Ildikó Boldizsár strana 2 z 3

"A jó apa alakja épp olyan fontos és meghatározó egy gyermek életében, mint a jó anyáé. A mesebeli jó apák megőrzik és virágzásban adják át a birodalmat fiaiknak, és jó előre gondoskodnak az örökség igazságos elosztásáról. A jó apák atyai áldással indítják útnak azokat a gyermekeket, akik "szerencsét próbálni indulnak", és segítenek jó házastársat találni azoknak, akik erre vágynak. Lényeges aspektusa a mesebeli (és a valóságos) apáknak, hogy mindig a megértés felé egyengetik az utat, és igyekeznek elejét venni a tévedéseknek. Vagyis -Jung szavaival élve- az apa a mesében sem lehet más, mint a mérték, a mérce, a tartás, a biztonság és a bizalom hordozója, a törvény, a kötelesség szimbóluma. Mindaz, amit egy apa a gyermekeire hagyományoz a mesékben, leírható egyetlen szóval: felelősség. Felelősség a bennünk és a rajtunk kívül létező birodalmakért, amelyekből nem hiányozhat egyetlen aranyalma, aranyköles vagy szépen szóló aranymadár sem." (A szerző)

Minden kislány királylánynak születik. És a mesékből tudjuk, hogy a királylányok születésénél gyakorta bábáskodnak tündérek, akik megáldják az újszülöttet. A kisbabák a szívükben őrzik ezeket a jókívánságokat, ám ahogy telnek-múlnak az évek, lassanként megfeledkeznek róluk. Boldizsár Ildikó és Szegedi Katalin azonban emlékszik, és ebben a könyvben elmeséli nekünk, hogy milyen kincset rejt a kislányok szíve...

Gonosz boszorkány, vasorrú bába, vénséges banya, ugye ilyesmik jutnak eszedbe a boszorkányokról? A mi boszorkányunk, Amália, szépséges szép, ért az állatok és a növények nyelvén, csöppet sem gonosz, legfeljebb néha szomorú. És ami a legfőbb: csodás m eséket mesél. Mesél az esőről, a napról, a holdról, csillagokról, felhőkről, virágokról, madarakról, színekről és árnyékokról, és a mesék boszorkányos varázslata hatalmába kerít mindannyiunkat, kicsi és nagy olvasót egyformán.

"Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy királyfi... Egész nap az utcákat járta, és amikor ráköszöntek az emberek, nagyot sóhajtott, s csak annyit mondott: -Ó, ha tudnátok, milyen nagy az én bánatom!" Volt egyszer egy bánatos királyfi. Ez a királyfi egy nap két holló - Gondolkodó és Emlékező - társaságában felkerekedett, hogy bebarangolja a világot, és a föld madarainak példáján megtanuljon gondolkodni és emlékezni - emlékezni mindarra, ami még az ő születése előtt, a világ keletkezése táján lezajlott. Ezért aztán felült az egyik holló hátára, és végiglátogatták a madarakat, akiknek erényei, jól bevált életstratégiái a Királyfi számára örök tanulságokkal szolgálhattak. Egyvalamire mégis képtelen volt visszaemlékezni, és ettől volt olyan szomorú. Arra, hogy hol volt ő, mielőtt megszületett. Boldizsár Ildikó mesekutató és mesepedagógus Szegedi Katalin illusztrációival megjelenő új kötete a 2009-ben megjelent "Királylány születik" "fiús" párja. Szemben a „Királylány” otthonosságot, biztonságot sugalló világával a "Királyfi születik" mitikus hangulatú eredetmese, az elfeledett, ám emlékeink mélyén mégis továbbélő közös múlt keresésének kalandos története.

Minden élethelyzetnek van mesebeli párja - hallottuk az elmúlt években többször a kötet írójától, aki nemcsak tematikus mesegyűjteményekkel, hanem "Meseterápia" című könyvével is igazolta állítását. A férfiakról, nőkről, apákról, anyákról és testvérekről szóló mesék után most az emberélet fordulóihoz és határaihoz kapcsolódó meséket válogatta új kötetébe Boldizsár Ildikó. A fogantatástól az élet utolsó harmadáig azokhoz a történetekhez vezeti el olvasóit, amelyek nemcsak az ember fejlődését segítik, hanem az egyik életszakaszból a másikba való átlépést is. A mesékhez írt élvezetes kommentárok - úgynevezett mesekalauzok - bámulatos egyszerűséggel mutatják meg, hogyan fűzhető fel egy emberi élet a mesék rendjére. Mert a könyv szerzője szerint a népmesék legfontosabb eleme nem a csoda, hanem a rend. És minden mese annak a példája, hogyan lehet a rendezetlenséget és a káoszt renddé alakítani, azaz olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a teljesség vágya irányítja a gondolatokat és a tetteket. Ez a tudás azért nélkülözhetetlen, mert csak így van esélyünk arra, hogy egyszer majd rólunk is elmondhassák: "boldogan éltek, míg meg nem haltak".

"Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy királyfi... Egész nap az utcákat járta, és amikor ráköszöntek az emberek, nagyot sóhajtott, s csak annyit mondott: - Ó, ha tudnátok, milyen nagy az én bánatom! Hogy mi bántja a királyfit? Megtudhatjuk Boldizsár Ildikó és Szegedi Katalin gyönyörű, mitikus hangulatú eredetmeséjéből, mely azt üzeni minden kisfiúnak: Te is királyfinak születtél!"

"Mi tűnik el a világból, ha a tündérek örök álomra hajtják a fejüket?" - teszi fel a kérdést Boldizsár Ildikó, s A Tizenhárom hattyú című népmese elemzésével kérdését meg is válaszolja. Ez a kötet felnőtteknek szól, mert a mesékre nekik is szükségük van, hogy párbeszédet folytassanak az Élettel, tapasztalatokat szerezzenek, elsajátítsák az egymáshoz való tartozás képességét. Rajtunk múlik, hogy mit kezdünk majd ezekkel a tapasztalatokkal, vagy a mese végén csupán a felfedezés, a bejárás, az "út" örömét őrizzük meg emlékezetünkben.

A gazdag hercegek és az ágrólszakadt legények egyvalamiben nagyon hasonlítanak: el akarják nyerni a legszebb királylány kezét. Ez persze nehéz feladat, le kell győzni érte pár sárkányt meg egyéb szörnyeteget, néha az üveghegy tetejére kell vágtatni, ellenséget aprítani, madárháton lovagolni, és még a többi kérővel is megküzdeni. A kötet történeteit Boldizsár Ildikó író-mesekutató válogatta össze négy kontinens mesekincséből, a legszebb európai, ázsiai, afrikai és amerikai mesékből. Bár a gyűjtemény fiúknak szól, apukák és nagyapák is forgathatják, sőt: a család lány tagjai is. Nincs érdekesebb annál, mint arról olvasni, mi mindent megtesznek a legények csak azért, hogy övék legyen egy bűbájos királylány – és persze a fele királyság.

Idén karácsonyra jelenik meg az Esti mesék-sorozat első két kötete: az egyik a lányoknak, a másik a fiúknak szól. A meséket - könyvenként tizenhat gyönyörű és tanulságos történetet - Boldizsár Ildikó író-mesekutató válogatta össze a különböző kontinensek mesekincseiből, európai, ázsiai, afrikai és amerikai mesékből. A különleges kiállítású, színes kötet saját olvasásra, együtt olvasásra és felolvasásra egyaránt ajánlott.

Gonosz boszorkány, vasorrú bába, vénséges banya, ugye ilyesmik jutnak eszedbe a boszorkányokról? A mi boszorkányunk, Amália, szépséges szép, ért az állatok és a növények nyelvén, csöppet sem gonosz, legfeljebb néha szomorú. És ami a legfőbb: csodás meséket mesél. Mesél az esőről, a napról, a holdról, csillagokról, felhőkről, virágokról, madarakról, színekről és árnyékokról, és a mesék boszorkányos varázslata hatalmába kerít mindannyiunkat, kicsi és nagy olvasót egyformán. Az olvasó kedve szerint olvashatja különálló meseként vagy kerettörténetbe ágyazott összefüggő mesefolyamként a kötetet. A mesékben felfedezhetjük mítoszok, legendák és mondák motívumait, játékosan átalakított változatait, sosem látott, mégis mintha népmesékből előlépett lények alakját. A változatos történetek eredeti ötleteket villantanak fel, plasztikus figurákat vonultatnak fel, finom nyelvi ízeket kínálnak. A megvalósítható (erkölcsi-esztétikai) világrend és az eleven valóság sokszínűsége nyújtotta szépségélmény adja e magával ragadó mesevilág vonzerejét. A kötet költői álomvilágát Szegedi Katalin illusztrációi keltik életre; az ő grafikai stílusa valósággal kínálkozik Boldizsár Ildikó meséi mellé. * * * Boldizsár Ildikó neve meseolvasó gyerekek és meseértő felnőttek számára egyaránt ismerősen cseng. Több mesekötet szerzője, de gyűjtője és tudományos szakértője is a meséknek, mesetípusoknak, motívumoknak. Meseíróként a kortárs irodalomban egyéni stílus és hangvétel jellemzi: meséi álomszerűen szépek, már-már költői hangúak. Ha irodalomtörténeti „rokonait” keressük, elsősorban Balázs Béla, Lesznai Anna, illetve a világirodalomból Oscar Wilde juthat eszünkbe. Az irodalmi köztudat a nyelvi játékosságot elsősorban a groteszk-ironikus stílusú szerzőkhöz társítja (pl. Janikovszky Éva, Lázár Ervin, Békés Pál), de Boldizsár Ildikó szövegei is hallatlanul gazdagok nyelvi leleményekben, szókincse bővelkedik lírai fordulatokban, szemléletes képekben. Fontos szerephez jutnak nála a színek, életre kelnek az illatok, a valóságos növények megelevenítésével tündér- és álomvilág születik.

Mik a gyermekjogok? Miért fontos ezek megismerése? A gyermekjogi nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Fontos ez abból a szempontból, hogy a gyermekek felismerjék az őket ért jogsértéseket, de fontos amiatt is, hogy tiszteletben tartsák mások jogait. Ezek az ismeretek segítenek abban, hogy a gyermekek felelősségteljes felnőtté váljanak. A gyermekjogi mesekönyv a kicsik nyelvén, számukra ismerős közegben - a mesék világán keresztül ismerteti meg a gyermekeket az őket megillető legfontosabb gyermeki (emberi) jogokkal.