Helena Blavatská

A modern tudomány a fejlodéstan alapján áll. Ugyanezt vallja a józan ész és a Titkos Tan is, s ezt az eszmét támogatják az osi legendák és mítoszok is, sot maga a Biblia is, ha tudunk a sorok között olvasni. Látjuk, hogyan fejlodik ki lassan a virág a bimbóból, ez pedig a magból. ... Folytatás ›› De honnan van ez a mag, mely magában foglalja a fizikai átalakulás elore megszabott programját, s azokat a láthatatlan, tehát spirituális eroket, amelyek arra késztetik, hogy lassanként fejtse ki formáját, színét és illatát? Maga a szó, fejlodés önmagát magyarázza. A jelenlegi emberi faj csírájának meg kellett lennie már e fajt megelozo osökben; a mag is, amely a következo nyár virágát rejti magában, az anya-növényben érlelodött meg. A ketto alig különbözik egymástól, de valami különbség mégis van. A mi elefántjaink és gyíkjaink özönvíz elotti osei talán a mamut és a plesiosaurus voltak, - a Védák, a Völuspa és a Genezis Könyve "óriása" miért ne lehettek volna a mi emberi fajunk osei? Míg ténylegesen abszurdum azt hinni, hogy a "fajok átalakulása" az evolucionisták legmaterialisztikusabb elképzelései szerint ment végbe, igen természetes viszont az a gondolat, hogy minden faj, kezdve a puhányoktól fel egészen a majom-emberig, a saját elsodleges megkülönböztetett formájából alakult ki. A(z) Titkos Tanítás III. (Könyv) szerzője Helena Petrovna Blavatsky.

"Helena Petrovna Blavatsky fő művének, az 1888-ban két vaskos kötetben megjelent "Titkos Tanítás"-nak teljes magyar nyelvű kiadásával a Magyar Teozófiai Társulat több mint 100 éve tartozik a teozófiának és a magyar olvasóknak. Terveink szerint magyarul most legalább hat kötetben fogjuk ... Folytatás ›› kiadni, évente jelentkezve egy-egy új résszel. Az I. rész 2011-ben jelent meg "Kozmogenezis - világ teremtés" alcímmel, a jelenlegi kötet a második a sorban. A "Titkos Tanítás" mindkét eredeti kötete három részből állt. Az első részek egy ősi írásból, a Dzyan könyvéből vett néhány kiválasztott stanzát, valamint az ezekhez fűzött magyarázatokat és megjegyzéseket tartalmazzák. Az első kötet stanzái a kozmosz, míg a másodikban idézettek az emberiség születéséről és fejlődéséről szólnak. A második rész mindkét kötetben a világban ismert vallások és mítoszok jelképrendszeréről szól, a harmadik részek pedig a fizikai és az okkult tudományok módszereinek összehasonlítását tartalmazzák. "Bármely nép vallásos és világi legendáiban - de főképpen a kelet hagyományaiban - a rejtett jelentés tanulmányozása töltötte ki e könyv írója életének legnagyobb részét. Az író egyike azoknak, akik meg vannak róla győződve, hogy nincs olyan mitológiai történet, mesébe illő esemény egy nemzet néphagyományában, amelyet bármikor is tisztán csak a képzelet szült, hanem minden ilyen elbeszélésnek van valódi, történelmi alapja." (a Kiadó) A(z) Titkos tanítás II. (Könyv) szerzője Helena Petrovna Blavatsky.

A kötet három részből áll. Az első részek egy ősi írásból, a Dzyan könyvéből vett néhány kiválasztott stanzát, valamint az ezekhez fűzött magyarázatokat és megjegyzéseket tartalmazzák. Az első kötet stanzái a kozmosz, míg a másodikban idézetek az emberiség születéséről ... Folytatás ›› és fejlődéséről szólnak. A második rész mindkét kötetben a világban ismert vallások és mítoszok jelképrendszeréről szól, a harmadik részek pedig a fizikai és az okkult tudományok módszereinek és eredményeinek összehasonlítását tartalmazzák. A "Titkos Tanítás" nem szokványos könyv. Ahogyan a szerző mondja: "Első és egyetlen célom volt világossá tenni, hogy minden exoterikus vallás és filozófiai irányzat -legyen bármilyen régi vagy a legújabb- az elsőtől az utolsóig pusztán az ősi "Bölcsesség Vallás" visszhangja volt. Igyekeztem bemutatni, hogy a TUDÁS FÁJA csakúgy, mint az Igazság maga, mindig is Egy volt, és hogy bármilyen változatos formát öltsenek is a lombok és gallyak, a fő ágak és a törzs továbbra is a régi fáé, amelynek árnyékában felcseperedtek és megerősödtek a jelenkor emberiségét Földünkön megelőző fajok ezoterikus filozófiái." A(z) Titkos Tanítás I. (Könyv) szerzője Helena Petrovna Blavatsky.

Příběhy nočních děsů představují H.P.Blavatskou z neobvyklé stránky: jako důvtipnou glosátorku lidských slabostí a milovnici romantických povídek mírně hororových tónů. Avšak i za touto maskou poznáváme světoznámou teosofku, která ve zvycích běžných lidí nalézá pouta lidské duše a ukazuje tyto vztahy svým čtenářům. V knize je otištěno devět povídek, napsaných mezi lety 1873 a 1891, které propojují různé země světa, aby tak poukázaly na jednotu lidského nitra. Tep těchto povídek stále tiše opakuje známá slova: "Žádná víra nepřevyšuje Pravdu."

Helena Petrovna Blavatská, nebo Jelena Petrovna Blavatská, za svobodna Helena Petrovna Hahnová, známá jako Madame Blavatská (12. srpen, 1831, Dněpropetrovsk, Ukrajina – 8. květen 1891, Londýn, Anglie) byla významná osobnost duchovního života poloviny a konce 19. století a zakladatelka Theosofické společnosti.

Helena Petrovna Blavatská, nebo Jelena Petrovna Blavatská, za svobodna Helena Petrovna Hahnová, známá jako Madame Blavatská (12. srpen, 1831, Dněpropetrovsk, Ukrajina – 8. květen 1891, Londýn, Anglie) byla významná osobnost duchovního života poloviny a konce 19. století a zakladatelka Theosofické společnosti.