Ildikó Boldizsár strana 2 z 4

Kőrösi Csoma Sándor a gyerekkora óta készült rá, hogy megtalálja a magyarok őshazáját. Álma beteljesítésére sok-sok nélkülözéssel, tizenhárom nyelv megtanulásával és a teste edzésével készült fel. Amikor elindult Magyarországról, maga sem tudta, mit talál majd útja végén. Vajon eléri a célját? Vajon jól gondolja, hogy keletről származnak a magyarok? Vajon talál ott valakit, aki a magyarhoz hasonló nyelvet beszél? Hosszú, kalandos kutatóútján nem találta meg azt, amit keresett, ellenben eljutott a Himalája fennsíkján, a „világ tetején” élő tibetiekhez. Elszántságát az a remény táplálta, hogy életét olyan tudományoknak szentelheti, amelyek a későbbiek során hasznára válhatnak majd a tudós világnak, sőt az egész emberiségnek.

Kós Károly élete valóban érdemes arra, hogy példaként álljon a gyerekek előtt. Nem csupán a budapesti Állatkert India ősi emlékeit idéző, szecessziós ízlésű bejárati kupoláját köszönhetjük neki, hanem századunk egyik legszebb magyar történelmi regényét, Az országépítőt, drámairodalmunk egyik legkimagaslóbb kompozícióját, a Budai Nagy Antalt is. Ám az építészeten és irodalmon kívül mesteri fokon értett a festő- és grafikusművészethez, művészettörténethez, néprajztudományhoz, vezetett könyvkiadót, szerkesztett nagy hatású folyóiratot, sőt országgyűlési képviselő is volt, Erdély lelkének és társadalmi valóságának legjobb értője. Példás családapa, családja jóllétéért és boldogságáért mindent elkövető, felelős családfő volt, aki szívén viselte országa-nemzete sorsát is. "Kalotaszegi ezermester" - így emlegették őt mindenütt, s ez a kis életrajzi kötet méltó emléket állít neki, a fiúnak, aki nem csak álmodozott, hanem minden tervét valóra is váltotta. Kilencvennégy év állt rendelkezésére mindehhez, s a fél íves könyvecske ezt a kilencvennégy esztendőt mutatja be gyerekek számára is érthető nyelven, izgalmas és érdekes epizódokat válogatva az "országépítő" életrajzából.

Mi történik egy meseterápiás csoportban? Miben különböznek a saját élményű mesecsoportok más önismereti csoportoktól? Elsősorban abban, hogy a mese veszi át a terapeuta szerepét: biztonságot teremt, vezet, kérdez, tükröz, állít és megfejtésre váró, indirekt tanácsokkal látja el a csoport tagjait.  Boldizsár Ildikó tizenhárom év csoporttapasztalatait gyűjtötte össze új kötetében. Gyermekeknek és felnőtteknek vezetett 2-10 napos csoportok történetein keresztül mutatja be, hogyan segítettek a teremtéstörténetek, állatmesék, varázsmesék a legnehezebb helyzetekben: gyermekotthonokban, börtönökben, betegségekben, gyászban és reménytelenségben. A kötet második részében pedig egészséges felnőttek önismereti munkájába pillanthatunk be különféle típusú mesecsoportokon keresztül.

Egy lány hamis online személyiségbe menekül, hogy szeretetet és elfogadást találjon. Börtönbüntetésüket töltő anyák néhány napra találkozhatnak gyermekeikkel, ha vállalják, hogy ugyanannyi idővel meghosszabbodik a büntetésük. Egy férfi a felesége és fiatal szeretője között vergődik, ám képtelen dönteni… A válság legmélyebb pontján mindannyian úgy döntöttek, hogy a meseterápia segítségével oldják meg helyzetüket. Összesen kilenc történet tárul fel Boldizsár Ildikó legújabb kötetében, mely egyúttal a Metamorphoses Meseterápiás Módszer több mint száz módszertani elemének átfogó ismertetése is, izgalmas és elgondolkodtató élethelyzeteken keresztül. Az eredetileg a német olvasóközönség számára írt mű egyszerre bevezetés a meseterápiába, szintetizáló újragondolása egy közel húszéves praxisnak, s nem utolsósorban hasznos kézikönyv öngyógyító mesés utakhoz is. „Bízom benne, hogy ez a könyv nemcsak kapaszkodókat és inspiráló ötleteket ad néhány életválság vagy elakadás mesékkel történő megoldásához, hanem abban is segít, hogy a meseterápia iránt érdeklődők megismerhessék a Metamorphoses Meseterápiás Módszer minden elemét. Mert végül is valóban most először található minden lényeges alkotóelem együtt, egy kötetben, méghozzá esettanulmányok kíséretében.” Boldizsár Ildikó

Egyiknek a szerelem, másiknak a pénz, harmadiknak a hírnév, negyediknek az elnyert barátság, ötödiknek az, ha jót tehet valakivel - a boldogság mindenkinek mást jelent, ám a boldogság keresése mindig hasonló: izgalmas, kalandos és tanulságos. Boldizsár Ildikó író-mesekutató ezúttal olyan meséket gyűjtött egybe, amelyek hősei akkor is boldogok akarnak lenni, ha ehhez ezer akadályt kell legyőzniük: így kerülhettek egymás mellé európai és ázsiai népmesék, valamint híres írók klasszikus művei. Az örökké elégedetlen kis kanász, a nehéz sorsú mostohalány, a gyógyulásért bármire kész beteg király, az asszonyok szigetén rekedt királyfi vagy éppen a hiszékeny legény története mind-mind felejthetetlen esti mesék.

Krízishelyzetben mesét mondani óriási felelősség, mert sok múlik azon, hogy milyen folyamatokat indít el egy történet. Épp ezért a klinikai meseterápiában különös gonddal válogatott meseanyagra van szükség. Ennek kialakításában segít Boldizsár Ildikó új kötete, amelyben a személyiségfejlődés során bekövetkező válságokra és traumákra - nevezetesen kilenc rizikóhelyzetre - találhatunk mintegy ötvenkét mesét. A mesékhez írt rövid kommentárok, az úgynevezett "mesekalauzok" csupán gondolatébresztő és inspiráló segédeszközök a mesemondóknak, segítő szakembereknek és életválságban lévőknek, hiszen senki sem kerülheti meg azt az egyéni utat, amely a mesék értéséhez és a mesékből nyert tapasztalatok megvalósításához vezet. A könyvbe kizárólag azok a mesék kerültek, amelyekről biztonsággal állítható, hogy az adott életválságban képesek megnyitni a helyzetre vonatkozó archaikus kódokat, akár azért, hogy tükröt tartsanak, akár azért, hogy egy lehetséges fejlődési utat mutassanak, akár azért, hogy mintegy javítókulcsként működve korrekciós lehetőségként működjenek. A gyógyító folyamatok a jól megválasztott mese, a terapeuta-kliens kapcsolatának minősége és a mese kiváltotta változások mértékének megfelelően indulnak be. Az Életválságok meséi mindháromhoz segítséget nyújtanak. Boldizsár Ildikó 1963-ban született Dunaújvárosban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem esztétika-magyar-népművelés szakán végzett 1986-ban. Az egyetem után hét évig szerkesztőként dolgozott az Országos Széchényi Könyvtár Új Könyvek Szerkesztőségében. 1993-1996 között a Pesti Szalon Könyvkiadóban volt felelős szerkesztő. 1999-2003 között a Nemzeti Tankönyvkiadó Társadalomtudományi Szerkesztőségét vezette főszerkesztőként, majd 2008 januárjáig a Magvető Kiadóban volt főszerkesztő. Jelenleg művészetterapeutaként dolgozik. 1987 és 1993 között a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetében volt mesekutató ösztöndíjas, a Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsától 1999-ben kapta meg a néprajztudomány kandidátusa címet. A Magvető Kiadónál megjelent művei: Mesék férfiakról - nőknek (2007), Mesék nőkről - férfiaknak (2007), Mesék anyákról (2008), Mesék apákról (2008), Mesék életről, halálról és újjászületésről (2009), Meseterápia (2010), Mesék testvérekről (2012),Mesekalauz úton lévőknek - Életfordulók meséi (2013), Mesék boldog öregekről (2014), Meseterápia a gyakorlatban (2014), Mesék az élet csodáiról(2015), Életválságok meséi (2016) Díjai: Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1991), Az Év Könyve Artisjus-díj (1992), Az Év Gyerekkönyve IBBY-díj (1998, 2005), Fitz József-díj (2002, 2010), Aranyalma-díj (2003), József Attila-díj (2006).

Gonosz boszorkány, vasorrú bába, vénséges banya, ugye ilyesmik jutnak eszedbe a boszorkányokról? A mi boszorkányunk, Amália, szépséges szép, ért az állatok és a növények nyelvén, csöppet sem gonosz, legfeljebb néha szomorú. És ami a legfőbb: csodás meséket mesél. Mesél az esőről, a napról, felhőkről, virágokról és madarakról, színekről és árnyékokról, és a mesék boszorkányos varázslata hatalmába kerít mindannyiunkat, kicsi és nagy olvasót egyformán. Tartalom: 1. Amália 2. Amália és az esők 3. A szomorú boszorkány 4. Fekete Világkerülő Ember

„Minden élethelyzetben egy történetben vagyunk - s ha szerencsénk van, ez a történet a sajátunk. A bajok akkor kezdődnek, ha mások történetét kezdjük el irigyelni, és az ő történetüket akarjuk a sajátunkként megélni. Vagy akkor, ha saját mesénkben kimerülnek a továbblépési lehetőségek, netán eltévedünk benne, nem ismerjük fel segítőinket és ellenfeleinket, sőt össze is keverjük őket... Ilyenkor átírhatjuk a történetet vagy átléphetünk egy másikba. Szabadságunkban áll dönteni arról, hogy melyik történetet akarjuk mintaként, követendő példaként magunk elé állítani. Mint ahogy arról is szabadon dönthetünk, hogy milyen legyen a mi történetünk: reprodukáljunk és kövessünk egy már meglévőt vagy létrehozzunk egy sajátot? Mindkettőben sok lehetőség rejlik. A meseterápiában úgy segítjük ezt a folyamatot, hogy több síkon is kapcsolatot keresünk a hagyományban fennmaradt szövegekkel: élővé, sőt mindennapi gyakorlattá tesszük a történetekbe zárt üzeneteket. Arra helyezzük a hangsúlyt, hogy mindenki a »személyes meséjével« találkozhasson, s ennek segítségével bontsa ki az életútjában rejlő lehetőségeket. A cél nem más, mint megtalálni az egyetemes szellemi tanításokban azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek az egyént saját mintázatai alapján vezetik a rendezettség állapotához." Boldizsár Ildikó

Boldizsár Ildikó mesekutató ebben a kötetben olyan meséket gyűjtött egybe, amelyek valóban csodálatosak, de nem a bennük szereplő varázslók vagy tündérek miatt. Az emberi életnek olyasféle csodáiról szólnak, mint hogy élnek közöttünk bátor és bölcs emberek, és hogy nemegyszer megtapasztalhatjuk a szeretet és a szerelem mindenekfölötti erejét. Külső és belső világunk felfedezésére hívja olvasóit, s arra biztat mindenkit, kicsiket és nagyokat, hogy ne csak szórakoztató olvasmányként szeressék és élvezzék a meséket, hanem úgy is, mint eszközt önmaguk mélyebb megismeréséhez és elfogadásához. Takács Mari illusztrációi szárnyakat adnak képzeletünknek és a meséknek.

Boldizsár Ildikó mesekutató ebben a kötetben olyan meséket gyűjtött egybe, amelyek valóban csodálatosak, de nem a bennük szereplő varázslók vagy tündérek miatt. Az emberi életnek olyasféle csodáiról szólnak, mint hogy élnek közöttünk bátor és bölcs emberek, és hogy nemegyszer megtapasztalhatjuk a szeretet és a szerelem mindenekfölötti erejét. Külső és belső világunk felfedezésére hívja olvasóit, s arra biztat mindenkit, kicsiket és nagyokat, hogy ne csak szórakoztató olvasmányként szeressék és élvezzék a meséket, hanem úgy is, mint eszközt önmaguk mélyebb megismeréséhez és elfogadásához. Takács Mari illusztrációi szárnyakat adnak képzeletünknek és a meséknek.

Boldizsár Ildikó mesekutató ebben a kötetben olyan meséket gyűjtött egybe, amelyek valóban csodálatosak, de nem a bennük szereplő varázslók vagy tündérek miatt. Az emberi életnek olyasféle csodáiról szólnak, mint hogy élnek közöttünk bátor és bölcs emberek, és hogy nemegyszer megtapasztalhatjuk a szeretet és a szerelem mindenekfölötti erejét. Külső és belső világunk felfedezésére hívja olvasóit, s arra biztat mindenkit, kicsiket és nagyokat, hogy ne csak szórakoztató olvasmányként szeressék és élvezzék a meséket, hanem úgy is, mint eszközt önmaguk mélyebb megismeréséhez és elfogadásához. Takács Mari illusztrációi szárnyakat adnak képzeletünknek és a meséknek. Az ekönyvnek ez a változata olvasáskönnyítő betűkészlettel készült diszlexiások és olvasási nehézséggel élők számára. Amennyiben Kindle készüléken nyitja meg a könyvet, kérjük válassza a Display Settings menüpontban (azaz a betűtípus beállításánál) a Publisher font betűt.  

"Mi kell a boldog öregséghez? Ezt a kérdést tette fel a kötet szerkesztője, amikor gyűjteni kezdte az idős emberekről szóló meséket. Boldizsár Ildikó meggyőződése, hogy a mesék minden élethelyzetben és életkorban képesek új tapasztalatokkal gazdagítani bennünket, s ez fokozottan igaz az öregkor meséire. Ha az ember idejében elgondolja, milyennek szeretné látni magát élete utolsó harmadában, lehetőséget teremt arra, hogy ehhez az elképzeléshez igazítsa napjait. Az öregkorra ugyanis éppúgy fel kell készülni, mint a felnőtté válásra, vagy az anyaságra és az apaságra. A kötet meséi úgy segíthetik ezt a ,,felkészülést"", hogy a történetekben szereplő apókák és anyókák követendő példát nyújtanak a mindennapok átrendezésére, a világhoz való viszony megváltoztatására. A boldog öregek tényként fogadják el az idő múlását, és felismerik a benne rejlő lehetőségeket. Megváltozik a fontossági sorrend életükben, és képessé válnak az előítéletektől és önbecsapásoktól mentes létezésre. Ráadásul életörömöt és leleményességet is lehet tanulni tőlük, hiszen tapasztalataik rendezgetése, szintetizálása közben sok olyan dolgot fedeznek fel, amire a fiatalabbaknak még nincs látásuk. A Mesék-sorozat záró kötetét az idős embereken túl azoknak ajánljuk, akik boldog öregségre vágynak, és kíváncsiak rá, hogyan alakítható át az életük ennek érdekében. És persze azoknak, akik szeretnének maguk körül minél több boldog öreget látni, hiszen a hozzátartozókon is múlik, hogy milyen minőségben éljük át az élet délutánját."

Varázslatos történetek az emberi élet fordulópontjairól. Minden élethelyzetnek van mesebeli párja - hallottuk az elmúlt években többször a kötet írójától, aki nemcsak tematikus mesegyűjteményekkel, hanem Meseterápia című könyvével is igazolta állítását. A férfiakról, nőkről, apákról, anyákról és testvérekről szóló mesék után most az emberélet fordulóihoz és határaihoz kapcsolódó meséket válogatta új kötetébe Boldizsár Ildikó. A fogantatástól az élet utolsó harmadáig azokhoz a történetekhez vezeti el olvasóit, amelyek nemcsak az ember fejlődését segítik, hanem az egyik életszakaszból a másikba való átlépést is. A mesékhez írt élvezetes kommentárok - úgynevezett mesekalauzok - bámulatos egyszerűséggel mutatják meg, hogyan fűzhető fel egy emberi élet a mesék rendjére. Mert a könyv szerzője szerint a népmesék legfontosabb eleme nem a csoda, hanem a rend. És minden mese annak a példája, hogyan lehet a rendezetlenséget és a káoszt renddé alakítani, azaz olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a teljesség vágya irányítja a gondolatokat és a tetteket. Ez a tudás azért nélkülözhetetlen, mert csak így van esélyünk arra, hogy egyszer majd rólunk is elmondhassák: „boldogan éltek, míg meg nem haltak".

Testvérmeséink egyik legszebb jelenete az, amikor a testvérek a búcsúzásnál jelet tesznek egy életfára, s megegyeznek abban, hogy egymás életéről, egészségéről, a másik sorsának alakulásáról ebből a jelből szereznek majd tudomást: ha a jel véres lesz vagy elszárad, az azt jelenti, hogy a másikkal baj történt, sőt az élete is kockán forog. A változást megpillantó hős gondolkodás nélkül útnak indul, hogy megmentse bajba jutott testvérét, ami sok viszontagság árán sikerül is neki. A mese törvénye azt állítja, hogy a testvérek semmilyen körülmények között nem hagyhatják cserben egymást, s még akkor is útnak kell indulniuk a másik megmentéséért, ha előtte évekig nem találkoztak egymással, netán mindenféle látható kapcsolat megszakadt közöttük. Az ember életében ideális esetben a testvérkapcsolat a leghosszabb időtartamú kapcsolat, több időt van együtt a testvérével, mint a szüleivel, még ha ez nem is egy térben való tartózkodást jelent. A testvérkapcsolatok általában mégsem felhőtlenek, s erről árulkodnak azok a szókapcsolataink is, amelyek a testvérek között megjelenő konfliktusokra utalnak: testvérféltékenység, testvérbosszú, testvérviszály, testvérharc, testvérgyilkosság. A testvérekről szóló mesék világosan megmutatják, hogy a testvérek között feltámadó irigység és a féltékenység átalakítja a testet és a lelket, megvadítja, eldurvítja azt, aki testvérében látja saját sorsának megrontóját. Kötetünk meséi abban segítenek, hogy a jó testvérkapcsolatok még jobbá váljanak, azok pedig, akik rossz testvérkapcsolatban élnek, felismerjék azt a bizonyos jelet az életfán, s tudják, mit kell tenniük.