Steve Boateng

Hogyan jut el Ghána egy kis falujából Magyarországra egy szerény körülmények közé született, tehetséges afrikai fiatal, és hogyan válik orvossá? Egy izgalmas történetekben bővelkedő, különleges életút elevenedik meg e könyv lapjain. Megtudhatjuk belőle, hogyan „anyakönyvezték” az 1950-es években, a szerző születésének idején, az írástudók az újszülötteket, hogy milyen egy huszonnégy gyermekes nagycsaládban felnőni, hogyan lehet nélkülözés idején a mezőket járva élelemre bukkanni, hosszú kilométereken át főzőbanánt, rákot, csigát, a rothadó pálmatörzsből származó kukacokat, pálmadiót gyűjtve, azt a fejtetőn hordozva túlélni a hétköznapokat. De az is kiderül a kötetből, miként változhatott meg gyökeresen a tanulást előtérbe helyező tehetséges fiatalok élete, ha az Egészségügyi Világszervezet ösztöndíjának köszönhetően továbbtanulhattak Magyarországon.

A Pálmabor és kukacok első kötetéből megtudhattuk, hogyan lett a szegény sorsú ghánai kisfiúból képzett nőgyógyász Magyarországon, a másodikból pedig többek között arra derül fény, miért nem vált végül valóra a régóta dédelgetett álom, miért nem lett nőgyógyász a szerző Ghánában. Annak ellenére sem, hogy az újdonsült szakorvost ösztöndíjszerződése öt évre visszaszólította szülőföldjére.A visszatérés történetének őszinte elbeszéléséből felfedezhetjük Ghána igazi arcát. Megismerhetjük az adott időszakban uralkodó társadalmi viszonyokat, a családi környezetet, de a távoli afrikai ország számos kevésbé közismert kulisszatitkába is beavatást nyerünk. Azt is megtudhatjuk például, hogy az országban annak idején csak akkor vásárolhatott az ember italt, ha vitt magával hasonló üres üveget cserébe, mert az üveg hiánycikk volt...