Szabolcs Bíró strana 3 z 3

Zalán Peti majdnem tizenhárom éves, koraérett felvidéki fiú, aki egyedül él az édesanyjával egy szűkös mezővárosi panellakásban. Nehéz életkörülményei és iskolatársai gyakori zaklatása elől a könyvekbe menekül, miközben arról álmodozik, hogy egyszer nagy író válik belőle - csakhogy hiányzik számára az igazi téma, a valódi nagy kaland. A bizonyítványosztás napján váratlan telefonhívást kap, aminek köszönhetően az egész nyarat a varázslatos Egerben töltheti. A város felfedezése közben ismerkedik meg a vele majdnem egykorú Tündével, akivel különös rejtély nyomába erednek: egy városi legenda szerint Gárdonyi Géza egyik sosem kiadott regényének ismeretlen, titokzatos kézirata máig ott van elrejtve valahol Egerben. Fiatal hőseink elhatározzák, hogy ők fogják megtalálni a nem mindennapi irodalmi kincset, miközben életük legizgalmasabb nyara köszönt rájuk. Valóban létezik az ismeretlen Gárdonyi-kézirat, vagy csak kitaláció az egész? Képes-e Tünde és Peti feltörni mind az öt pecsétet, mely a rejtély megoldásához vezet? És vajon csak ők tudnak a titokról, vagy vannak mások is, akik rátennék a kezüket az értékes régiségre? Bűnözők, végvári vitézek, bátorság és leleményesség - a múlt és a jelen különös találkozása Magyarország egyik legszebb városában... Bíró Szabolcs ifjúsági regénye az első nagy kaland és az első nagy szerelem története, ami egyszerre szól egy agyafúrt művészettörténeti nyomozásról és egy zárkózott fiú emberré cseperedéséről.

Zalán Peti majdnem tizenhárom éves, koraérett felvidéki fiú, aki egyedül él az édesanyjával egy szűkös mezővárosi panellakásban. Nehéz életkörülményei és iskolatársai gyakori zaklatása elől a könyvekbe menekül, miközben arról álmodozik, hogy egyszer nagy író válik belőle - csakhogy hiányzik számára az igazi téma, a valódi nagy kaland. A bizonyítványosztás napján váratlan telefonhívást kap, aminek köszönhetően az egész nyarat a varázslatos Egerben töltheti. A város felfedezése közben ismerkedik meg a vele majdnem egykorú Tündével, akivel különös rejtély nyomába erednek: egy városi legenda szerint Gárdonyi Géza egyik sosem kiadott regényének ismeretlen, titokzatos kézirata máig ott van elrejtve valahol Egerben. Fiatal hőseink elhatározzák, hogy ők fogják megtalálni a nem mindennapi irodalmi kincset, miközben életük legizgalmasabb nyara köszönt rájuk. Valóban létezik az ismeretlen Gárdonyi-kézirat, vagy csak kitaláció az egész? Képes-e Tünde és Peti feltörni mind az öt pecsétet, mely a rejtély megoldásához vezet? És vajon csak ők tudnak a titokról, vagy vannak mások is, akik rátennék a kezüket az értékes régiségre? Bűnözők, végvári vitézek, bátorság és leleményesség - a múlt és a jelen különös találkozása Magyarország egyik legszebb városában... Bíró Szabolcs ifjúsági regénye az első nagy kaland és az első nagy szerelem története, ami egyszerre szól egy agyafúrt művészettörténeti nyomozásról és egy zárkózott fiú emberré cseperedéséről.

Sárkányfi, a sokszögletű kerekerdő szelíd, játékos lakója felesleges időpocsékolásnak tartja az alvást. Egy este elhatározza, hogy többé nem hajlandó aludni. Elindul hát az erdőben, hogy társakra találjon az éjszakai időtöltséhez. Különös útja során találkozik Kuruttyal, a békával, Fincivel, a mezei egérrel, Usus-szal, az örvös medvével, és Aszklépiosszal, az erdei siklóval, akiknek azonban nem fűlik a foguk az éjjeli játszáshoz. Vajon miért küldik el mindnyájan Sárkányfit? És vajon, ha mindenki alszik, akkor Strix, a bölcs, öreg, szakállas bagoly miért van ébren? Talál-e a kis piros sárkány éjszakai játszótársat, vagy helyette megtanulja, hogy pihenésre mindenkinek szüksége van? Na és milyen ára van annak, ha valaki éjszakánként szeretne ébren lenni? Bíró Szabolcs első mesekönyve ezekre a kérdésekre keresi a választ, és leginkább azoknak a kis sárkányoknak szól, akik szintén úgy gondolják, hogy aludni teljesen felesleges dolog.

A Kelet oroszlánja és Az utolsó vörös barát végre egy kötetben! Bátorság. Hősiesség. Eretnekség. 1292-ben Bátor Vilmos templomos lovag huszonhárom év távollét után hazatér a Szentföldről Magyarországra - otthon azonban csak halál és gyász várja. A megkeseredett, kiábrándult férfi szárnyai alá veszi és tanítani kezdi elárvult unokaöccsét, hiszen Attilában látja a megszégyenült Templomos Lovagrend új reményét, a tökéletes és gáncstalan harcost. Ám hiába igyekszik az általa helyesnek vélt útra terelni a kisgyermekből lassan férfivá érő növendéket, Attila túlságosan is vágyik a szabad életre. Amikor pedig Vilmos kardját, az ősi családi örökséget elcsenve akar megnyerni egy titkos éjszakai párbajt, nagybátyja büntetésből hosszú útra küldi az olasz énekmondó, Umberto oldalán. Ez az út örökre megváltoztatja Attila életét. Rablógyilkosokkal harcol, csaknem halálos sebet kap, majd megismeri azt az érzést is, amelyre egy templomos lovagnak még csak gondolnia sem szabad: a szerelmet. A Non nobis Domine a lovaggá cseperedő Attila szemén keresztül mutatja be egy vérzivataros korszak, a XIII. és XIV. század fordulójának háborúit, az Árpád-ház kihalását követő kegyetlen éveket, egy új uralkodói dinasztia felemelkedését és a Templomos Lovagrend bukását. Az Anjouk című nagyszabású regénysorozat előzményét, Bíró Szabolcs első történelmi regényének két kötetből eggyé gyúrt kiadását olvasva kibontakozik előttünk a magyar középkor sáros, véres, mégis levendulaillatú világa.

1322. Miután Anjou Károly egy minden addiginál hatalmasabb sereggel meghódította a Felvidéket, és az utolsó erdélyi vár ellenállását is megtörte, még mindig nem kezdheti meg a nyugodt birodalomépítést. Az ország déli részén a Subicsok törnek borsot az orra alá, így a királynak a tengermellék felé kell fordítania tekintetét, és folytatnia az évtizedes belháborút, melynek talán sosem lesz vége. László, a lecsúszott udvari lovag, miután gyilkosként megszökött Temesvárról, és önmaga elől is menekülve vergődött át az országon, a horvát bán oltalma alatt próbál új életet kezdeni ám a sors akarata folyvást közbeszól. Lackfi István, az alacsony sorból származó vad székely harcos, aki a felvidéki hadjáratban szerezte meg lovagi címét, ezúttal ezer lovast vezet a mühldorfi csatába, ahol egyszer s mindenkorra eldől, ki örökli a német-római császári címet. Mindeközben a sorsával megbékélt, és ismét liliomos lovagként élő Bátor Attila elszántan igyekszik megtalálni fiát és feleségét, akikről azt sem tudhatja, élnek-e még egyáltalán. A remény élteti, de a kegyetlen bosszúvágy hajtja: egy fekete lobogót keres, és az embert, aki elárulta. Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regényfolyamának második kötete a XIV. századi Magyar Királyság legdélibb csücskébe kalauzolja az olvasót, ahol még mindig virágzik a kiskirályként pöffeszkedő uracskák hatalma, és melynek olvasztótégelyében egyének, dinasztiák és birodalmak sorsa dőlhet el.

1321. Bátor Attila egykor templomos lovag volt, a király első embere, aki ott küzdött az Anjou-lobogó alatt, vérét hullajtva az akkor felemelkedő dinasztiáért. Az évek során legendás harcossá vált, ám a sorsdöntő rozgonyi csata után szögre akasztotta kardját, hogy családjával békés életet élhessen - távol a királyi udvartól, messze minden csatamezőtől. Egy forró tavaszi napon azonban minden megváltozik: királyi küldöttség érkezik a szlavóniai birtokra, hogy csaknem egy évtized után ismét hadba hívja a lovagot. Csák Máté, a Felvidék hadura, az Anjou-ház legnagyobb ellensége meghalt, s itt az idő, hogy huszonnyolc várát és teljes tartományát elfoglalják, egykori alattvalóit a király hűségére térítsék. Attila nem tehet mást, újból vasba öltözi k, hogy a királyi bandérium hadnagyaként induljon az északi hadjáratra - ezzel pedig nemcsak egy új korszak, hanem bonyodalmak egész sora is kezdetét veszi. Míg a királyi had a Csákok földjét dúlja, addig Dubicában sötét fellegek gyülekeznek a Bátor család feje felett. A lángok felcsapnak, és úgy tűnik, a tűz sosem hunyhat ki... Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regényfolyamának lapjain valós és fiktív szereplők, urak és szolgák, királyok és katonák sorsa fonódik össze, és alakul Isten vagy a végzet akarata szerint. A sorozat nyitó kötete a XIV. század első negyedéről, az Anjou-kori Magyar Királyságról mesél - egy távoli, vadregényes, egyszerre dicsőséges és vérben fürdő korról, melyben még számított az adott szó, a becsületnek súlya volt, az emberéletet pedig egészen más áron mérték.

Valamikor a IX. században egy csapat svéd viking útnak indul, hogy tűzön és vízen átkelve megbosszulja otthona elpusztítását. Mindnyájan emlékeznek még rá, mikor szűnt meg az élet egykor virágzó falujukban, Eldhärden és környékén: amikor Nídhögg, a fekete dög megjelent, mindent ... Folytatás ›› letarolt, majd eltűnt az ismeretlenbe. Kilencujjú Gudleif és huszonkét vakmerő embere felkerekedik, hogy a Vagbrytare fedélzetén nekivágjon az ismeretlennek, megkeresse a szörnyet, és a saját fészkében végezzen vele. Útjuk ismeretlen vizeken, idegen hegyeken és éjsötét erdőkön keresztül vezet, miközben az ő nyomukban is ott liheg egy titokzatos, sebezhetetlen harcos, aki Tyr Pajzsát viseli. Bíró Szabolcs, a magyar középkor megszállottja ezúttal tőle szokatlan témával lepi meg olvasóit: a Ragnarök történelmi alapokon nyugvó középkori fantasy, egy sosemvolt, véres saga a bosszúról, a tűzről, és arról, hogy észak fiai gyakran keményebbek és kikezdhetetlenebbek, mint a skandináv acél. A(z) Ragnarök (Könyv) szerzője Bíró Szabolcs.

Bátor Vilmos unokaöccse és fogadott fia, a Non nobis, Domine első kötetéből megismert Attila sokat tapasztalt, harcedzett templomos lovagként tér vissza Az utolsó vörös barátban, hogy Anjou Károly oldalán segítsen visszafoglalni Esztergomot, Budát, majd az ország többi városát is. a sokak számára rejtélyesnek tűnő liliomos lovagot a katonák szinte élő legendaként tisztelik, a főurak azonban nem nézik jó szemmel növekvő befolyását és a királyhoz fűződő szoros kapcsolatát. Arról persze mit sem tudnak, hogy a férfi immár évek óta folytat titkos szerelmi viszonyt Ágnessel, a Nyulak szigetén élő domonkos novíciával... Míg Károly hatalma egyre erősödik, Ottó a Szent Koronával Erdélybe menekül, hogy a vajdától kérjen segítséget. Eközben Franciaországban Szép Fülöp katonái elfogják a templomos lovagokat, Kelemen pápa pedig bullát küld Európa uralkodóinak, melyben megparancsolja, hogy a rend tagjait minden egyes királyságban vessék tömlöcbe. Végül Károly első lovagjának, Attilának is választania kell: vagy esküszegőként marad a király mellett, vagy kegyvesztettként tér vissza nagybátyja, Bátor Vilmos dubicai birtokára, hogy egy üldözött rend tagjaként várja ki az egyre véresebbé váló történet végét. A regény egy kegyetlen korszak háborúit, brutalitását, egy új dinasztia felemelkedését és a középkor egyik leghatalmasabb szervezetének bukását mutatja be, miközben kibontakozik előttünk a 14. század sáros, véres, levendulaillatú világa.

Miután 1291-ben, Akkon ostromával a mamelukok végleg kiszorítják a kereszteseket a Szentföldről, Bátor Vilmos templomos lovag úgy dönt, huszonhárom év távollét után hazatér Magyarországra - otthon azonban csak a nyomor, a halál és a gyász várja. Párbajban végez húga gyilkosával, majd magához veszi elárvult unokaöccsét, hogy a királyság déli csücskében lovagot neveljen belőle. A megkeseredett, kiábrándult férfit nem akármilyen cél vezérli: Attilában látja a megszégyenült és erkölcsileg is egyre gyengébb Templomos Lovagrend új reményét, a tökéletes és gáncstalan harcost. A "Non nobis, Domine" a magyar templomos lovagok tragikus történetét, Károly Róbert trónharcait, uralkodásának korai éveit, a kiskirályok felemelkedését és bukását meséli el egy fiú felnőtté és lovaggá válásának huszonkét évén keresztül. Az első kötetben nyomon követhetjük, ahogy Attila apródból fegyvernökké, kisgyermekből kamasszá cseperedik, és minél inkább igyekszik nagybátyja a helyes útra terelni őt, ő annál inkább csúszik ki az irányítása alól, és vágyik túlságosan is szabad életre. Két világ ütközik meg egymással: a háborúban és borzalmakban edzett, szigorú katona és a békés környezetben felnövő, már-már idealista növendék gondolkodásmódja. Kettejük közt pedig ott őrlődik a bukott vándorénekes, Bolognai Umberto, a szegény paraszti sorból lovászfiúvá emelt László, számtalan érdekes mellékszereplő, és persze egy lány, akit Attilának sosem lett volna szabad megismernie. A regény szereplőinek zöme kitalált figura, s mint ilyenek, nem is alakítják a történelmet: átsodródnak rajta, elszenvedik, és amennyire tudják, viselik következményeit. Ott vannak az Árpád-ház kihalásánál, a lovagkirályok aranykorának hajnalán, a rozgonyi csatában és a középkor egyik leghírhedtebb eseményénél, a Templomos Lovagrend máglyára vetésekor.

A templomos lovagok titkát évszázadok óta próbálják megfejteni. Történészek, valláskutatók, kalandorok. Kik is voltak ők valójában? Mitikus hősök, Jedi-lovagokhoz hasonló harcművészek, varázslók, alkimisták, súlyos titkok őrzői, ősi vallások örökösei, világrengető összeesküvések kiötlői? Ennek az izgató - és mint kiderül - veszedelmes titoknak a nyomába ered egy prágai antikvárius, aki egy napon különös megrendelést kap: kis cédulát hagynak az asztalán, rajta egy telefonszámmal és a Sub Rosa felirattal. Az antikvárius megpróbálja felkutatni az ismeretlen könyvet a száztornyú Arany Prága kusza labirintusában, de lassan rá kell ébrednie, hogy a titokzatos mű vagy nem létezik, vagy csak valakik nem akarják, hogy létezzen. Furcsábbnál furcsább helyszíneken furcsánál furcsább alakok keresztezik az útját, akik mind egyet akarnak: a templomosok titkát, a tiltott tudást, a Sub Rosát. Bíró Szabolcs Umberto Eco-i vagy talán Dan Brown-i ihletésű lélegzetelállítóan izgalmas művészettörténeti thrillere tisztelgés a könyvek és Európa szellemi-kulturális öröksége előtt.

A templomos lovagok titkát évszázadok óta próbálják megfejteni. Történészek, valláskutatók, kalandorok. Kik is voltak ők valójában? Mitikus hősök, Jedi-lovagokhoz hasonló harcművészek, varázslók, alkimisták, súlyos titkok őrzői, ősi vallások örökösei, világrengető összeesküvések kiötlői? Ennek az izgató - és mint kiderül - veszedelmes titoknak a nyomába ered egy prágai antikvárius, aki egy napon különös megrendelést kap: kis cédulát hagynak az asztalán, rajta egy telefonszámmal és a Sub Rosa felirattal. Az antikvárius megpróbálja felkutatni az ismeretlen könyvet a száztornyú Arany Prága kusza labirintusában, de lassan rá kell ébrednie, hogy a titokzatos mű vagy nem létezik, vagy csak valakik nem akarják, hogy létezzen. Furcsábbnál furcsább helyszíneken furcsánál furcsább alakok keresztezik az útját, akik mind egyet akarnak: a templomosok titkát, a tiltott tudást, a Sub Rosát. Bíró Szabolcs Umberto Eco-i vagy talán Dan Brown-i ihletésű lélegzetelállítóan izgalmas művészettörténeti thrillere tisztelgés a könyvek és Európa szellemi-kulturális öröksége előtt.

Prága, az Arany Város - Európa legszebb történelmi helyszíneinek egyike. A város, amely a huszonegyedik század első éveiben még mindig képes fenséges és művészien gyönyörűnek mutatni magát, és ahova még mindig sokan érkeznek szerelmet vallani, megszületni, vagy épp meghalni. Egy varázslatos város, amelynek kusza labirintusában különös emberek kutatják a történelem örök rejtélyeit... Ferenczy László antikvárius egy átlagosnak tűnő napon különös megrendelést kap: egy kis cetlit hagynak az asztalán, rajta egy telefonszámmal és a Sub Rosa felirattal. A férfi egyre nyugtalanabbul próbálja megtalálni az ismeretlen könyvet, de lassan rá kell döbbennie, hogy az vagy nem létezik, vagy csak valakik nem akarják, hogy létezzen. A rejtély megoldásának érdekében Lászlónak nemcsak az Arany Várost, de Európa legrégibb történelmi helyszíneit is be kell járnia, miközben furcsa titkok és még furcsább emberek tűnnek fel a múlt kiismerhetetlen ködéből, és mindnyájan egyet akarnak: a templomosok titkát, a tiltott tudást, a Sub Rosát...