Balázs Birtalan

"Mit szólnál, ha egy hatéves gyerek akarná kormányozni az autódat? És ha az életedet?" - teszi fel a kérdést Birtalan Balázs. Érdemes elgondolkodni rajta, ugyanis sorskönyvünk megírásával hatéves korunkig nagyjából elkészülünk (még ha a kamaszkor kezdetéig ezt-azt alakítunk is rajta). A sorskönyv nem más, mint egy korai döntéseken alapuló tudattalan életterv. E korai döntések nem rosszak - sőt, a lehető legjobbak, amelyeket a mágikusan gondolkodó kisgyerek az adott szituációban, a maga eszközeivel képes meghozni, hogy értelmezze, elviselje és kezelje azokat a hatásokat, amelyek érik őt A probléma abból adódik, hogy amíg a felnövő gyerek, majd felnőtt helyzete folyamatosan változik, addig a sorskönyvben meghozott döntései változatlanok maradnak. (Illetve az is gyakori, hogy kényszeresen az ellenkezőjét teszi annak, ami a sorskönyvében áll - ám az ilyen élet ugyanúgy sorskönyv vezérelt, csak éppen fordított előjellel.) Ha pedig az életünket sorskönyv vezérelten éljük, az olyan, mintha egy hatéves gyereket engednénk a volán mögé, hogy kedvére randalírozzon a csúcsforgalomban, miközben mi a hátsó ülésen ülünk, biztonsági öv nélkül. Az autonómia azt jelenti, hogy kilépünk a sorskönyvből, és felnőtt helyzeteinkről tudatosan mérlegelt felnőtt döntéseket hozunk. Ez nem könnyű, mert a sorskönyv ereje megrendítően nagy - de nem is lehetetlen, ha csakugyan elszánjuk rá magunkat. A 2016-ban elhunyt Birtalan Balázs nemcsak elkötelezett segítő szakember volt, hanem tehetséges író és költő is. Szívügyének tartotta a pszichológiai ismeretterjesztést, amit átlagon felüli íráskészségének és kitűnő humorának köszönhetően valóban közérthetően és páratlanul szórakoztatóan művelt. Egyik kedvenc témája a sorskönyvelmélet volt - bár mindig hangsúlyozta, hogy ez is csak egy pszichológiai modell a sok közül, úgy vélte, magyarázó ereje nagyobb, mint más modelleké, és általa az ember elég sok viselkedésformája érthetővé válik. Ha pedig valamit képesek vagyunk megérteni és megfogalmazni, akkor esélyünk nyílhat arra is, hogy változtassunk rajta. A sorskönyv ugyanis nem kikerülhetetlen végzet: tudatos erőfeszítéssel ki is lehet lépni belőle, amennyiben jelenlegi formájában szenvedést okoz és kudarcokat tartogat. Ebben a kötetben Birtalan Balázs sorskönyvelméletről szóló írásait adjuk közre, hogy szellemi hagyatéka sokak számára jelenthessen kapaszkodót az önismereti úton a jövőben is.

Szeretnénk változtatni azon, ami rosszul működik az életünkben, ami ismételten fájdalomhoz, kudarchoz vezet - de... valahogy nem megy. Mintha valami nem engedné. Hiába látjuk, hogy így nem jó, hiába próbáljuk akár máshogy csinálni, mindig valami hasonló sül ki a dologból. (Esetleg a szöges ellentéte - de ha a viszonyítási pont ugyanaz, akkor ez még mindig nem szabadság.) Ha ilyesmit tapasztalunk, gyaníthatjuk: valamilyen séma működik bennünk. A maladaptív sémák olyan önsorsrontó mintázatok, amelyek a korai fejlődés során kezdenek kialakulni, és - ha nem kezdünk velük semmit - egész életünk folyamán ismétlődnek. Boldogtalanságunk mintázatává válnak. Szerencsére a sémákkal lehet mit kezdeni, ám ehhez előbb meg kell értenünk, pontosan miről is van szó, és mi a változtatás útja.