Mátyás Bél

Immár a hatodik kötete látott napvilágot annak a tíz kötetesre tervezett sorozatnak, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatói indítottak el 2011-ben Tóth Gergely vezetésével Bél Mátyás (1684-1749) országismertetésének, illetve az országismertetés kéziratban maradt vármegyeleírásainak a kiadása végett. Az eddig kiadott hat kötetben összesen huszonegy vármegye leírása jelent meg. Az első kötetben Árva és Trencsén, a másodikban Sopron, Vas, Zala és Veszprém, a harmadikban Győr, Komárom és Esztergom, a negyedikben Fejér, Tolna, Somogy és Baranya, az ötödik kötetben Sáros, Zemplén, Ung és Bereg, a most megjelent hatodik kötetben pedig Abaúj, Gömör, Torna és Borsod vármegyék ismertetése található, amelyek először látnak napvilágot eredeti nyelven, megbízható szöveggel. A jelen kötet készítői Tóth Gergely, Benei Bernadett, Gőzsy Zoltán, Jarmalov Rezső és Tóth Péter voltak. A kötet megjelenését a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatta (K 124884), ahogy a harmadik, negyedik és ötödik kötetét is. A jelen kötetben a négy ismertetés bőven tartogat értékes adatokat a kutatóknak. Abaúj leírásában Kassa város históriája tartogat meglepetéseket, emellett igen informatív a mezővárosok, falvak ismertetése. Gömör vármegye szövegében a korabeli állapotok ismertetése, az egyes mezővárosok és falvak bemutatása emelkedik ki - különösen az egyes települések lakosainak tevékenységéről, kenyérkereseti módszereikről közöl szerzőnk érdekes információkat. A kicsinyke Torna vármegye ismertetéséhez szintén gazdag adatgyűjtést kapott Bél Mátyás, így a települések bemutatásakor sok érdekes részlet megtudható a szövegből. A legkülönlegesebb fejezete e leírásnak a szádelői és szilicei barlangról szóló rész, illetve az utóbbiról készített keresztmetszeti rajz. Borsod vármegye leírásában figyelmet érdemel a vármegyében lévő (gyógy)fürdők leírása, továbbá Miskolc városról és korabeli lakosairól is fontos adatokat tudunk meg. A kiadók bíznak abban, hogy a most megjelent kötet - csakúgy, mint a többi - nagy hasznára lesz a történészeknek, régészeknek, művészettörténészeknek, illetve helytörténészeknek, mivel máshol ismeretlen adatokkal segítheti őket a kutatásban.

Megjelent az ötödik kötete annak a tíz kötetesre tervezett sorozatnak, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatói indítottak el 2011-ben Tóth Gergely István (Tóth Gergely) vezetésével Bél Mátyás (1684-1749) országleírásának, illetve az országleírás kéziratban maradt vármegyeleírásainak a kiadása végett. Az eddig kiadott öt kötetben tizenhét vármegye leírása jelent meg. Az első kötetben Árva és Trencsén, a másodikban Sopron, Vas, Zala és Veszprém, a harmadikban Győr, Komárom és Esztergom, a negyedikben Fejér, Tolna, Somogy és Baranya, a most publikált kötetben pedig Sáros, Zemplén, Ung és Bereg vármegyék ismertetése található, amelyek most először jelennek meg eredeti nyelven, megbízható szöveggel. A jelen kötet készítői Tóth Gergely István, Benei Bernadett, Gőzsy Zoltán és Jarmalov Rezső voltak. A kötet megjelenését az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA), illetve jogutódja, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatta (K 108789), ahogy a harmadik és negyedik kötetét is. A jelen kötetben a négy ismertetés bőven tartogat értékes adatokat a kutatóknak. Bereg leírásában elég részletes Munkács és Beregszász bemutatása, és igen jól adatolt a tiszaháti városok és falvak ismertetése. Sáros leírása főleg a vármegyei nemesi családok igen részletes ismertetése miatt emlékezetes; emellett viszonylag nagy terjedelmű Bártfa és Eperjes bemutatása. Ung vármegye leírásában részletes információk olvashatók a helyi népesség életmódjáról, illetve a régiót sújtó legkomolyabb problémákról, valamint a falvakról. Végül Zemplén vármegye leírását a szőlőművelés és a borászat tematikája uralja - a szerző név szerint ismerteti (és osztályozza) az egyes települések szőlőit, avagy dűlőit, és igen részletesen beszámol a tokaji borvidék szőlőművelésének helyzetéről is. A kiadók bíznak abban, hogy a most megjelent kötet - csakúgy, mint a többi - nagy hasznára lesz a történészeknek, régészeknek, művészettörténészeknek, illetve helytörténészeknek, mivel máshol ismeretlen adatokkal segítheti őket a kutatásban.