Ákos Bartha

"Hiánypótló, hasznos és különlegesen gyakorlati táplálkozási „tanácsadót” ad az olvasók kezébe BARTHA ÁKOS és MEZEI ELMIRA. Azoknak kívánnak segítséget nyújtani, akik valamilyen emésztési problémával küszködnek, ami napjainkban, életmódunk és táplálékaink változásával sajnos egyre gyakoribb. Az orvostudománynak megvannak a válaszai a fenti problémákra, de ezek leginkább a gyógyszeres kezelésben merülnek ki. A szerzőpáros a bajok gyökeréhez nyúl vissza, amikor mindennapi táplálékainkat veszi szemügyre. Az ausztrál Monash Egyetem kutatói által tudományos alapon kidolgozott módszer alapja az ún. erjedő szénhidrátok – kezdőbetűikből alkotott nevükön: FODMAP-ok – kerülése, mivel az arra érzékenyeknél ezek komoly bélpanaszokat okozhatnak. A leggyakoribb ilyen jellegű emésztőszervi egyensúlytalanság az IBS (irritábilisbél-szindróma), melynek kezelésében ezzel a módszerrel óriási sikereket érnek el. Ezenkívül hatékony lehet még IBD (gyulladásos bélbetegségek), funkcionális emésztőszervi rendellenességek, bélflóra-egyensúlytalanságok, felszívódási és emésztési zavarok, laktózérzékenység, valamint NCGS (nem cöliákiás gluténérzékenység) esetén. A terápiás célú étrend lényege, hogy kerüljük a magas FODMAP-tartalmú táplálékokat – többek között a laktóztartalmú tejtermékeket, a gluténtartalmú gabonaféléket, bizonyos zöldségeket és olajos magvakat, valamint némelyik gyümölcsöt is. Nem kell azonban megijedni, mert igen változatos a fogyasztható ételek sora – idetartozik minden hús- és halféle, a laktózmentes tejtermékek, a tojás, illetve sokféle zöldség és gyümölcs. A szerzők az alacsony FODMAP-étrend tudományos alaposságú és részletes bemutatása mellett kitérnek egyes betegségtípusok (endometriózis, ekcéma stb.) és a táplálkozás összefüggéseire, az igénybe vehető diagnosztikai eljárásokra, a manapság heves viták tárgyát képező probiotikumok hasznára, a modern kori édesítők, valamint a prebiotikus rostok és a gyógynövények szerepére. A kötet második részében szereplő ínycsiklandó és főképp egészséges receptek pedig azt bizonyítják, hogy egy diéta nemcsak változatos, hanem igazán élvezetes is lehet! BARTHA ÁKOS az élelmiszer- és a táplálkozástudomány több területén is tevékenykedett, hosszú évek óta foglalkozik az ételek, a táplálkozás bonyolult témakörével. Tapasztalataira és tanulmányaira alapozva kutatja a különböző diétákat és terápiás célú étrendeket. Küldetésének tekinti, hogy kiutakat mutasson a táplálkozási tanácsok útvesztőiből, valamint hidakat építsen a hagyományos orvosi szemlélet és a tudományosan is alátámasztott, természetes módszerek között. MEZEI ELMIRA táplálkozási tanácsadó és reformszakács, számtalan egészséges és ínycsiklandó étel megálmodója, tucatnyi nagy sikerű szakácskönyv szerzője. Specialitása a szűkített keresztmetszetű táplálkozáson belül a teljesség megtalálása. Főzőtanfolyamain és könyveiben arra tanít, hogy hogyan lehet egy diéta keretein belül ínyenc és teljes értékű kulináris élményt létrehozni. Inspirációt leginkább az ősi alapokon nyugvó, természetes és szezonális táplálkozásból merít. "

Bartha Ákos (1982) a Debreceni Egyetemen szerzett történelem (2006), majd magyar nyelv és irodalom szakos (2010) tanári diplomát. Az ugyanitt folytatott doktori képzést követően 2012-ben summa cum laude minősítéssel védte meg disszertációját, mely átdolgozott formában a következő évben könyvként is napvilágot látott (Falukutatás és társadalmi önismeret: A Sárospataki Református Kollégium faluszemináriumának [1931-1951] történeti kontextusai). 2017-ben jelent meg második önálló kötete, Populizmus, népiség, modernizáció: Fejezetek a kelet-közép-európai politikai gondolkodás 20. századi történetéből címmel. 2015 óta az MTA BTK Történettudományi Intézetének posztdoktor kutatója. Családos, két gyermek édesapja. Bartha legújabb könyvében annak a 20. századi magyar közszereplőnek készítette el az életrajzát - kibővített forrásbázis alapján -, aki halála óta a legtartósabb és legszélesebb körű tiszteletnek örvend a korszak politikusai közül. Ekképp különösnek is mondható, hogy az olvasó kezében tartott biográfia az első tudományos igényű összegzés Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944) pályájáról. A kötet egészen napjainkig követi nyomon az életmű szövevényes utótörténetét, így egyben a modern kori magyar történelem látképét is nyújtja.

"1944. március 19-én Magyarországot megszállták a német fegyveres erők. Bár a náciellenes értelmiség javarészét letartóztatták vagy elhurcolták, bőséggel akadtak kisebb-nagyobb csoportosulások, szervezkedések, amelyek olykor egymással konspirálva, máskor önálló utakat járva igyekeztek menteni a menthetőt: rávenni a kormányzót a németekkel való szembefordulásra, majd az október 15-ei sikertelen kiugrási kísérlet után – az egyre fokozódó veszélyekkel dacolva – a maguk eszközeivel küzdeni a nácik és a nyilasok ellen, megóvni a nemzeti vagyont és mindenekelőtt menedéket nyújtani az üldözötteknek. Bartha Ákos hatalmas forrásanyagra támaszkodva és az összefüggéseket megvilágító erővel feltárva mutatja be a budapesti fegyveres ellenállás fordulatokban és pálfordulásokban igencsak gazdag történeteit. Könyvéből kiderül, hogy a második világháború alatt a magyar fővárosban működő német- és náciellenes erők zavarba ejtően sokféle ideológiai háttérrel és motivációval rendelkeztek: voltak köztük konzervatívok, legitimisták, kommunisták, liberális demokraták, cionisták, sőt radikális jobboldaliak is. Az ismertebb példák mellett a szerző részletesen szól a kiugrás előkészítésén dolgozó tiszti szervezkedésekről, a németellenes nacionalista-fajvédő csoportosulásokról, a Teleki tér környékén összpontosuló cionista fegyveres ellenállásról és az embermentésben fontos szerepet játszó kisegítő karhatalmi alakulatokról. Felbukkannak kalandorok, árulók, provokátorok, kommunista akciógárdisták, szó esik a fegyveres ellenállás árnyoldalairól – és természetesen arról is, hogy sokan még a legsötétebb órákban is képesek voltak bátran és emberségesen cselekedni.

Milyen szálak fűzik össze a nyilas uralom alatt kivégzett Kiss János altábornagyot, a dachaui koncentrációs táborban elpusztított baráti Huszár Aladárt (Budapest egykori főpolgármesterét) és a szélsőjobboldali utcai bajkeverőből a Horthy-kori államrendészet ügynökévé avanzsáló Zsabka Kálmánt? Volt fajvédő ellenállás Magyarországon 1944-ben? Bartha Ákos többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat legújabb könyvében, amely a németellenes magyar fajvédelem főbb szervezeteinek szövevényes történetét tekinti át 1938 és 1945 között. A kiterjedt forrásbázison megírt munkából betekintést nyerhetünk a törzsökös magyarok szerveződéseibe, megismerhetjük a turáni vadászok történetét és a rongyos gárda kései históriáját.Bartha Ákos (1982) történész, az ELKH BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, a Századok szerkesztője. Könyve jelent meg a sárospataki falukutatásról (2013), a népi mozgalomról (2017), Bajcsy-Zsilinszky Endréről (2019) és a német megszállás alatti magyar ellenállásról (2021).