Mary Beard

Mary Beard a nagy nemzetközi sikert aratott SPQR című könyvében az ókori Róma ezeréves történetét mondja el a vaskori kezdetektől egészen addig, amíg az egykori kis városállam a Földközi-tenger vidékének vitathatatlan urává vált. Most, több mint harmincévnyi tanítás és tudományos kutatás után Beard a Római Birodalmat uraló egyéneket állítja reflektorfénybe. Julius Caesarral kezdi a sort, és csaknem háromszáz éven, mintegy harminc császáron keresztül a 235-ben meggyilkolt Severus Alexander uralmáig kalauzolja az olvasót. A Róma császára nem az uralkodók megszokott, kronologikus felsorolása, amelyben egyik császár követi a másikat: az őrült Caligula, a szörnyeteg Nero, a filozófus Marcus Aurelius, a perverz Heliogabalus és így tovább. Beard ehelyett más, mélyebb és fontosabb kérdéseket vet fel: valójában miféle, mekkora hatalommal rendelkeztek Róma császárai? Tényleg annyi vér áztatta a császári palota padlóját? Milyen vicceket mesélt Augustus? Mi történt valójában Hadrianus és kegyeltje, Antinous között? Beard könnyedén vegyíti a magasztosat a profánnal, megmutatja, milyen volt a császár élete a palotában, a versenyeken, az utazásai során, sőt még azt is, hogy miként ment a mennybe. Eközben elmeséli a császári hatalommal kapcsolatos ókori fikciókat, megdönt néhány, általunk kinyilatkoztatásként kezelt feltevést, köztük azt a képzetet, hogy a császárok mind egy szálig brutális és kegyetlen zsarnokok voltak. Beard bemutatja a császárok feleségeit, szeretőit, riválisait, rabszolgáit, udvari mulattatóit, a katonáit és az egyszerű embereket, akik petíciókat nyomtak a kezébe, akiknek ügyes-bajos dolgaiban Augustus ítélkezett, és akik juttatásait az adójáról elhíresült Vespasianus fia hagyta jóvá. A szex, a társadalmi osztályok és a politika finoman árnyalt bemutatásával a Róma császára megkérdőjelezi az ókori rómaiak császári hatalommal kapcsolatos elképzeléseit (és egyúttal a mieinket is), amikor bemutatja, milyen volt a leggazdagabb, legfényűzőbb, leghatalmasabb és legveszélyesebb római polgárnak lenni; úgy foglalja össze a római történelmet, mint eddig még soha senki.

An unmissable tour through art and time with the most renowned classicist of today, Mary Beard Britain's most famous classicist asks: what are civilisations? Central to this huge question are the ways in which we have depicted the human and the divine from prehistory to the present day. And across such iconic creations as Angkor Wat, the Ravenna mosaics and China's terracotta army, one ancient representation of the human body still influences (or distorts) how people in the West see not only their own culture but that of others. From idolatry to iconoclasm, Mary Beard shines her spotlight on the artists who made art, and on those who have used, viewed, or interpreted it - and asked how to look with the eye of faith.

A sweeping account of the social and political world of the Roman emperors by 'the world's most famous classicist' (Guardian) THE SUNDAY TIMES TOP TEN & NEW YORK TIMES BESTSELLER BLACKWELL'S NON-FICTION BOOK OF THE YEAR SHORTLISTED FOR THE WATERSTONES BOOK OF THE YEAR 2023 What was it really like to rule and be ruled in the Ancient Roman world? In her international best-seller SPQR, Mary Beard told the thousand-year story of ancient Rome. Now, she shines her spotlight on the emperors who ruled the Roman empire, from Julius Caesar (assassinated 44 BCE) to Alexander Severus (assassinated 235 CE). Emperor of Rome is not your usual chronological account of Roman rulers, one after another: the mad Caligula, the monster Nero, the philosopher Marcus Aurelius. Beard asks bigger questions: What power did emperors actually have? Was the Roman palace really so bloodstained? Emperor of Rome goes directly to the heart of Roman (and our own) fantasies about what it was to be Roman, offering an account of Roman history as it has never been presented before.

Hogyan fest a hatalom arca? Kit örökít meg a művészet, és miért? Hogyan tekintünk olyan politikusok szobrára, akiket emberként megvetünk? Ebben a könyvben Mary Beard – a mai emlékműszobrászatot övező esztétikai és politikai csetepaték háttere előtt – elmeséli, hogy az elmúlt kétezer év folyamán a nyugati világ hatalmasainak arcmásait hogyan befolyásolta a római császárok ábrázolása. A világhírű ókortörténész, az SPQR és a Pompeji című könyvek szerzője főképpen a „tizenkét cézár” – Julius Caesar és az első tizenegy császár – alakjára összpontosítva elemzi, hogy ezek a könyörtelen autokraták miképpen váltak hatalmassá az antik, a reneszánsz és az újkori művészetben is. E gazdagon illusztrált kötet kétezer éves utazásra kalauzol a művészet- és művelődéstörténet világában. Szobrászok és festők alkotásai mellett találkozhatunk ötvösök, kárpitszövők, rézmetszők, műbútorasztalosok és keramikusok munkáival is, továbbá számos meglepő történetet olvashatunk alakok véletlen vagy szándékos félreazonosításáról, hamisításról, az erő, az uralom többértelmű reprezentációjáról. A Tizenkét cézár mindemellett izgalmas detektívtörténet a hatalom ábrázolásának leginkább nyugtalanító és állásfoglalásra késztető példáiról.

Hogyan fest a hatalom arca? Kit örökít meg a művészet, és miért? Hogyan tekintünk olyan politikusok szobrára, akiket emberként megvetünk? Ebben a könyvben Mary Beard – a mai emlékműszobrászatot övező esztétikai és politikai csetepaték háttere előtt – elmeséli, hogy az elmúlt kétezer év folyamán a nyugati világ hatalmasainak arcmásait hogyan befolyásolta a római császárok ábrázolása. A világhírű ókortörténész, az SPQR és a Pompeji című könyvek szerzője főképpen a „tizenkét cézár” – Julius Caesar és az első tizenegy császár – alakjára összpontosítva elemzi, hogy ezek a könyörtelen autokraták miképpen váltak hatalmassá az antik, a reneszánsz és az újkori művészetben is. E gazdagon illusztrált kötet kétezer éves utazásra kalauzol a művészet- és művelődéstörténet világában. Szobrászok és festők alkotásai mellett találkozhatunk ötvösök, kárpitszövők, rézmetszők, műbútorasztalosok és keramikusok munkáival is, továbbá számos meglepő történetet olvashatunk alakok véletlen vagy szándékos félreazonosításáról, hamisításról, az erő, az uralom többértelmű reprezentációjáról. A Tizenkét császár mindemellett izgalmas detektívtörténet a hatalom ábrázolásának leginkább nyugtalanító és állásfoglalásra késztető példáiról.

A ?Vezúv Kr. u. 79-es kitörése során eltemetett dél-itáliai város, Pompeji romjai és a közöttük lenyűgöző bőségben megtalált régészeti leletek egyedülálló bepillantást nyújtanak a Római Birodalom mindennapjaiba. A szerző, a televíziós ismeretterjesztő műsorokból is jól ismert Mary Beard cambridge-i ókortörténész professzor számos forrás és kép segítségével, óriási anyagismerettel, rendkívül olvasmányosan és eleven, személyes stílusban, sok-sok egyedi történeten keresztül mutatja be Pompeji életének számos vonását. Az utcákat és épületeket, a lakóházak díszítését és a falfestményeket, a város politikai és társadalmi szerkezetét, a szórakozási formákat a gladiátorjátékokkal és színházi előadásokkal, „a test gyönyöreit” az étkezési szokásoktól a szexuális kultúrán át a fürdőkig, valamint az istenek tiszteletének formáit. Mindeközben a kötet leszámol számos mítosszal és tévhittel is, kezdve rögtön a kitörés időpontjával (mely valószínűleg későbbre esett, mint azt a történészek gondolták), és a kitörés követelte áldozatok számával (mely feltehetőleg kevesebb mint tíz százaléka volt a város összlakosságának, tekintve, hogy a többségnek sikerült elmenekülnie). A szerző legfőbb célja, hogy amennyire csak lehet, közel hozza a mai olvasóhoz a Pompejiben egykor élt embereket, akiknek életét nyomon követve meglepően sokszor magunkra ismerünk.

Krátký feministický manifest od oceňované autorky Mary Beard, ve kterém pátrá po kořenech misogynie od antické mytologie až po současnost. Anotace: Profesorka antické literatury Mary Beardová je britské veřejnosti dobře známá, vedle akademické práce se věnuje také populárně naučným projektům a její hlas silně a často zaznívá ve veřejné debatě. Mary Beardová se však nevyjadřuje pouze k tématu tisíce let staré literatury a kultury. Promlouvá též o feministických tématech a problémy dneška dovede nejen brilantně analyzovat, ale také vysvětlit historické důvody jejich vzniku. Ve dvou přednáškách, jejichž upravenou verzi přináší tento svazek, profesorka Beardová s precizností a vtipem analyzuje, jakým překážkám musely napříč historií ženy, a zejména ženy, jež usilovaly o jakoukoli veřejnou roli, čelit a dokumentuje to na příkladech sahajících od literární postavy Odysseovy věrné manželky Penelopy až po kandidátku na prezidentku USA Hillary Clintonovou. Beardová zkoumá historické kořeny misogynie, ilustruje snahu o umlčení ženského hlasu na veřejnosti a rozebírá naše kulturní vzorce vnímání místa ženy ve společnosti a problematické vnímání žen v pozici moci. S rozsahem jen něco přes sto stran mohou Ženy a moc vypadat jako drobné dílko, ale nenechte se zmást. Tato kniha vydá za tlusté svazky, a neumlčí ji ani Telemachos, ani nikdo jiný. - Sarah E. Bond, Forbes Jasná výzva všem ženám, aby pozvedly hlas, převedly slova v činy a předefinovaly vlastní moc. - People Magazine Vtipný a přesvědčivý manifest. - New York Times Vydání knihy podpořilo Ministerstvo kultury České republiky.

Najznámejšia odborníčka na históriu antického Grécka a Ríma Mary Beard je aj feministka. So suchým humorom sa vracia k rodovým problémom a ukazuje, ako sa história zachovala k mocným ženám. Ako príklady používa postavy z antiky až po súčasnosť, píše o ženách od Medúzy a Atény po Theresu Mayovú a Hilary Clintonovú, skúma kultúrne korene mizogýnie, hlas žien vo verejnom priestore, kultúrne predsudky týkajúce sa ženského vzťahu k moci a spôsob, akým mocné ženy vzdorujú obmedzeniam mužských vzorcov.

Najznámejšia odborníčka na históriu antického Grécka a Ríma Mary Beard je aj feministka. So suchým humorom sa vracia k rodovým problémom a ukazuje, ako sa história zachovala k mocným ženám. Ako príklady používa postavy z antiky až po súčasnosť, píše o ženách od Medúzy a Atény po Theresu Mayovú a Hilary Clintonovú, skúma kultúrne korene mizogýnie, hlas žien vo verejnom priestore, kultúrne predsudky týkajúce sa ženského vzťahu k moci a spôsob, akým mocné ženy vzdorujú obmedzeniam mužských vzorcov. Mary Beard je profesorka antickej histórie na Univerzite v Cambridgei. Napísala niekoľko kníh o histórii antického Ríma. Je členkou Britskej akadémie a Americkej akadémie pre umenie a vedu. Pre britskú televíziu pripravuje seriály na témy z klasickej archeológie a histórie.

Az ókori Róma fontos számunkra, hiszen még ma is a birodalom, annak hódításai és túlzásai történetével mérjük össze magunkat, és a polgárjogról, a terrorizmusról meg az egyéni jogokról Rómában folytatott viták a mai napig befolyásolják a polgári szabadságról alkotott felfogásunkat. A római történelem ezer esztendejét átfogó SPQR megkapó részletességgel mutatja be, hogyan vált Róma egy közép-itáliai jelentéktelen kis porfészekből a világ első szuperhatalmává. Miközben új megvilágításban mutatja be a római kultúrát a folyóvíztől a demokrácia intézményéig és a rabszolgaságtól a migrációig, Mary Beard azt is elénk tárja, hogyan gondolkoztak a rómaiak magukról és az elért vívmányaikról. A rómaiak által használt SPQR rövidítés az államukat jelöli: Senatus PopulusQue Romanus, "a római senatus és nép" - és e nagyszerű könyv az ő történetükről nyújt lebilincselő és minden részletre kiterjedő beszámolót.

Companion to the major new BBC documentary series CIVILISATIONS, presented by Mary Beard, David Olusoga and Simon SchamaThe idea of 'civilisation' has always been debated, even fought over. At the heart of those debates lies the big question of how people - from prehistory to the present day - have depicted themselves and others, both human and divine. Distinguished historian Mary Beard explores how art has shaped, and been shaped by, the people who created it. How have we looked at these images? Why have they sometimes been so contentious? In Part One, she examines how the human figure was portrayed in some of the earliest art in the world - from the gigantic stone heads carved by the Olmec of Central America to the statues and pottery of the ancient Greeks to the terracotta army of the first emperor of China. And she explains how one particular version of representing the human body, which goes back to the ancient world, still influences (and sometimes distorts) how people in the West see their own culture and that of others. Throughout this story, she is concerned not only with the artists who made images, but with those who have used them, viewed them and interpreted them. In other words: How Do We Look? In Part Two, Mary Beard turns to the relationship between art and religion. For centuries, religion has inspired art: from the Hindu temple at Angkor Wat to the Christian mosaics of Ravenna to the exquisite calligraphy of Islamic mosques. But making the divine visible in the human world has never been simple. All religions have wrestled with idolatry and iconoclasm, destroying art as well as creating it - and asking how to look with The Eye of Faith.

Az ókori Róma fontos számunkra, hiszen még ma is a birodalom, annak hódításai és túlzásai történetével mérjük össze magunkat, és a polgárjogról, a terrorizmusról meg az egyéni jogokról Rómában folytatott viták a mai napig befolyásolják a polgári szabadságról alkotott felfogásunkat. A római történelem ezer esztendejét átfogó S.P.Q.R. megkapó részletességgel mutatja be, hogyan vált Róma egy közép-itáliai jelentéktelen kis porfészekből a világ első szuperhatalmává. Miközben új megvilágításban mutatja be a római kultúrát a folyóvíztől a demokrácia intézményéig és a rabszolgaságtól a migrációig, Mary Beard azt is elénk tárja, hogyan gondolkoztak a rómaiak magukról és az elért vívmányaikról. A rómaiak által használt S.P.Q.R. rövidítés az államukat jelöli: Senatus PopulusQue Romanus, „a római senatus és nép” – és e nagyszerű könyv az ő történetükről nyújt lebilincselő és minden részletre kiterjedő beszámolót.  „Igazi mestermű!... A népszerűsítő történetírás ragyogó példája, amely az olvasót magával ragadja, de tárgyát soha nem egyszerűsíti le, és a nagy erővonalak felvázolása mellett azokat az apró részleteket is szemünk elé tárja, amelyek a távoli múltba életet lehelnek.” – Economist „Beard a város sikerének titkát olyan éles, mindent megvilágító fényben tárja föl, amelyet mindeddig sehol másutt nem tapasztaltam.” – The New York Times „Ha Mary Beard annak idején támaszuk lehetett volna, a Római Birodalom

The Sunday Times Top 10 BestsellerShortlisted for a British Book Industry Book of the Year Award 2016Ancient Rome matters. Its history of empire, conquest, cruelty and excess is something against which we still judge ourselves. Its myths and stories - from Romulus and Remus to the Rape of Lucretia - still strike a chord with us. And its debates about citizenship, security and the rights of the individual still influence our own debates on civil liberty today. SPQR is a new look at Roman history from one of the world's foremost classicists. It explores not only how Rome grew from an insignificant village in central Italy to a power that controlled territory from Spain to Syria, but also how the Romans thought about themselves and their achievements, and why they are still important to us. Covering 1,000 years of history, and casting fresh light on the basics of Roman culture from slavery to running water, as well as exploring democracy, migration, religious controversy, social mobility and exploitation in the larger context of the empire, this is a definitive history of ancient Rome. SPQR is the Romans' own abbreviation for their state: Senatus Populusque Romanus, 'the Senate and People of Rome'.