Cherry C.

Óva intettek Tristan Cole-tól. Azt mondták, kegyetlen, jéghideg, durva. Elítélték a múltja miatt. Ha csak ránéztek, egy szörnyeteget láttak, akinek bűnhődnie kell. Én tehetetlennek és dühösnek láttam, mert bennem is hasonló erők dolgoztak. Üresek voltunk. A múlt sebei a földre húztak minket, pedig mi lebegni szerettünk volna. Ő mennydörgés volt, én villámfény - soha nem volt még ilyen tökéletes vihar. Tristan csókja haragos volt, és szomorú. Bocsánatkérő és gyötrelmes. Nyers és valódi. Mint az enyém. Lizzie és Tristan torokszorító szerelmi története éppúgy szól veszteségről és újrakezdésről, mint a bennünk rejlő démonok legyőzéséről. Brittainy C. Cherry Az vagy nekem sorozata már milliók szívéhez talált utat. Engedd be te is!

Lángolt a lelke, és megperzselt mindenkit, aki túl közel került hozzá. Volt egyszer egy fiú, Logan. Szerettem, pedig mindenben az ellentétem volt. Én táncoltam, ő mozdulatlanul állt. Ő mindig csendben volt, nekem szünet nélkül járt a szám. Neki meg kellett harcolnia minden egyes mosolyért, én azt sem tudtam, mi fán terem a komorság. És amikor megláttam a benne lakozó tüzet, már nem tudtam elfordulni tőle A hamuból új életre keltek, majd megint hamuvá égtek. Úgy tűnt, nem illünk egymáshoz, mégis együtt voltunk az igaziak. Aztán egy elsietett döntés nyomán elveszítettem. Ez a döntés megváltoztatta az életünket. De néhány levegővétel, néhány elsuttogott hang, néhány pillanat erejéig ő is szeretett engem, szívből, igazán. Logan és Alyssa története egy elátkozott szerelem torokszorító leírása. Brittainy C. Cherry Az vagy nekem sorozata már milliók szívéhez talált utat. Engedd be te is!

Engem az érzelmeim vezéreltek, ő fásult volt és közönyös. Én álmodoztam, ő rémálmokban élt. Én gyakran sírtam, neki nem voltak könnyei. Bár jégből volt a szíve, voltak röpke percek, amikor összekapcsolódott a pillantásunk és megláttuk egymás lelkében a titkokat, és amikor az ajka megízlelte a lelkemet mardosó félelmeket, én pedig magamba szívtam az ő fájdalmát. Néha még azt is elképzeltük, milyen lenne egymást szeretni, de a közénk furakodó, csúf valóság rendre a földre kényszerített minket. Nem tudta, hogyan kell szeretni, és ugyanezt rólam is el lehetett mondani. Mégis... ha esélyt kapnék arra, hogy újra szerethessek, ismét őt választanám. Még akkor is, ha tudnám, hogy fájni fog. Még akkor is, ha újra és újra földhöz vágna bennünket a gravitáció. Lucy és Graham szívbe markoló története megmutatja, milyen az, amikor a szavak már nem elegendők. Ami segíthet, az egy ölelés, amiben a lelkek érintkeznek, és egy tekintet, ami többet mond bármely szónál. Olyankor beszélnek igazán - azon a nyelven, amit a legjobban értenek.

Greyson East ve mně zanechal svoji trvalou stopu. Když jsem se do něho jako mladá dívka poprvé zamilovala, o životě jsem toho moc nevěděla. Ale již brzy jsem věděla vše o jeho úsměvu, hlasitém smíchu i motýlech v břiše, které jsem cítila pokaždé, když mi byl nablízku. Život byl dokonalý… jenže pak se to všechno pokazilo, a každý z nás byl nucen jít dál svojí vlastní cestou. Nechala jsem svou první lásku jít, držela jsem se vzpomínek a žila jen pro ten den, kdy se znovu shledáme. Když se mé přání konečně splnilo, vůbec to nebylo tak, jak jsem si představovala. Když jsem se rozhodla přijmout práci chůvy, nemohla jsem tušit, že to budou jeho děti, o které se budu muset starat, a že mým novým šéfem bude právě ten kluk, kterého jsem kdysi znala. Ten kluk, z něhož byl nyní muž – chladný, osamělý, odtažitý muž. Jeho sladký úsměv i nakažlivý smích, který jsem kdysi tolik milovala, zůstal už jen vzdálenou vzpomínkou. Potýkal se se silnými pocity smutku a bolesti ze ztráty. Když si uvědomil, kdo jsem, donutil mě ke slibu, že budu dělat jenom svou práci a nic jiného než svou práci. Přinutil mě, abych mu slíbila, že se ho nebudu snažit znovu poznat, že se nepokusím znovu oživit vzpomínky, které jsem si celou tu dobu hýčkala. Ale občas jsem v jeho divokých očích zahlédla toho chlapce, kterého jsem kdysi znávala. Viděla jsem toho Greysona, který se usmíval a hlasitě smál, který ukradl srdce mladé dívce. A ani v nejmenším jsem nepochybovala o tom, že za toho chlapce stojí bojovat. Dostala jsem druhou šanci bojovat o někoho, kdo hluboce poznamenal můj život. Mohla jsem jen doufat, že i já jsem dokázala zanechat stopy na jeho duši.