Pascal Bruckner

In the West today, suffering has become a new sacred cow.  Once a common feature of the human condition, it is now a special trait you can use to impress your contemporaries.  It provides you with a borrowed identity, transforming you into an exceptional being who can show off on the public stage at little cost. Everyone flaunts their certificate of affliction, positioning themselves above their peers. Even those who are well-off and powerful seek to find a place in the aristocracy of the margins, creating new castes of the dispossessed at the expense of the truly unfortunate. Infused with bitterness, this cult of the victim glorifies the martyr figure and feeds into the passions of revenge and resentment.  This is the message of our age: we are all victims and entitled to feel sorry for ourselves. The submissive humanity of Christianity and the arrogant humanity of modernity have now been replaced by a victimized humanity allergic to distress.  Pampered, coddled, raised in fear and sensitivity, how will younger generations be able to confront the chaotic world that awaits them, marked by war, violence, terrorism and climate chaos?  Who will teach them the courage to endure, to face setbacks head-on, without faltering in the face of misfortune?

Pascal Bruckner (1948–) francia filozófus, a nouveaux philosophes tagja. 2007-ben Sarkozyt támogatta az elnökválasztáson. Bár önmagát progresszívnek nevezi a táborban „uralkodó nagyfokú hülyeség ellenére”, de a kortárs baloldali ideológia kérlelhetetlen kritikusa. Magyarul megjelent műve: Képzelt rasszizmus (Századvég, 2019). A jelen kötet illeszkedik a szerző elmúlt évtizedben keletkezett, a baloldali gondolkodást eluraló identitáspolitikát bíráló művei sorába. Korábbi kötetei is az antirasszizmus politikai vallást bírálták. E vallás szerint a világ problémáiért a fehér ember, az európai kultúra előítéletei a felelősek. A fehér férfit tekintik ma az emberiség problémájának. Hiszen a nő nem lehet szexista, a színes bőrű nem lehet rasszista. A fehér férfi kultúrájától, ettől az eredendő bűntől kell megszabadulni: vagy a fehér férfi felszámolásával, vagy az alávetésével, vagy – a megengedőbbek szerint – megtisztító rítusokkal, mint a lábcsókolgatás vagy a térdelés a focimeccsek kezdetekor. Bruckner kritikája nemcsak arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen abszurd ideológia alapján akarják átnevelni a nyugati társadalmakat, hanem arra is, hogy a legszemélyesebb kapcsolatokba akar beavatkozni a ma uralkodó antirasszista és genderideológia az igazságosság nevében, megszüntetve a személy szabadságát, a szólásszabadságot és a magánéletet, ami a totalitárius rezsimek sajátja.

Léon a Solange tvoří nerovný pár, co se vzhledu, hlavně výšky týče. On, znamenitý lékař a vyhledávaný odborník, ona, úspěšná zubní lékařka. On měří 166 cm, ona je o dobrých dvacet centimetrů vyšší. On je střízlík, ona má bujné tvary, plná ústa, sílu jako

Sébastien je vzorem spořádaného muže: pochází z dobré rodiny, má vynikající vzdělání a před sebou ve třiceti letech skvělou diplomatickou kariéru, doma krásnou a ctižádostivou ženu, tři skvělé děti, přátele, netíží ho existenční starosti. Jednoho dne však potká v kavárně starší ženu hledající dobrodružství a toto setkání zcela změní běh jeho života. Sébastien se rozhodne vystoupit z rutiny, překročit hranice ustálených pravidel a udělat nico naprosto neslýchaného – nabídne své tělo neuspokojeným frustrovaným ženám, poskytuje jim lásku a vnáší do jejich života štěstí. Své zákaznice si nevybírá, oblažuje se stejným zanícením ženy mladé i staré, hezké i ošklivé, protože je to pro nij nejvyšší projev lásky k bližnímu…