Béla Bodó

Brumi életében eljött a nagy pillanat: a kis medvebocsból immár iskolás nagymackó lett. A népszerű Brumi-sorozat hőse ebben a kötetben első osztályos élményeiről számol be. Bár Brumi és új barátai, köztük Dagi, Panasz Muki, Pulykapipi és Jócsont az iskolában nem tanulnak mézevést, málnaszedést vagy mogyoróropogtatást, de azért nagyon jól érzik magukat. Rengeteg új, izgalmas dolgot tanulnak, és megannyi kalandba keverednek. S ezt ígérhetjük a szórakoztató, bájos, új illusztrációkkal megjelent könyv olvasóinak is.

Brumi mackó, Bodó Béla kedves medvebocsa olyan hallatlan emberszabású állatfigurája a magyar irodalomnak, amilyen Milne Micimackója az angol gyerekirodalomnak. Abban is rokonai egymásnak, hogy mindketten bájosan naivak és lusták, de eme gyarlóságaik csak még inkább az ifjú olvasó szívébe lopják őket. Hiszen ki ne ismerne magára legalábbis gyerekkori önmagára Brumi mindenkire rácsodálkozó, csetlő-botló, olykor nyafogó, vagy éppen falánk figurájában?! A sorozat első kötetében bemutatkozik Brumi, aki izgalmas utazása, kalandjai során felfedezi Mackóvárost, valamint megismerhetjük családját, barátait. A kötet Quirin Ágnes és Pálfi Zsolt csodálatos rajzaival, megújult formában jelenik meg a Holnap Kiadónál.

A kedves medvebocs és barátai ezúttal is izgalmas kalandokat élnek át a szünidőben, amelyek során Brumi bácsi lesz, Jócsont eltűnik, látnak boszorkányt, sárkányt, repülő sündisznót... A sok érdekes esemény végén a tanulság sem marad el, s még szorosabbra fonódik a mackóbarátság. A kötetet az előző Brumi-könyvekhez hasonlóan Quirin Ágnes és Pálfi Zsolt csodálatos rajzai díszítik.

"Azt kérditek, honnan került elő hirtelen egy ilyen kis bocs, és mit csinál a nagy medvevárosban? Majd erről is mesélek, egyelőre egyezzünk meg abban, hogy itt vagyok, brumm, brumm." A hangoskönyv sorozat első kötetében bemutatkozik Brumi, aki hamar a gyerekek kedvence lett. Izgalmas utazása, kalandjai során felfedezi Mackóvárost, valamint megismerhetjük családját és barátait Rudolf Péter előadásában.

Mi is volt a fehér terror? Ösztönös válasz a vörös terrora, a Tanácsköztársaság alatt elkövetett állami erőszakra, vagy jóval több annál? Kik voltak a fehérgárdisták és mit akartak? Hogyan szerveződtek, és mi volt a céljuk és szerepük a tiszti különítményeknek és a szabadcsapatoknak az első világháború utáni eseményekben és magyar politikai életben? Milyen szerepet játszott Horthy és a magyar katonai és politikai elit az állami és félállami erőszakban? Mikor, hol, hogyan, miért és ki ellen követték el a vörös- és fehérgárdisták borzalmas tetteiket? Honnan, mely régiókból és társadalmi csoportokból szedte a vörös- és fehérterror az áldozatait? Volt, és ha igen, hol húzódott a határ a politikai erőszak és a közönséges bűntett között? Voltak e pogromok a háború utáni Magyarországon? Alulról jött-e, vagy felülről gerjesztették az erőszakos antiszemitizmust? Milyen volt a kapcsolat a rend és rendellenesség, a rend őrei és annak megbontói, a törvény és az erőszak, a zsidóellenes numerus clausus törvény és a diáklázadások között? Mi történt a lányokkal és asszonyokkal a börtönökben, az internálótáborokban és a pogrom által sújtott településeken? Hogyan emlékezzünk - bűnözőknek tekintsük, vagy hősként tiszteljük a tiszti különítmények és szabadcsapatok tagjait és vezéreit? Van tanulság, vagy egyszerűen csak felejtsük el, seperjük a szőnyeg alá a nekünk nem tetsző múltat?