindazt, amit elmondtam? – Vállaljuk! – mondták a fiúk kórusban. – Köszönöm, rézbőrű testvéreim – nézett körül a főnök lelkes pillantással. – Akkor közölhetem azt is, hogy egy nagylelkű pártfogót találtam, aki hajlandó minket élelmezni. Egyébként a szigetet is ő bocsátotta a rendelkezésünkre…”

Az író a tenger muzsikáját hallgatta, de ugyanakkor színes, örökké változó képeket is látott. Mert a tenger színe folytonosan változott: néha kék volt, máskor haragos zöld, de olykor - ha a nap hanyatlani kezdett az égen - pereme bíborszínt öltött. Este azután elsötétedett a tenger és csillagok tükröződtek felszínén, míg a mélyben világító halak cikáztak. Az író értette a szellő suttogását, a hullámok morajlását, az óriás tengeri kagylók zúgását, és néha-néha hallani vélte a tengerbe süllyedt városok harangjait is. A köznapi emberek aligha látták a hínárral borított tritonokat, a fehértestű sellőket, a pikkelyes sziréneket és csodálatos virágállatokat, melyek a sziklára is felkapaszkodtak. Az író azonban látta őket, és hallotta a hangjukat is. Örökös volt a hullámverés a szikla körül, a szél és a víz zenéje százféle hangon mesélt, és az író feljegyezte ezeket a történeteket.

Az Álomfickó meséi és A tenger meséi után a mese trilógia harmadik része Az erdő meséi. Az Álomfickó meséi a háború után jelent meg, és nagy sikert aratott. A tenger meséi a rendszerváltás után, a Fapados Könyvkiadó gondozásában került kiadásra. Az erdő meséi a kéziratból történő válogatás után szintén a Fapados Könyvkiadó elektronikus kiadása. A mesék hangulata, gondolatvilága és tanulságai jól tükrözik írójuk lelki állapotát, aki az 50- es években a publikálási lehetetlenség megfosztva, meseírással vezette le érzéseit és jelezte a való világtól való kényszerű elfordulását.

„Gondolatai az üstökös körül forogtak, melyet két nappal előbb fedezett fel az égbolton. Szabad szemmel még nem is lehetett látni, de a távcső elárulta valódi lényét és a számítások meggyőzték a fiatal csillagászt arról, hogy ezúttal elkerülhetetlen az összeütközés… Az üstökös még csak parányi világító pont volt az űr végtelenjében, de lobogó uszálya baljóslatúan követte az égbolton…”

Barsi ?(Rodriguez) Ödön1904-ben született Budapesten. Édesatyja az első világháborúban halt az orosz harctéren hősi halált. Fia előbb maga is katonának készült, de aztán merész fordulattal a művészi pályára tért át: elvégezte a Színművészeti Akadémiát, ehhez egészen fiatalon megszerezte a rendezői diplomát, s csakhamar ösztöndíjas tagja lett a Nemzeti Színháznak. Alig töltötte be harmincadik évét, egyszerre nyerte meg a Magyar Rádió jubiláris hangjáték-pályázatán az első és a második díjat. Ettől fogva a Rádió egyik legkedveltebb és legismertebb rendezője, akinek hangjátékait mindig páratlan érdeklődéssel kíséri a rádiófelvevők néma, de együttérző és nagyigényű közönsége.Közben pedig sűrűn jelennek meg novellái, cikkei, bírálatai a különböző folyóiratokban, amíg egyszerre, mint a vérbeli spanyol „románce” – a kalandregény – leghivatottabb képviselője toppan a magyar olvasóközönség elé. Már regényalakjai maguk is elárulják a Nagy Kaland megszállottját:Sándor Móric grófról, az „ördöglovasról”,azután Benyovszky Móric grófról, „Madagaszkár királyá”-ról,majd Niccolo Paganiniről, az „ördögtrillás”-ról,s végül Kempelen Farkas „ördöngös sakkautomatájá”-ról ír kalandregényt.Ez a műfaj, amelynek nálunk valaha Jókai Mór volt az elhivatott képviselője, Barsi (Rodriguez) tolla alatt valóságos reneszánszát éli. Pompás magyar dikciójának aranykeretében buja fantáziájú cselekmények tolonganak. A szerző ebben a könyvében utópisztikus hangokat üt meg és éppen olyan lebilincselő meseszövéssel tárja az olvasó elé a Mars-bolygó titokzatos világát, mint amilyen mesteri tollal írta meg eddigi fordulatokban gazdag kalandregényeit.

A harmadik csengetésBarsi Ödön, a kaland -és tudományos fantasztikus regényeiről ismert író, ezúttal a 30-as évek színészvilágába vezeti az olvasót. ő maga is vidéki színészként kezdte pályafutását, de a Hevesi Sándor vezette Színiakadémián a rendezői szakon is diplomát szerzett. Kolozsvári és nagyváradi szereplései után fővárosi színházakban is játszott, majd színház- és rádiórendezőként mutatkozott be. (Az ember tragédiája, Ellák, A három tesőr). A színházak alapos ismerőjeként, avatott szemmel mutatja be az indulatoktól, szenvedélyektől, feszültségektől terhes színházi életet, amelyben gyakran pletykákon túlmenően életet és pályafutást megrontó intrikák is születtek. „A harmadik csengetés” hősnője, Bán Éva a színészképző frissen végzett növendéke, teljes hivatástudattal lép a színház kötelékébe és csaknem áldozatául esik annak.KomédiásokAz öreg színházi súgó nagy vágya, hogy egyszer ő is színpadra léphessen. Meggyőződése, hogy jó pár színésznél tehetségesebb – többek között lánya vőlegényénél is, a népszerű Várady Sándornál is… A sors (vagy csak az ügyes cselszövés) úgy tűnik, meg is adja a hőn áhított lehetőséget.

Már életében legendák szövődtek Paganini, a nagy olasz hegedűművész és zeneszerző körül. Az a hír járta, hogy eladta a lelkét az ördögnek. Technikai tudását, bravúrjait egy földöntúli hatalommal magyarázták. Varázslatos játékával megigézte az embereket és meghódította a női szíveket, kóristalányét és hercegnőét egyaránt, noha rútságát az ördögéhez hasonlították. Tény, hogy különös lénye, furcsa szokásai, mesés vagyona, zsenialitása és szerelmi élete regénybe illő.

Az „Északi fény” a második világháború idején játszódik, amikor Hitler lerohanta Norvégiát. Egy kis halászfaluban, egy régi gyárban kísérletek folynak „nehézvíz”-zel; a cél az atombomba előállítása. Természetesen a brit Titkos Szolgálat igyekszik a kutatást lassítani, akadályozni – végső cél a gyár megsemmisítése. A norvég halászok némelyike – vállalva még a németbérenc címkét is – segíti az angolok tevékenységét. Náci fanatikusok, politikailag megtévesztett emberek, elhivatott kémek, tisztek, partizánok küzdelmét követhetjük nyomon a kisregényben… Barsi Ödön hiánytalan „Napló”-ja Magyarország 1944. márciusi német megszállásától az 50-es évekig terjedő időszakról számolt be. Sajnos a politika viharait csak az a része vészelte át, amely a német megszállás és a Rádió elfoglalása közötti időszakról szól, így ez az emlékirat töredékes.

A halálexpressz - A kínai Tong tábornok nem egy tiszteletre méltó személyiség, hanem egy hírhedt, kegyetlen rablóvezér, aki csapatával egy észak-kínai vasúti szerelvényt támad meg. Egyúttal a közeli amerikai engedményes területet is szeretné elfoglalni, és szemet vet a szépséges Joan Miltonra is. A telepen dolgozik azonban Harding mérnök, aki Warren őrmester segítségével megpróbálja a gaztettet megakadályozni, s a telepet védelmezni, míg segítség érkezik. Bumeráng kapitány - A távoli Ausztráliából indul Tasmániába az az expedíció, amelyet "Bumeráng-kapitány" vezet, aki furcsa előnevét onnan kapta, hogy a helybéli bennszülöttektől szinte a tökéletességig elsajátította a bumeráng használatát. Az expedíció célja a tasmániai őserdő mélyén rejtõzködő titokzatos rom, amely régi, elsüllyedt civilizáció maradványának ígérkezik. Veszélyes kalandok árán az expedíció eléri a romokat, s nem csalódnak. A bonyodalmak azonban ekkor kezdődnek. Az expedíció egyik tagja magának akarja megszerezni a romok között talált kincseket, s ennek érdekében feláldozná az expedíció valamennyi tagját is. Megkezdődik a versenyfutás.

A lasszóvető - A kisváros környéki banditákkal egyedül száll szembe egy titokzatos álarcos férfi, aki boszorkányosan kezeli bóláját, lasszóját és coltját is. A város seriffje ugyanakkor semmit nem tesz a banditák ellen, sőt, mindent elkövet, hogy a "garázdálkodó álarcost" kézre kerítse. A banditák titokzatos főnöke a Brandock-farmot akarja mindenáron megszerezni, célja elérése érdekében még a farmar lányát is elrabolja. Hogyan végződik a banditák és a farmerek összecsapása? Magányos marad-e harcában az álarcos? Jimmy lyukat üt a világba - Annie Trist, a gazdag, fiatal lány autójával összeütközik egy traktorral. A traktoron utazók az eszméletlen lányt a közeli folyóba akarják dobni. Jimmy Aldon, aki mindennek szemtanúja, segítségére siet, rá is ismer az egyik támadóra. A menekülés után a lány apja felfogadja testőrnek a lány mellé: - Ön vadnyugati ember, helyén a szíve és az ökle. Úgy látom, szükség esetén tudna erélyesen bánni Annie-val is, szóval ideális testőr. - Jim elkezdi a nyomozást, hogy kiderítse ki és miért tör a lány életére.

Az Ezüst sirály bandája - Titokzatos bandát készül ártalmatlanná tenni az USA parti őrsége. Kínából vízi úton tiltott kábítószereket csempésznek az országba, leánykereskedő bandák pedig ugyanazon hajókon akadálytalanul hurcolják ki áldozataikat az országból. Feltehető, hogy a gengszterek az őrség tagjai közé is befurakodtak. Egy fiatal tiszt vakmerő tervvel áll Grant tengernagy elé, és kezdetét veszik a különös események. Mac Craebyt, a félelmetes parti rendőrség egyik hajójának parancsnokát kémkedés, hazaárulás és hűtlenség büntette miatt váratlanul letartóztatják, de sikerül a haditörvényszék elől a jól őrzött börtönből elszöknie. Közben az "Ezüst Sirály", a csempészhajó, ügyes trükkökkel minduntalan kisiklik a hatóság kezei közül - Az élő torpedó - A több éve Japánban élő Tamási Bálinttól jó barátja, Hakusima egy kémnő leleplezéséhez kér segítséget: bizalmába kell férkőznie és kiderítenie kapcsolatait, célját. Minden jel arra mutat, hogy az ellenség az "élő torpedó" terveit szeretné megkaparintani. Mindkét félnek akadnak segítői, kémei, így a jól őrzött tervrajzokat sikerül is a nőnek megszereznie... Az ősi Busido törvény a legszebb és legszentebb kötelességnek tartotta a haza ügyéért történő önfeláldozást - a kémnő menekülését bármi áron is, de meg kell akadályozni...

A ?nagy kalandorA gazdag amerikai rágógumigyáros lányával a nem túl felkapott isztriai üdülőhelyen, Piranóban tartózkodik. A hotelben egyszer csak egy előkelő fiatalember jelenik meg, aki álnéven jelentkezik be. A lány biztos benne, hogy egy Arsene Lupin-féle úri bűnöző rejtőzik az álnév mögött, és arra kéri a neki hevesen udvarló férfit, hogy utolsó bűntettéül a hotel egyik vendégének értékes gyöngysorát lopja le az ő számára. És a gyöngysor valóban eltűnik. A kubai vérebA di Huella és a Diaz család egymás melletti birtokon él, ősi ellenségeskedésben. A gyűlöletet azonban félreteszik, ha hazájukat az ide érkező idegentől – legyen az az őshazából érkező spanyol, vagy a szigetet leigázó amerikai – kell megvédeni. Az őslakos telepesek, a criollók titkos társaságokba gyűlnek, hogy együtt riasszák el a betolakodókat. Az egyik ilyen jelentős kubai társaság, a Soles de Bolívar, amelynek vezetői a babonás emberek számára a titokzatosság homályába burkolják a hegyekben elvonultan élő Hold Leányát, a kalóz Lopez és költő Jerez utódát, akikre a sziget népe úgy tekint, mint a criollók legendás hőseire. Az ő nevében készülnek egy végső leszámolásra a betolakodó új-spanyolok, amerikaiak és az ősi hagyományokat nem tisztelő criollók ellen.

A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel „termelték” a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.

A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel ,,termelték" a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat. 

A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel „termelték” a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.

A nagy tó partján élő mexikói gazdákat, ranchereket, peonokat és indiánokat egyre nagyobb rettegésben tartja az a hír, hogy a környéken újra megjelent Quetzalcoatl, a Tollaskígyó, a régi azték istenség. A nemmszülöttek babonás félelemmel, a rancherek dühösen veszik tudomásul, bűntényt, csalót sejtve a Tollaskígyó személyében. És valóban… a rejtélyes Tollaskígyó és emberei támadást támadás után követnek el a környéken, fosztogatva, gyűjtogatva, ölve és rabolva. Végül a gazdág összefognak a banda felszámolására. Veszélyes kalandok árán leplezik le a magát Tollaskígyónak nevező kalandort…