Lana Bastašić

A cukiság megtévesztő is lehet. Ismerkedjenek meg Hannával. Apucijának rajongó szemében ő az aranyos-de-néma angyal. Apuci az egyetlen, aki megérti őt, és Hanna nem is akar mást, csak boldogan élni vele, míg meg nem halnak. Csakhogy az útjában áll anyuci, ő pedig minden trükkel megpróbálkozik, ami csak az eszébe jut, hogy megszabaduljon tőle. Lehetőség szerint egyszer s mindenkorra. Ismerkedjenek meg Suzette-tel. Szereti a lányát, igazán szereti, de az egymást követő kicsapatások és az évekig tartó feszült házi tanítás után labilis egészsége és józan esze napról napra hanyatlik. Ahogy Hanna trükkjei egyre kifinomultabbá válnak, Suzette férjének szeme pedig továbbra sem nyílik fel a döcögős családi dinamikára, Suzette már attól kezd félni, hogy valami súlyosan elromlott, és hogy talán nem is az otthonuk a legjobb hely a kislányuk számára. A Tejfogak több kérdést vet fel, mint ahány választ ad - és egészen a döbbenetes végkifejletig találgatásra készteti az olvasót. Zoje Stage író és egykori filmes. 2008-ban a New York-i Művészeti Alapítvány forgatókönyvírói ösztöndíjasa, 2012-ben pedig a Független Filmes Projekt feltörekvő mesemondói ösztöndíjasa volt. A philadelphiai Pittsburghben él. A Tejfogak az első regénye.

Lana Bastašić történetei a gyerekkorról szólnak, de nem a felnőttektől megszokott nosztalgiával. A többnyire minimalista, gyakran csak egy-egy hétköznapi jelenetet felvillantó novellákban a bosnyák írónő mesteri módon bújik a gyerekek és kiskamaszok bőrébe, hogy a nézőpontjukból ábrázolja az őket körülvevő szeretet nélküli, lelki és fizikai agresszióval teli, mérgező családi kapcsolatokkal és traumákkal átszőtt világot. Bastašić lázadó gyerekei olykor maguk is szörnyetegekké válnak, e megrázóan őszinte könyv mégis nyújt valamiféle reményt, hogy el lehet távolodni a szülők hibáitól és fel lehet építeni saját identitásunkat. Utószót írta: Láng Orsolya "Különböző hangok szólalnak meg ugyan, de mind ugyanazt mondja: nagyon fáj."

Kľukatý road trip do minulosti jedného priateľstva a štátu, čo prestali existovať. Sára, ktorá už dvanásť rokov žije mimo Balkánu, sa vracia do rodnej Bosny, aby s Lejlou podnikla cestu do Viedne. Majú sa tam stretnúť s Lejliným bratom, ktorý na začiatku vojny v 90. rokoch bez stopy zmizol. Sára sa usiluje porozumieť Lejlinmu svetu, píše o nej knihu a naháňa pomyselného králika – pointu, ktorú nedokáže uchopiť. Lana Bastašić píše nadčasovo a autenticky, predstavuje významný hlas z bývalej Juhoslávie. Za svoj debutový román Chyť zajaca získala v roku 2020 Cenu Európskej únie za literatúru. Kniha vyšla v dvadsiatich jazykoch.

Román rekonstruuje přátelství dvou bosenských žen, které byly od mala nerozlučné, než se mezi nimi všechno bolestně pokazilo. Už dvanáct let se neviděly, když Saře žijící nyní v Dublinu zavolá bývalá kamarádka Lejla s prosbou, aby ji z Mostaru odvezla do Vídně. Je tam prý její od války nezvěstný bratr Armin. Během dlouhé jízdy napříč Balkánem k sobě znovu hledají cestu. Návrat domů vyplaví dlouho potlačované vzpomínky na dětství a dospívání ve válkou poznamenané zemi. Sara se ne čekaně propadne do krajiny, v níž se osobní vzpomínky a prožitky prolínají s poválečnou balkánskou realitou. Kniha, v níž se zrcadlí inspirace Alenkou v říši divů, ale i Conradovým Srdcem temnoty, působivě ukazuje, že i sdílená realita může být dvěma různými lidmi vnímána úplně jinak a co to pro mezilidské vztahy znamená. Dokáže nové setkání dvou dávných přítelkyň zacelit staré rány? Cena Evropské unie za literaturu Vydání knihy podpořilo Ministerstvo kultury České republiky

Román rekonstruuje přátelství dvou bosenských žen, které byly od mala nerozlučné, než se mezi nimi všechno bolestně pokazilo. Už dvanáct let se neviděly, když Saře žijící nyní v Dublinu zavolá bývalá kamarádka Lejla s prosbou, aby ji z Mostaru odvezla do Vídně. Je tam prý její od války nezvěstný bratr Armin. Během dlouhé jízdy napříč Balkánem k sobě znovu hledají cestu. Návrat domů vyplaví dlouho potlačované vzpomínky na dětství a dospívání ve válkou poznamenané zemi. Sara se ne čekaně propadne do krajiny, v níž se osobní vzpomínky a prožitky prolínají s poválečnou balkánskou realitou. Kniha, v níž se zrcadlí inspirace Alenkou v říši divů, ale i Conradovým Srdcem temnoty, působivě ukazuje, že i sdílená realita může být dvěma různými lidmi vnímána úplně jinak a co to pro mezilidské vztahy znamená.

Tizenkét évvel azután, hogy utoljára látták egymást, az Írországban élő Sara telefonhívást kap gyermekkori barátnőjétől, Lejlától, aki azóta is Boszniában él, hogy segítsen neki eljutni Ausztriába. A két lány útnak indul Mostarból Bécsbe, hogy megtalálja Armint, Lejla háborúban eltűnt testvérét. Az utazás során felelevenednek a régi emlékek, a kamaszkori szerelmek és a háborús megpróbáltatások új fényben tűnnek fel, s a balkáni az utazás szimbolikus jelentőségűvé válik. Varázslatos történet a gyermekkori barátságáról, a fehér nyúl szembogarában meglátható titkokról, és arról, hogy soha nem tudható biztosan, a tükör melyik oldalán állunk. Lana Bastašić első regénye 2020-ban elnyerte az Európai Unió Irodalmi díját.