Maria Bellonci
autor
Lucrezia Borgia
A neves olasz szerző e művében a XVI. századai Itáliába kalauzolja el az olvasót. A kötetben a híres és hírhedt Lucrezia Borgia és a Borgia család életével ismerkedünk meg. Az írónő Lucrezia – VI. Sándor pápa lánya iránt rokonszenvet érez, s így az olvasó egy sok évszázdos, igen érdekes vita \"női szemmel\" történő sommázásában vesz részt. Valóban máig ható érvényességű megállapítások olvashatók ki a könyvből a szabad és becsületes életre vágyó nők nehéz helyzetéről. Lucrezia Borgia életét, mert a gyengébb nemhez tartozott, álszent kora szabta meg, és hogy önmaga lehessen s őszinte érzelmei szerint élhessen, tragikus, kilátástalan ellnállásba kezdett. Az egyszer igazán volt és egyben örök asszony szép és szomorú életét a pompázatos reneszánsz kor köztörténetének ragyogó keretében élhetjük át.
Lucrezia Borgia
Névre Lucretia, ám igazán Thaisz fekszik e sírban:
Sándornak lánya, asszonya és menye volt.
Jacopo Sannazzaro humanista költő vitriolos sírfelirata sokat ártott a Borgiák megítélésének. De ártott a másik tábor is, amelyik tömjénezte a nagy hatalmú c
saládot, mert az igazság valószínűleg a két álláspont között van. Az évszázadok során a témának könyvtárnyi irodalma gyűlt fel. Maria Bellonci műve ebben a könyvtárban külön polcra kívánkozik, Bellonci ugyanis a pro és kontra elfogult szerzők alapos
tanulmányozása után újraalkotta a reneszánsz nagyasszonyának alakját. Kortárs történészek (többek közt Machiavelli, Guicciardini) krónikái, levelezések, naplók, követi jelentések, leltárjegyzékek, egyéb levéltári dokumentumok, forrásmunkák segítségév
el megírta a maga verzióját: egy regényesen eleven, rejtélyekkel teli, lélektanilag hiteles, izgalmas, érzéki, véres, néha mocskos históriát, amelyben Lucrezia Borgia szerepe kulcsfontosságú, de nem azért, mert nagy méregkeverő volt, ahogy a vadroman
tika korában ábrázolták, hanem azért, mert nem volt az. Nem az volt. A nagypolitika szálait testvére, Cesare és apjuk, a szörnyeteg VI. Sándor szőtte hosszú pápasága során, Lucrezia inkább a szerelemhez szeretett volna érteni. Tizenegy éves korában m
enyasszony, tizenhárom évesen feleség; második házassága idején tizennyolc, a harmadik idején huszonkét éves. Egyik férjválasztásba sem volt beleszólása. Politikai adásvétel tárgyaként a dinasztikus utódszaporítás volt az élete (szült is legalább nyo
lc gyereket), a plátói nagy szerelem pedig a mindenkori mentsvára.
A Lucrezia Borgia 1939-ben jelent meg először. Az azóta már világszerte számtalan kiadást megért mű a reneszánsz Itália egyik legihletettebb ábrázolása: amit a forrásokból merít, az
valóság, amit az írói fantáziából, az akár így is lehetett.
Maria Bellonci (1902-1986) az olasz középkor és a reneszánsz kutatója volt. Jelentős és népszerű műveket írt többek közt a Gonzagákról, az Estékről, Marco Polóról. Az ő nevéhez fűződik a mi
ndmáig legrangosabb olasz irodalmi elismerés, a Strega-díj alapításának ötlete.
A verseket fordította Terényi István és Tótfalusi István.
Vypredané
13,89 €
14,62 €
